Boldog új évet szeretnék kívánni minden kedves olvasónknak, és ezúton szeretném megköszönni, hogy népszerűsítitek az oldalt, és az általunk képviselt filozófiát.

2011-ben sok változás történt az AntalVali.com életében. Kis közösségünk nyomására végre megnyílt az Első Válogatott Bionom Termékek webáruháza, amelyben csak olyan termékek kaphatóak, amelyek egy nagyon szigorú rostán mennek át. Az én rábólintásom nélkül eleve be sem kerülhet semmi az ajánlott termékek közé, de arról, hogy az a termék a választékba is bekerüljön-e, egy szakértőkből és tanácsadókból álló terméktanács dönt. És ha mindezek ellenére nem tetszik a vásárlóink zömének, akkor az a termék – bármennyire is tiszta – kíméletlenül lekerül a kínálatból.
2011-ben a tanácsadónői rendszer is megváltozott. Míg eleinte minden regisztrált olvasónk kapott egy személyes tanácsadót, most ősztől ez megszűnt, és minden tanácsadónk kezeli az összes regisztráltunk kérdését és problémáját. Erre a változtatásra azért volt szükség, mert a tanácsadókat annyira ellepték a magánlevelek, hogy nem jutott idejük a hozzászólásokban feltett kérdésekre válaszolni, és emiatt majdnem „megállt” az oldal, egyre több hozzászólás maradt megválaszolatlan. Márpedig én azt tartom jónak, hogy ha a problémák a nyílt oldalon kerülnek átbeszélésre, hisz abból mindenki tanulhat, nem csak az, aki feltette a kérdést. Ezért októbertől egy 16 órás tanácsadói ügyfélszolgálat áll az olvasók rendelkezésére, és próbálunk minden kérdést 72 munkaórán belül megválaszolni.
Szintén ősztől elkezdtünk nyilvános előadásokat szervezni, amely - reméljük - 2012-ben rendszeressé válik. Szeretnénk szakmai továbbképzéseket, tájékoztató előadásokat, és olvasó találkozókat tartani havi rendszerességgel.
És most nézzünk meg együtt egy kis statisztikai visszatekintést:
Olvasók
Ahhoz képest, hogy az oldal csak magyar nyelven jelenik meg, a tavalyi évben 167 országból látogattak meg minket. Ez talán azt jelenti, hogy ennyi helyen élnek magyarok, vagy magyarul tudók? Lehet tippelni az országok toplistája után!
Nézzük meg, hogy mely országokból olvasnak a leghosszabb ideig minket, ami azt jelenti, hogy egy olvasó átlag hány percet tölt velünk egy-egy látogatása alkalmával.
Panama 15:41
Kuvait 9:23
Olaszország 6:50
Japán 6:21Összehasonlításként: Magyarország az 50. helyen áll 4:02-vel.
Számomra az is egy érdekes adat, hogy egy olvasó egy látogatás alkalmával hány oldalt olvas el egyszerre. Ebben a versenyben az egzotikus országokban élő olvasók vezetnek. Talán ott több idő jut az olvasásra? Vagy nem rohannak annyira az emberek, és több idejük van elmélyedni az olvasottakban? Esetleg azért szeretnek velünk több időt eltölteni, mert egy kapocs vagyunk az otthonhoz és a magyarsághoz? Erre szerintem csak azok tudnának válaszolni, akik ezekben az országokban élnek. Nincs kedvetek jelentkezni, és megírni? Főleg annak az olvasónknak a beszámolójára lennék kíváncsi, aki a Palesztin háborús övezetből olvas minket. De bevallom, hogy Réunionról – erről a csodás Csendes óceáni szigetről - sem tudnám, hogy eszik-e vagy isszák, ha nem lenne onnan egy közel 3 éve hűséges olvasónk. De vajon ki az?
Szíria
RéunionÖsszehasonlításként: Magyarország a 46. helyen áll.
Cikkek
Nézzük, hogy az AntalVali.com mely oldalai, cikkei voltak a múlt évben a legnépszerűbbek és a legolvasottabbak:
Boszorkánykonyha
Mivel több mint három éve a Boszorkánykonyha az egyik legnépszerűbb rovatunk, nézzük meg kicsit bővebben is, hogy mely recepteknek köszönheti a népszerűségét:
Mint láthatjuk, a házilag készíthető kozmetikum receptek a legkeresettebbek, de a candida diétához ajánlott receptgyűjteményt is sokan látogatják.
Szerintem...
A Ti írásaitokra is büszkék vagyunk! A Szerintem rovatba sokan megosztottátok már a véleményeteket és a gondolataitokat. Lássuk hát a 2011-es év szerintemjeit:
2012
2012 a változások éve lesz. Az, hogy pozitív vagy negatív változások lesznek-e, az szerintem egyedül rajtunk múlik. Az egész világnak egy gyökeres szemléletváltásra lenne szüksége, és tisztelni annak hatalmát, ahelyett, hogy leigáznánk. A jövő ugyanis az élet minden terén a természetes megoldásoké lesz - szerintem... Ennek a mégértésében és elsajátításában szeretnénk továbbra is segíteséget nyújtani minden olvasónknak.
Szeretettel:
Antal Vali és munkatársai

Ez a vers fergeteges. És a statisztikák is érdekesek, reméljük megírják a külföldről látogatók a kérdéseitekre a választ. Én kíváncsi lennék!
Sziasztok! Hosszú, ám tanulságos versike a 2012-es évre.
Bakos Ferenc mátészalkai parasztorvos verse:
Világéletemben segítni volt vágyam,
Beteget nem látni sem ülve, sem ágyban,
Nem jó a szegénység s mégis annyi kába,
Kevés garasát is vivé patikába.
Bojtorján, útifű, cirok, csalán, forgó.
Olyikra ha nem is, más betegségre jó.
Mennyi nyavalyája akad az embernek,
Gyógyszert az orvosok arra ritkán lelnek.
Elviszik párnádat, földed, marhád, házad,
S ha szemére veted, bizony még ő lázad.
Azt mondja: nem isten, mit sem tud már tenni,
Ezt persze csak akkor, ha nincsen már mit venni.
Bármily koldus legyél, kiszívja a véred,
Nyögsz még egy darabig, hullaház a véged.
Bocskoros gulyások, juhászok, vén nénik,
Ezer baj gyógyszerét tarisznyával mérik.
Itt mindenből lehet tanulni. mikor olvastam ezt a verset, megvilágosodtam, hogy két nappal előtte este miért voltam rosszul. Fekete retket ettem és megsóztam....![]()
Kis keresgélés után: A buga ebben a versben a kukorica hímnemű virágát jelentheti. Összetett virágzat, amely kúp alakú és fürtös.
http://wikiszotar.hu/index.php?title=Buga&diff=86981&oldid=prev
A szikáncsra is rákerestem: a forgácsot, szilánkot, azaz tehát a vers kontextusában fenyőfa forgácsát jelenti. A népi gyógyászatban az illóolaj-tartalmú fenyőforgácsot fürdővizekben reumás és egyéb bajok kezelésére használták.
Csongrád-megyében levő Hódmezővásárhelyhez tartozó településnek is azonos a neve (Szikáncs).
Rita
Sziasztok:)
Nem tudom, hogy nektek mik a tapasztalaitok, de amikor én próbálom a barátnőimnek, nővéremnek stb. elmondani, hogy milyen káros dolgokat használ, süket fülekre találok. Azt kapom, hogy erre neki nincs ideje utánanézni, de mondom neki, elküldöm neki emilben azokat a dolgokat, amiknek utánajártam, és hetekig olvastam róla, neki csak meg kell venni, erre is legyintenek. Ajánlom az antalvali.com-ot, de nem érdeklik őket, és ez olyan rossz, segíteni próbálok, és csak legyintenek, ja meg azt kapom, hogy erre nincs pénzük. Ekkor el szoktam magyarázni, hogy lehet hogy egy-egy terméjk drágább, de sok dolgot magunk is otthon megcsinálhatunk, akkor meg azt kapom, nincs erre idejük. Meg mondom nekik, hogy sokkal kevesebb dolgot kenek magamra, így még olcsóbban jövök ki, hiába drágább egy egy termék.
Nektek mik a tapasztalaitok, ha valakinek segíteni akartok?
Andi
Nálam is ez a helyzet,de meg kell próbálni nem rábeszélni! A reklám sem rábeszél, tudat alatt befolyásol! Ha egy barátnőm elmondja, hogy egy X-reklámozott termék milyen jó én csak annyit mondok neki, hogy bocs de én ilyen sz..t nem kenek magamra! Erre legalább visszakérdez, de ha elmondom, hogy neked is ezt meg ezt kellene használnod soha nem kapok vissza semmilyen választ!:)
Nem próbálok tériteni senki mostmár. Nem régóta vagyok az oldal tagja, nem tértem még át sok dologról, szépen lassan apránként, de ehhez nekem is megkellett érnem elöször. Persze én már régen tudtam egyes termékek káros adalékanyagairól csak egyszerüen addig nem találtam rá egyetlen ilyen oldalra sem ahol mindent egy helyen megtalálok. Így könnyebb! Az emberek meg elöbb utóbb kiváncsiak lesznek, hogy te mit is használsz... csak ki kell várni!:) Én türelmes vagyok!:) Üdv
Nagyon óvatosan kell megfogalmazni térítő gondolatainkat, mert sokan azt hallják ki belőle (leginkább tudat alatt) hogy minősítjük eddigi életüket, hogy "héé, ébresztőő, 20 - 30 - 40 - 50 évig elcs*szted az életedet, mindent sz*rul csináltál...!!"... és nem azt, hogy jót akarunk neki és segíteni szeretnénk. ![]()
De mindig van remény! ![]()
Nekem az, hogy nem tépem a szám. Mert belefutottam a süket fülekbe. És már csendben nyugtázom, hogy de jó, hogy felnyílt a szemem és felelősségteljes az életem. És nem tudom megváltoztatni se más fürdőszobáját, se más étrendjét. Az elején nagyon zavart, a hozzám közel állók esetében még mindig nagyon zavar. De nem lehet görcsölni ezen, mert azzal magadnak ártasz. Nem arról van szó, hogy ne segítenék szívesen, de ha falba ütközöm, akkor minden hiába. Mindenki saját magáért vállal felelősséget. Én annyit tehetek, hogy édesszájú rokonoknak gasztroajándék jár karácsonyra, így legalább egy tábla csokival kevesebb, egy zacsi keksszel kevesebb fogy a boltok polcairól, mert ott az enyém, kakaóvajból, tk lisztből, xilittel, mézzel, adalékmentesen... Sajnos ez van.
Olvastam egyszer egy érdekes cikket, sajnos már nem tudom a forrást... Arról szól, hogy olyan fene nagy szabadságunk van manapság, hogy nem tudunk mit kezdeni vele. Bújkálunk a kifogások mögé, pedig majdnem mindig van kiút. Ma már el lehet válni, régen kiutáltak ezért a faluból... De hányan élnek rossz kapcsolatban, igazán rosszban?? Sokan... Mert félnek. Jó, persze, nem lehet mindig elfutni, nem is azt mondom, hogy így oldjuk meg a gondolkat, de van benne valami. Panaszkodhatunk a munkánkra, és tudom, hogy nem egyszerű találni, de ma már nem olyan a világ, hogy dolgozol valahol, és ott vagy 20-30 évig. Ott egy fiatal, tud idegen nyelvet, itthon semmi esélye az előre jutásra, de nem vállal külföldön munkát pár évre, hogy talpra álljon és hazajöjjön, sőt, nem is keres. Csak sír-rí, hogy jajderossz. Igen, nem egyszerű elmenni, szülők itthon, barátok itthon, de akkor fel kell vállalni, hogy van lehetőség, csak ezért és ezért nem élünk vele. Nem pedig a világot okolni, aki ellenünk van. De ez manapság nem így működik...
Nem akarok elkalandozni, bocsánat, a lényeg, hogy mára igenis lehet(ne) lépni, vállalni a felelősséget tetteinkért, szabadok vagyunk. Mindenki maga választja meg, hogy mit ken magára... Nem két féle szappanból lehet választani. A boltban nem 3 féle csoki van. Azt eszel, azt kensz magadra, amit szeretnél. Az a baj, hogy mi vagyunk a különcök. Én a mai napig megkapom egy apró náthánál is, hogy "miért nem mész végre ovoshoz?!" Minek mennék, van propoliszom, béta glükánom, fülgyertyám és gyógyteám. Ha beteg lenneék, mennék, és a családom is elzavarnám, de az istenért, náthás vagyok, miért szedjek antibiotikumot vírusra?! És így egy hét helyett mondjuk 4 napig gyógyulok, és olcsóbb is. Legyintenek. Ez a nehéz, tudod? Elviselni ezeket a legyintéseket, ezeket a tekinteteket, a hangsúlyokat hozzá. A felhördüléseket, amikor közlöd, hogy szédülsz egy parfümériában, mert tolakodó és büdös már neked a 20 ezres szintetikum... Hogy neked milyen drágák a dolgaid... Igen, csak ami több mint egy évnyi só ára, himalája, nem asztali, az másnak 2 napi cigi... Van, aki ezt az ellenállást nem viseli. És inkább sodródik a reklámmal, ott azt mondják, már a 3 hónaposnak is adható az új lázcsillapító. Hála az égnek. Én is nehezen bírom, de itt jön a képbe a SZABADSÁG. Én vállalom a felelősséget, azt kenek, azt eszek, amit szeretnék. Más meg mond amit akar. Csak ezt nehéz eltűrni. Sokan ezért nem érdeklődnek. Kényelmesek, és ELBÚJNAK.
Van olyan ismerősöm, aki sokat kérdez tőlem, pedig neki is 2 másodperc lenne beírnia dolgokat az oldal keresőjbe, és ismeri is az oldalt. De ilyenkor türelmes vagyok, megnézem neki én és nem teszem szóvá, hogy ő is megtehette volna. Mert látom, hog akarja és bizonytalan.
Amit javasolni tudok, azok a saját kezű ajándékok. Ne is tegyél szóvá semmit. Készíts fürdősót, ajakápolót, kandírozz bio narancsot nádcukorral (nem tudom xilittel lehet-e, plusz méregdrága lett volna ez a mennyiség... de mivel kristálycukron élő rokonnak készült, istenes a finomítatlan nádcukor is). Csinálj esetleg kencekeverős csajos bulit. Vagy készíts krémet akkor, ha vendégségben van nálad valaki, mondd h bizonytalan vagy a kísérletezgetésben, próbálkozzon Veled.
Sajnos nem menthetjük meg a világot. Ez itt mindenkinek fáj, hidd el, rengeteg az ilyen bejegyzés, de ha valaki nem akar változni, az nem fog. Az beáll a sorba. És ha szeretjük az illetőt, legszívesebben kupán vágnánk.
![]()
De nem lehet...
Kitartás, főleg ahhoz, hogy merj különbözni!!
Olyan jó lenne, ha a messze távolba élő AntalValisok írnának beszámolót arról, hogy pl. Namíbiában, Nigériában, Afganisztánban, a Zöldfoki szigeteken vagy Új Kaledóniában milyen az élet, milyenek az étkezési szokások, könnyebb-e egészségesen élni és étkezni, mint Magyarországon. És vajon milyen magyarnak lenni a világ másik végén?
Pitta Dosha indiai írásait is imádtam olvasni!
Organicgirl, ez nagyon jó ötlet! Kedves külhonban élő Olvasók, megosztjátok velünk a tapasztalataitokat? :)
Luxemburgban élek, kifejezetten virágzó kultúrája van a bio-életmódnak ebben a kicsike országban: előszöris mindenféle biobolt megtalálható, különféle termékeket kínálva, ami egyrészt azért jó, mert a változatosság gyönyörködtet, másrészt pedig azért rossz, mert egyes termékeket csak egy-egy adott boltban kapok meg. 5 percre tőlünk van egy boltocska, ahol étterem is van, makrobiotikus és bio, vegetariánus kínálattal is természetesen, és egy pékség. Itt viszont zöldséget-gyümölcsöt nem szívesen vásárolok, mert a kínálat elég gyér. Az élelmiszerek és a kozmetikai szerek főleg Franciaországból származnak. Kíváló a biobor választékuk!
Létezik egy komoly helyi termelőszövetkezet, az ország különböző pontjain megtalálható boltokkal, amelyek a rengeteg helyi biotermék mellett főleg német árut kínálnak, itt a zöldség és a gyümölcs is nagyon szép, bár főként szezonális. Van viszont húsárujuk is és a pékségük is remek. A vállalkozás központjában bioétterem is van!
Emellett vannak bio-anyagokból készült árucikkekre - ruha, gyerekjáték, ágynemű, matrac, bútor - szakosodó boltok is!
Ami viszont teljesen meglepő volt a számomra, hogy a nagy láncolatok, pl. az A...n kiváló kínálattal rendelkezik a bioélelmiszer terén; egy kicsivel olcsóbb is, mint a kis bioboltok, tényleg megéri ezeknél vásárolni. Még sosem kellett csalódnom.
A falunkban nemrég nyílt egy biokozmetika, Dr Hauschkás, a szomszéd faluban biofodrászat és biokozmetika működik nagyon régóta, Mertina Gebhardt termékeinek egyetlen forgalmazójaként az országban.
Igazán szerencsésnek mondhatom magam, hogy egy igazi bio paradicsomban élhetek, ahol mindig van kéznél bioparadicsom :)
Sziasztok:)
Azért Én nem olyan messziről, Angliából írok, de azért megosztanám veletek az itteni tapasztalatomat. Táplálkozás szempontjából sajnos itt rosszabb helyzetben vagyunk, mint otthon lennénk:( Csak két évvel ezelőtt még sajnos nem "jöttem rá", mennyi károsat eszünk, és mennyi károsat kenünk magunkra.
2010 márciusában, mikor kijöttünk ide, férjem talált rátok :) és először a fürdőből dobtunk ki mindent, aztán folyamatosan cseréltük le a dolgokat. Viszont élelmiszer szempontjából rossz helyzetben vagyunk, nagyon egészségtelenül táplálkoznak az angolok. Van itt 3 multi, ahol vásárolni tudunk, és kész, ez egy kisváros, nincs biobolt. Egy van, ahol egészségesebb dolgok vannak, de elég kevés a kínálat és az inkább fürdőszobai dolgok, homeopátia, egy két élelmiszer. Igaz van farm shop, de kérdem én, honnan van az a hús, amit ott árul? Mert amikor kocsival megyünk, egy-két állatot látok legelni, nem azok fogják eltartani Anglia lakosságát, hússal stb.. A mai eszemmel, otthon a piacon, a kis vidéki öreg nénitől, bácsitól vásárolnék...szóval a legnehezebb nekem ezen itt változtatni, amit meg tudok tenni, hogy megnézem a címkéket és a rosszak közül a legkevésbé rosszat választom.
Az angolnak nem nagyon van étkezési kultúrája, minél egészségtelenebb, az megy. Csak egy példa, az oviban, mindig ünneplik, amelyik gyereknek épp szülinapja van, és ilyenkor a szülő bevisz valamit, amit ott bent megesznek, vagy ovi után a gyerekek vehetnek belőle. Mit szoktak itt leggyakrabban adni?? GUMICUKROT és az angol gyerekek imádják, meg a nyalókát, chipseket, kólát.. szörnyű.. de mégis tovább élnek 10 évvel átlagban a magyaroknál, szerintem a stressz lehet az oka, mert itt nyugodtabbak az emberek, nem két állásba rohannak. Visszatérve az ovira, férjem cukrász és mi tortát vittünk be, és mindenki el volt ájulva tőle. Próbálkoztunk itt a mézeskaláccsal most karácsony előtt, de nem érdekelte őket, finom, finom, szép, de ennyi. Nem elég káros, és giccses nekik.
Annyit tudunk tenni, hogy minden nap főzünk, nem veszünk készételeket, lecseréltük a cukrot, lisztet, kókuszolajat használunk stb... de nagyon bio dolgokat itt nem tudunk beszerezni.
Örülnék ha esetleg itt élő magyar tudna tanácsot adni, mégis hogyan tudnánk egy kisvárosban egészségesebb dolgokat beszerezni. Remélem nem untattalak Titeket...
köszönettel
Andi
Szia Andi!
Igaz én Londonból írok és itt nálunk majdnem minden megtalálható 20 perc gyalogtávra, de hátha tudok valami okosságot írni. Nem tudom ott milyen multik vannak, de a legtöbben lehet kapni bio élelmiszereket is, leginkább zöldséget, gyümölcsöt, sajtot, húst (igaz én húst multiból nem, mégha bio akkor sem, de talán jobb mint a többi). Persze ha multiból is a "kisbolt" van, akkor lehet nem találsz. Viszont húst is, egyéb élelmiszert is tudsz rendelni internetről. akár biót. Nem tudom Anglia melyik részén vagy, de szerintem keress rá arra is, hogy van-e arra farmer's market. Igaz ott általában nem bio dolgokat árulnak, de legalább helyi gazdáktól veszel és szerintem jobb minőségűek. Nekünk sikerült olyan csirkét kifogni, aminek van íze és nem olyan, mint a szivacs
és mivel záráskor értünk oda, jóval olcsóbban megkaptuk. De ha tényleg semmi sincs, akkor legegyszerűbb a webshop. Remélem azért segítettem picit.
Üdv,
Zsoo
olaszországi magyar honfitársak kerestetnek
Sziasztok!
Észak-Olaszországban élek, és Brescia-Bergamo környékén élő antalvalisokat keresek, akikkel tudnék tapasztalatokat cserélni :-)
Nekem itt abból a szempontból nagyon nagy szerencsém van, hogy az olaszok nagyon sok zöldséget-halat esznek, viszont sajnos sok tésztát is. Ebből a szempontból könnyű a dolgom, mert sok zöldséget-gyümölcsöt-sajnos nem annyira sok halat fogyasztok. Himalája-sót, kókusz-dióolajat sajnos sehol sem találtam. Vannak bioboltok, de az eladók kikerekedett szemmel meredtek rám, mikor rákérdeztem pl. a kókuszolajra vagy a nyírfakéregcukorra. Az olaszok egy kis hányada érdeklődik a biotermékek iránt, de nagyon kis hányada. A kozmetikumok terén pedig teljes a sötétség.
Remélem, összefutok olaszországi antalvalisokkal, szép estét! Bimbam :-)