
Az aromaterápia értékes kiegészítő terápiás lehetőségeket kínál a szokásos szájápolási módszerekhez. A citrom, a mirha, a narancs, a borsmenta és a teafa illóolajai segítségével könnyedén felveszi a szervezet a harcot a fogágybetegségek, az ínysorvadás, a lepedékképződés és a szájüreg kóros elváltozásait okozó káros baktériumok ellen. A mirhaolaj segíti megőrizni és helyreállítani a fogíny jó és egészséges állapotát, a borsmenta, a narancs és a citrom illóolaja pedig frissíti a lehelletet, és fertőtleníti a szájüreget.
A mai rohanó világban szinte kikerülhetetlen a stressz. Még akkor is, ha alapjában véve olyan alkatok vagyunk, akik képesek kívülmaradni a stressz világán. Hisz áttételesen akkor is találkozunk a hatásaival: forgalmi dugó, tömeg, teljesítmény kényszer, határidők, mások idegessége.
Ha egy stresszesebb napunk volt, vegyünk egy forró fürdőt, és kérjük meg párunkat, hogy szép hosszú és lassú mozdulatokkal masszírozzon meg minket a lenti keverékek valamelyikével.
Engedjétek meg, hogy bemutassak Nektek egy kiváló asszonyt, aki az életét arra tette fel, hogy bábaként segíti az édesanyákat a várandósság alatt, az életadás óráiban, majd a gyermekágyas időszakban is a családdal marad.
A várandósság minden nő életében egy különleges időszak. Ilyenkor még egy kevésbé tudatos nő is sokkal jobban odafigyel az egészségére, a táplálkozására és a testére. A cseperedő magzat iránt érzett felelősség, a saját maga iránt érzett gondoskodás régi szokásainak újraértékelésére és megváltoztatására készteti a kismamát. Sok nő ilyenkor kezd el életében először nyitni, és érdeklődni a népgyógyászatban évezredek óta bevált és működő természetes megoldások iránt. Egyik ilyen terület az aromaterápia is, amelyet az akadémikus orvoslás nem nagyon ismer még el, sőt sok esetben tiltják is tőle kismamákat. Pedig évezredes sikertörténete nem elhanyagolható az egészséges baba és az őt kihordó édesanya szempontjából.
Tartalom:
A grépfrút fát – akárcsak a narancsfát – az arab kereskedők hozták be Ázsiából Spanyolországba a 12. században.
Magyaros neve a citrancs, ami a citrom és a narancs keresztezésére utal.
A búza az emberiség egyik legrégebben ismert gabonanövénye. A régészeti leletek szerint a világ több táján, csaknem egy időben már az ősember is termesztette, Mezopotámiában talált sumér agyagtáblák írásai, i.e.
A gerániumot (más néven rózsamuskátlit) leginkább cserepes növényként, illetve a kozmetika- és az élelmiszeripar alapanyagaként ismerik. Régen a kolera, vérhas és csonttörések ellen használták. A nők körében különösen hasznosnak bizonyult a menstruációs tünetek, fájdalmak és a menopauza kezelésében.
A geránium eredetéről igen keveset tudunk. Dél-Afrikából, a Jóreménység-fokáról származik, Európába a 17. század végén került, ahol aztán kedvelt kerti növény lett, de elterjedt Kínában és Japánban is. Illata a rózsáéra hasonlít, ezért szokták gerániumrózsának is nevezni. Előfordul az is, hogy a rózsa olajat hamisítják vagy hígítják vele.
A gerániumnak, a levendulához hasonlóan, gyulladáscsökkentő hatása van. Jó rovarűző szer, az élősködők elleni bedörzsölők alkotóeleme. Az aromaterápiában párologtatásra, fürdőkbe, bedörzsölésre, borogatásnak, szájöblítésre, illatszerként használjuk.
Az eredetileg Indiában őshonos pálmarózsa szárított gyógynövény formájában az Ayurvéda orvoslás egyik legfontosabb eleme volt. A pálmarózsa illóolaját a 18.
A fahéjlevél már az ókorban ismert volt. A görögök templomaikban használták, az egyiptomiak lábmasszázshoz, valamint orvosságként a túl sok epe képződése ellen.
A szülés alatti érzéstelenítésben is nagy szerepe volt.
Most már tudjuk, hogyan kell letesztelni az illóolajokat, és azt is, hogyan hatnak szervezetünkre az aromák, így hát eljött az ideje annak, hogy belemélyedjünk az aromaterápia lényegébe: vagyis megismerjük az illóolajok felhasználási területeit!
A levendula univerzális, a legsokoldalúbban felhasználható illóolaj, nem mérgező, nem irritál. Már az ókorban nagyon kedvelt, értékes olaj volt.
(latin: Vitex Agnus Castus, angol: Chastetree berry, vitex), szűzbariska, ürüfa, barátbors, ábrahámfa, szűzfa
A Földközi-tenger vidékén őshonos, 2-3 méter magas, terebélyes ágrendszerű, illatos cserje.
A teafa (Melaleuca) nemzetség mintegy 150 tagja – kevés kivételtől eltekintve – Délkelet-Ázsiában fordul elő, néhányuk Ausztráliában és a Csendes-óceán szigetein él.
Tartalom:
A növény leírásaA borókabogyó az egyik legősibb növény, amelyet az emberiség használt. Vízhajtó hatású, jó a prosztatának, a hólyaggyulladásra, használható bélgyulladás és bélférgek ellen. Elűzi az atkákat, bolhákat.