AntalVali.com

Remélem sokakat megörvendeztetek ezzel a levéllel, hisz annyian érdeklődtök folyamatosan az alternatív – méregmentes növényi - hajfestés módszereiről.

Én magam is idestova nyolcadik éve festem hennával a hajam, miután a létező összes kémiai hajfestékre allergiás lettem. A hajam minőségében bekövetkezett változás szembeszökő: eltűnt a korpa, nem törik, gyönyörű fénye lett, nő, mint a bolond gomba, és nem hullik. Igaz, a használata kicsit macerásabb, mint a szintetikus hajfestékeké, de valamit valamiért.

A henna (Lawsonia inermis)

A henna természetes színező és kondicionáló tulajdonságát évszázadok óta felhasználják a hajfestésben. Az élénkzöld bokorszerű növény Egyiptomból származik, ahol jól viseli a forró, száraz éghajlatot. A hennát Indiában, Szudánban, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten termesztik, de legjobban a trópusi klímát szereti, így üvegházban is jól termeszthető. Potenciálisan akár 4,5 méter magasra is megnőhet, a valóságban ezt a méretet sosem éri el, mivel 2,5-3 méteres korában kell learatni, évente háromszor.

A „henna” az éppen virágzó apró levelű sötét kérgű bokor perzsa neve. Más tájakon hívják „henne”-nek, „Al-Khanna”-nak, „Al-Henna”-nak és simán lawsoniának is. Virágja finom, négyszirmú, közepéből hosszan kinyúló bibével. A piros, rózsaszín vagy fehér virágoknak édes, mézszerű, jázminra és rózsára emlékeztető illatuk van – olajukat évszázadok óta használják illatszerként. Mikor először voltam Tunéziában 1989-ben, akkor ejtett örökre rabul ez az illat. Szállodánk átriumos udvarában volt egy hennabokor – amiről akkor még nem tudtam, hogy az – ami éppen virágzott. A langyos éjszakákon betöltötte az egész környéket izgalmasan és erotikusan bódító illatával. Első adag hajfestő hennámat akkor hoztam Sidibusaid piacáról. Otthon utánanézve döbbentem rá, hogy az éjszakai illatot és a hajfestő hennámat ugyanannak a bokornak köszönhetem.

A henna leszedése

A henna „aratása” akkor kezdődik, amikor a virágok megjelennek. A növényt kivágják, minél közelebb a tövéhez, az ágakat letörik és két napra kint hagyják a napon száradni. A felső hajtásokról származó levelek adják a legerősebb festékanyagot, ezért ezeket különválasztják, és elsőként szárítják meg, hogy minél kevesebbet veszítsenek színükből. Ezekből készül az első osztályú hennapor, amelyet csak a bőr és a haj festésére használnak. Ezután a többi levelet is megszárítják, és lerázzák az ágakról. Ezeket az olcsóbb samponokba, hajfestékekbe és kondicionálókba szánják.

Sokan szeretik eredeti levél formájában megvenni a hennát, hogy egész biztosan ne legyen más növénnyel összekeverve, de így olcsóbb is, hiszen az őrlést házilag kell végezni, általában mozsárban, lustábbak elektromos kávédarálót is használhatnak. Módosabb vásárlók inkább őrölt formában veszik meg a hennát, gyakran azért, hogy exportálják.

A leveleket zsákokban viszik a helyi malomba megőrölni. Őrlés előtt egy kis növényi olajjal meglocsolják, hogy óvják az őrlőpengéket a túlmelegedéstől és csökkentsék a keletkező zöld por mennyiségét. Az őrleményt csomagolás előtt szétterítik a betonpadlón és megvárják, amíg kihűl. A henna csak akkor őrzi meg eredeti minőségét, ha légmentesen zárva tárolják. Ha a környezeti feltételek nem ideálisak, minősége gyorsan romlik, és akár ugyanabban a gyárban előállított két zacskó hennapor minősége is nagyon eltérő lehet, leginkább a szárítás miatt.

A csomagolás előtti utolsó teendő a szitálás. Minél többször szitálják át a port, annál erősebb színhatást lehet vele elérni.

A henna őstörténete

A henna valószínűleg minden idők legelterjedtebb kozmetikuma. A régészek az egyiptomi múmiák haján és körmén is találtak hennanyomokat, ami azt jelenti, hogy a ma ismert legrégebbi henna-használatra utaló bizonyíték időszámításunk előtt 1200 körülről származik. Mai ismereteink szerint az egyiptomiak között rendkívül elterjedt volt a köröm hennával való festése, olyannyira, hogy aki nem vörös körömmel mutatkozott társaságban, az nem számított jól nevelt embernek.

Állítólag Mohamed próféta is hennával festette a haját és szakállát, amelynek nyomán i.sz. 630 körül rendkívül népszerűvé vált ez a gyakorlat Szaúd-Arábiában. Azt se felejtsük el, hogy a muzulmán nők szintén festették a kéz- és lábfejüket.

A henna Egyiptomból került Indiába, ahol állítólag Mumtáz Mahal használta először, Sahdzsahán fejedelem felesége, akinek emlékére férje a Tádzs Mahalt építtette.

A henna mint gyógynövény

A henna hűsítő hatására Rádzsasztán, Pandzsáb és Gudzsarát sivatagi népei jöttek rá elsőként. Felfedezték, hogy ha a megőrölt levelekből készült pépbe mártják kéz- és lábfejüket, könnyebben elviselik a kegyetlen hőséget. Azt is észrevették, hogy a pép eltávolítása után a hűsítő hatás mindaddig megmarad, amíg a szín kitart. A nők eleinte nagy foltot kentek a tenyerükre, amelyet kisebb pöttyökkel vettek körül, és úgy találták, ezzel is ugyanazt a hatást érik el. Később mintákat alkottak a péppel, amelyet vékony ezüst-, elefántcsont vagy fapálcikákkal vittek fel a bőrre, ugyanolyannal, mint amilyennel a szemüket húzták körül, és amelyet egyes sivatagi falvakban ma is használnak.

Indiában és Észak-Afrikában a gyógyító tulajdonságairól régóta ismert hennát különös előszeretettel alkalmazzák bőrbetegségek kezelésére. Minthogy fertőtlenítő és szövetösszehúzó hatása van, gyakran használják kisebb karcolások azonnali ellátására, égési sérülések és ekcéma kezelésére, de horzsolások és húzódások, reumás fájdalmak és ízületi gyulladások esetén is enyhülést nyújt. Hűsítő hatása miatt ecettel keverve fejfájás csillapítására is lehet használni, főleg ha a fejfájást a nagy meleg okozza, a lábfejre kenve is hatásos. A lábfejre kenve használ ezenkívül lábgombásodás, tyúkszem, erős lábszag, vízhólyag és kisebb vágások esetén is. Az emberi tenyéren annyi idegvégződés van, hogy ha kézbe veszünk egy darabka hennapépet, az önmagában is lázcsillapító hatású. A hennát mindemellett régóta használják hajkondicionálóként, megállítja a hajhullást, hatásos fejtetű és korpásodás ellen, de állítólag fertőtlenítő hatása folytán még olyan súlyos betegségek esetében is csodát művel, mint a lepra, a himlő, a sárgaság, sőt bizonyos rosszindulatú daganatok.

A henna használata

Igen nagy különbség van a haj és a bőr festésére szolgáló henna minősége között. A bőrre való henna nagyon élénk zöld. A hajra való henna általában kevésbé finom őrlésű, mint a bőrfestésre való, színe pedig gyakran szürkésbarnás- vagy sötétzöld. Ha bármilyen más színű hennát találunk, az valószínűleg mesterséges színezőanyagokat is tartalmaz, ami komoly allergiás tüneteket okozhat. Az európai nyaralóhelyeken elterjedt hennafestéskor is legtöbbször ilyen kétes anyagok kerülnek a bőrünkre a valódi hennapép helyett. A legfontosabb szabály, hogy kerüljük a fekete hennát, amely általában mindenféle káros és mérgező kemikáliát tartalmaz, és súlyos bőrreakciót válthat ki.

A jó minőségű hennának kellemes gyógynövényillata van, úgyhogy érdemes szaglással is meggyőződni a termék minőségéről, és elkerülni a kellemetlen toxikus vagy vegyszer szagú hennát. Minőségi hennát nagy valószínűséggel bizonyos bioboltokban, illetve indiai, arab vagy marokkói termékeket árusító boltokban kaphatunk. Én egyenesen az arab piacról hozatom magamnak utazási irodán keresztül, amikor én, vagy bármelyik ismerősöm épp nem megy Egyiptomba vagy Tunéziába.

A pép alakban kapható változat szintén gyanús, mivel a bekevert hennapép legfeljebb 4 napig marad friss tartósítás nélkül, tehát az előre bekevert fajták valószínűleg tele vannak kémiai konzerválókkal. Ezért fontos, hogy a pépet mindig a felhasználás napján lehetőleg magunk készítsük el.

Ne feledjük azt sem, hogy az eredetileg jó minőségű henna is könnyen megromolhat, ha nem megfelelően csomagolják, ezért mindig légmentesen elzárva tároljuk, és óvjuk a közvetlen napfénytől.

A tiszta henna biztonságosan használható anyag, amely szinte soha nem vált ki allergiás reakciót. Noha elfogyasztása sem káros, inkább ne használjuk belsőleg, mivel hatással lehet vörösvértesteinkre, és ideiglenes sárgaságot okozhat.

A hennapép készítése (alaprecept)

Hozzávalók: A henna vízfelvevő képessége nagymértékben függ a minőségétől. Az alább megadott recept csak hozzávetőleges mennyiségeket tartalmaz – a fontos az, hogy a végén tejföl sűrűségű pépet kapjunk.

• 2 evőkanál vagy 2 teafilter jó minőségű indiai fekete tea

• 2 kiskanál erős instant kávé

• 1 púpozott kiskanál őrölt szegfűszeg

• 8-10 egész szegfűszeg

• ½ liter tiszta víz

• 5-6 evőkanál hennapor

• 6 csepp eukaliptusz olaj

• 5 csepp levendula olaj

Kellékek:

• kimustrált főzőedény

• sűrű szita

• keverő tál

• fakanál

• új hajfestő ecset

A pép elkészítése:

1. A főzőedénybe tegyük bele a teát, a kávét és a szegfűszeget. Öntsük hozzá a vizet, keverjük jól meg, és lassú lángon forraljuk minimum fél óra hosszat. A forralás közben elpárolgott vizet apránként pótoljuk. Minél tovább forraljuk, annál erősebb lesz a színhatás!

2. A hennaport szitáljuk bele egy üveg, porcelán vagy rozsdamentes acél keverőtálba. Szűrjük le a keveréket, és folyamatos keverés közben adjuk hozzá a porhoz, míg el nem érjük a tejföl sűrűséget.

3. Alaposan dolgozzuk el az esetleges csomókat, majd csepegtessük hozzá az illóolajakat, és keverjük jól el.

4. Hagyjuk állni a keveréket lefedve addig, míg langyosra nem hűl.

5. Utána hasonlóképp kell felkenni, mint a kémiai hajfestékeket.

Az első hennás hajfestésnél a pépet a tőtől a hajvégekig kell felkenni, később már elég a tőfestés is, mivel a henna nem fakul, és nem kopik! Ha felkentük a pépet érdemes nejlonsapkával betakarni, hogy ne száradjon ki. Én – környezetem nagy vidulására – reklámszatyrokkal a fejemen szoktam rohangálni egész álló nap.

Ahhoz, hogy elérjük a kívánt színhatást, a pépet minimum 2-3 órán keresztül rajta kell hagyni a hajunkon. Én sokszor – mivel nagyon sok az ősz hajszálam – 6-7 óra hosszat is dunsztolom magam a pépben.

Készüljetek fel, a lemosás nem lesz egyszerű! Áztassuk be minél jobban a hajat és a fejbőrt, miközben folyamatosam masszírozzuk a hajba a hennapépet. Ezt egészen addig folytassuk, amíg a hajunkból víztiszta lé nem folyik. Ekkor mossuk át egyszer méregmentes samponnal vagy hajszappannal (Revive például), majd a következő oldattal öblítsük:

• 1 liter vízben keverjünk el

• 1 citrom levében oldott

• 2 csepp citrom olajat,

• 2 csepp jázmin olajat,

• 5 csepp levendula olajat.

Miután az öblítő oldat kicsöpögött a hajból, használhatunk Glow-t, vagy olíva olajat kondicionálóként.

Fontos! Mivel a henna nem kívánt reakcióba léphet a szintetikus anyagokkal a hennára való áttérés előtt minimum 3 hónapig „pihentetni” kell a hajat, hogy a kemikáliák kiürülhessenek. Ezt a folyamatot meggyorsíthatjuk egy alapos méregtelenítéssel (Supra Balance, C-Food Matrix, Omega Oxishield, Supercritical Protection, Symbiotic Colonies). Ha hennával festjük a hajunkat, nem ajánlatos a szintetikus kozmetikumok használata. Helyettük ajánlom figyelmetekbe a Kaviczky, a Hauschka és a Supra naturals Cosmetic termékeket.

A henna alapjáratban a vörös különböző árnyalatait tudja produkálni a hajunkon, attól függően, hogy hajszálaink mennyi pigmentet tartalmaznak. A szőke és az ősz hajúak számíthatnak a legvilágosabb vörös árnyalatra. Minél sötétebb az eredeti hajszínünk, annál sötétebb a hennafestés színhatása is, ami sötétbarna alaphajszín esetén akár fekete is lehet. A henna színét mélyíthetjük egyéb növényi adalékok hozzáadásával, mint például diólevél, tamariszkusz, indigó, vöröshagyma héj. Egy biztos, a hennával szőke soha nem lehetsz! Ha bárhol szeretnének rádsózni „szőke” hennát, ne dőlj be, az csak kemikália lehet!

Ha nem használtad fel az összes pépet a hajfestéshez, ne dobd ki, mert még 3-4 napig jó. Én a maradékból mendit szoktam rajzolni a kézfejemre, vagy a lábfejemre.

Antal Vali

Mottó: „Amikor Sumita a kezemet és a lábfejemet hennázza, mintha más térbe és időbe kerülnék – a varázslat, a szenvedély és a romantika világába.” (Madonna)