AntalVali.com

A szem a lélek tükre - szoktuk mondani. A bőr a lélek tükre mondom én, ugyanis a bőr állapota híven tükrözi a szervezet és a test állapotát, működésében és egészségében beálló mindennemű változást. Mint tudjuk: ép testben ép lélek. És mivel a betegségek kialakulásának okai nagyrészt az életformánkban keresendők, életformánkat pedig a lelkünk állapota diktálja – kétszeresen is igaz a mondás: a bőr a lélek tükre!

Ki gondolná, hogy egy állunkon éktelenkedő pattanásért a lelkünk a felelős? Pedig így igaz! A száj körüli pattanások kialakulásának egyik oka a gyomorbántalmak, amelyeket pl. gyomorfekély is okozhat. A gyomorfekély legfőbb okozója a nem megfelelő életmód, étkezés és a stressz. A stresszt pedig a rohanó életmód és a lelkünk apró félelmeinek összessége váltja ki (lekésem, elszalasztom, nem leszek vele kész, mit fog szólni?, mi lesz, ha nem tetszik?, képes vagyok-e rá?, miért pont én? stb.)

Bőrünk egészsége a szervezetünké, szervezetünk pedig a lelkünké. Ne éljünk vissza vele!

A bőr működése

A bőr a test legnagyobb felületű szerve, amely elhatárolja szervezetünket a külvilágtól, de elsődleges védelmi vonala is a szervezetnek, valamint számos élettani folyamatban is részt vesz. A felsorolt funkcióknak megfelelően olyan szövetekből épül fel, amelyek a külső hatásokkal szemben ellenállóak és a bennük lejátszódó folyamatok hozzájárulnak a szervezet zavartalan működéséhez.

A bőr védelmi szerepe

A bőrt számtalan káros hatás éri, amelyek lehetnek fizikai vagy kémiai természetűek. A kórokozók is zavartalanul veszélyeztetnének minket, ha a bőrünk nem védene ellenük. A nem megfelelően működő bőr védelmi rendszere összeomlik, megjelennek a kellemetlen tünetek.

- mechanikai hatások: dörzsölés, nyújtás, nyomás (bőrkeményedés, horzsolás, tyúkszem)
- fényhatások: UVA-, UVB-, UVC-sugárzás (bőrgyulladás, hámlás, égés anyajegy, bőrrák)
- hőhatások (hőszigetelés): hideg, meleg (fagyás, fokozott izzadás, hideg-meleg allergia)
- vegyi hatások: kozmetikumok, vegyszerek, kivonatok, gyógyszerek (allergiás reakciók, kiütések, ekcéma stb.)
- kórokozók: mikroorganizmusok, baktériumok, vírusok, gombák (szemölcs, gennyesedés, lábgomba, herpesz, orbánc, ótvar stb.)

A bőr kiválasztó szerepe

A szervezetben lejátszódó anyagcsere-folyamatok során bomlástermékek és salakanyagok keletkeznek, amelyek a szervezet kiválasztó rendszere segítségével távoznak. A kiválasztó szervrendszer tagjai a vesék mellett a verejtékmirigyek is, amelyek a bomlástermékeket a verejték segítségével a bőrfelszínre „mossák". Ez a folyamat átlagosan napi 0,5 liter folyadékot vesz igénybe a szervezettől, ezért is nagyon fontos a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel. Valamint az is, hogy ne gátoljuk szervezetünk természetes és egészséges izzadási folyamatait különböző alumínium származékok használatával. (A kereskedelmi forgalomba kapható dezodorok túlnyomó többsége tartalmaz alumínium származékokat!)

Ha a vesék kiválasztó tevékenysége csökken, vagy esetleg megszűnik, a verejtékmirigyek feladata jelentős mértékben megnő, az általuk kiválasztott verejték összetétele és mennyisége is megváltozik. Az ilyenkor fellépő fokozott verejtékezés (pl. a félveséjű embereknél) védi a szervezetet az önmérgezés ellen. Ebből következik, hogy a fokozott verejtékezés jele lehet a kiválasztás elégtelen működésének, vagy annak, hogy túl sok méreganyag halmozódott fel a szervezetünkben, amivel a vese már nem tud egymaga megbirkózni.

A bőr hőszabályozó szerepe

A testnek van egy saját hőmérséklete, amely a szervezetben játszódó egészséges biokémiai folyamatok hőfelszabadulással járó rendszerének az eredménye. Hogy ez az állandó hőmérséklet fennmaradjon, a hőszabályozó tevékenység a bőrön keresztül valósul meg, amelyben a vérerek (melegben tágulnak, hidegben összehúzódnak) a faggyúmirigy-termelés (melegben csökken, hidegben fokozódik) és a verejtékmirigyek termelése (melegben nő, hidegben csökken) játszik szerepet.

A bőr légző szerepe

Tiszta, hegyvidéki levegőn, vagy tengerparton bőrünk üdévé válik Ha viszont hosszú ideig füstös, levegőtlen, szennyezett helyen tartózkodunk, bőrünk megsínyli azt: eltömődnek a pórusok, a bőrbe nem jut oxigén, bőrünk sápadttá, szürkévé, pergamen-szerűvé válik.

Kevesen tudják, hogy a bőrlégzésnek legalább akkora a szerepe az oxigén vérbe való juttatásának, mint az ún. tüdőlégzésnek. Ha az egész testet borító bőrt bekennénk levegőt át nem eresztő anyaggal, hamarosan ugyanúgy megfulladnánk mintha befognánk a szánkat és az orrunkat - de legjobb esetben is erős rosszullétről panaszkodnánk. Ha a bőrlégzés gátolt (helytelen kozmetikumok alkalmazása – pl. amelyek kőolaj származékot tartalmaznak, dohányzás, levegőszennyezés, póruseltömődés miatt) az oxigén szállítási folyamatai zavart szenvednek, a bőr sápadttá, fakóvá, korán öregedővé, zsírossá, gyűrötté válhat, hajszálértágulatok jelennek meg a bőrön.

Kőolaj származékok INCI megnevezésük alapján:

Mineral Oil
Petrolatum
Vaseline
Paraffinum-Liquidum
Cera Microcristallina
Hart-Paraffin
Microcristallina Wax
Ozokerit
Petrol Wax
Ceresin

A bőr felszívó szerepe

A bőr gátként viselkedik a felszínére kerülő anyagokkal szemben. Emiatt a bőrre kerülő anyagok jelentős része csak a bőr felületén fejtheti ki hatását. Akadálytalanul csak a gőzök és gázok jutnak be a bőr mélyebb rétegeibe. A felszívódás bonyolult folyamatának minden lépése még nem ismert, de az bizonyos, hogy legnagyobb ellenállású a bőrfelszín tömör szarurétege.

A felszívódást befolyásoló tényezők:

- a bőrre kerülő anyagok szerkezete és azok fizikai és kémiai tulajdonságai
- a bőr szarurétegének nedvességtartalma
- a szaruréteg alsó sejtsorának elektromos töltése az adott anyaggal szemben (barrier-funkció)
- a szőrtüsző, a faggyúmirigy és igen kis mértékben a verejtékmirigy áteresztőképessége, amely az egyes anyagokkal szemben különböző.

Ebből következik, hogy a bőr és a szervezet számára fontos anyagokat (arckrém hatóanyagai, gyógyszerek, víz) megfelelő vivőanyagokkal juttathatjuk a bőrbe, amelyek segítségével elősegíthetjük a felszívódást.

Legfontosabb vivőanyagaink:

- gőzök, gázok (gyógynövényes inhalálás)
- növényi zsírok, olajok (a vazelin nem!)
- zselék(lehetőleg növényi eredetű)
- paszták
- krémek (zsíros és vizes típusú)
- tapaszok.

A bőr érző szerepe

A bőrben található idegvégződések felveszik a külvilágból érkező ingereket és ingerületekké alakítják. Az ingerületek az idegrostokon a központi idegrendszerbe jutnak, ahol szükség esetén megfelelő válaszreakciót indítanak be, ezáltal a szervezet reagál - alkalmazkodik a külvilághoz.

Régen úgy vélték, hogy bizonyos idegvégződések csak bizonyos érzetek közvetítésére alkalmasak. Ma már tudjuk, hogy valamennyi idegvégződés valamennyi inger közvetítésére képes, bár a bőr érzékenysége testtájanként változó. A fájdalomérzés mértéke pl. a hőmérséklettől is függ: melegben fokozódik, hideg hatására csökken (hideg vizes borogatás)

Tovább: A bőr anatómiája c. fejezetre>>>

Forrás: Dr.Papp B. János: CANDIDA - Igazságok és tévhitek; társszerzők: Antal Valéria - Arany Melinda - Chemez Flóra - Guba Rózsa - Jernei ANikó, kiadó: Papp-Ker Kft., Budapest, 2003.