Kiszámoló
Ezt is megértük, végre sikerült kiszámolgatnom az egészséges „ínségkonyhánk” havi kiadását. Megmondom őszintén, iszonyatosan nyögvenyelősen ment, úgyhogy ha még egyszer eszembe jutna bármit is számolgatni, inkább lőjetek le!
Mivel nagyon sok zöldség, gyümölcs terem a kertünkben, emellett csirkét, tojást anyukáméktól kapunk, nem igazán vagyok tisztában ezeknek a termékeknek a piaci, bolti árával. De megígértem, hogy megcsinálom a számításokat úgy is, mintha mindent meg kellett volna vennem, ezért segítségül kellett hívnom Google barátunkat. Nagybani piaci árakon számoltam, hiszen ínségkonyháról van szó, nyilván javasolt a legolcsóbb beszerzési helyet választanunk. Ha mégsem tudunk eljutni egy nagybani piacra, akkor a költségeink természetesen valamennyivel magasabbra kúsznak.
Nézzük tehát a számításokat! Kék színnel írtam azokat az alapanyagokat, amelyeket nekem is meg kellett vennem, a fekete színnel jelöltekhez pedig ingyen jutottunk.
Összesítés:
Zöldség-gyümölcs, hüvelyes
Gabonafélék:
Tésztafélék:
Hús, húskészítmény és tojás:
Tejtermékek:
Tejtermék-helyettesítők:
Egyebek:
37.438,-Ft-ból jött volna ki a havi élelmiszer-ellátásunk abban az esetben, ha mindent vásárolnunk kellett volna.
22.776,-Ft-ra jött ki a kertünk- és anyukámék ajándékaival.
Most, hogy a végén ránézek a listára, most látom át igazán az arányokat, miből mennyit ettünk: rengeteg zöldséget, gyümölcsöt, elég sok hüvelyest, gabonát, megfelelő mennyiségű egészséges tejterméket, és épp elég húsféleséget.
Nem nézegettem ételpiramist, nem számolgattam arányokat - mennyi szénhidráthoz mennyi fehérje, mennyi gabonához mennyi hüvelyes -, reménykedtem, hogy jók a megérzéseim, és az olcsó étel lehet egészséges és változatos is. Egy hónap távlatából nézve úgy gondolom, határozottan jó irányba haladunk! Konkrét arányok helyett a gyerekeimet tudom bizonyítékként megemlíteni, akik nagyon-nagyon sokat változtak ez alatt az egy hónap alatt. Látszik rajtuk, hogy sokkal, de sokkal kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak, vidámabbak, érdeklődőbbek, mint pl. két hónappal ezelőtt. Nem csak én mondom ezt, hanem mindenki észrevette, aki ismeri őket.
Nem állítom, hogy minden kétséget kizáróan csakis az egészséges étkezés változtatta így meg őket, de biztosan nagyon nagy része volt benne annak is. Meg persze mi felnőttek is kiegyensúlyozottabbak, türelmesebbek vagyunk, így ezt a lelkiállapotot közvetítjük feléjük.
A természet ismét bebizonyította, hogy hihetetlen dolgokra képes!
Bevallom, féltem, túlszaladok a megállapított 40.000,-Ft-os keretösszegen (persze az első számítás szerint, mert a második szerint egyértelműen tudtam, hogy nem lehet több), magam sem gondoltam volna, hogy ennyire bőven belefér. Ezek után bátran mondhatom, hogy igen, meg lehet oldani egy négytagú család havi élelmezését 40.000,-Ft összegből akár kert- és egyéb ajándékok nélkül is! Nyilván a kerttel, házilag tartott csirkékkel (hús, tojás), egyéb állatokkal (hús, húskészítmények, tejtermékek) sokkal-sokkal olcsóbb, majdhogynem alig kerülnek pénzbe a konyhai alapanyagok. Ez különösen igaz nyáron, de egy kis előre tervezéssel télire is tartalékolhatunk.
Itt a végén még összefoglalnám az egészséges ínségkonyha tanulságait néhány rövid mondatban:
Nyilvánvalóan nagyobb szervezést igényel (eleinte) az ínségkonyha kialakítása, mint egy hagyományos konyháé, valamint szükséges utánanézni az áraknak is, de LEHETSÉGES! És ez a lényeg! Csak rajtunk múlik, és (hogy Kriston Andrea ide is illő jelmondatát idézzem) – ami rajtunk múlik, az megvalósítható!
Legközelebb hanyagoljuk kicsit a konyhát, főzés helyett a tisztálkodás és a takarítás pénztárcakímélő módjait ismerhetjük meg.
Források:
Kép forrása:
A végső visszaszámlálás
Avagy most ugrik a majom a vízbe, elérkeztünk a kísérlet negyedik, azaz utolsó hetéhez. Hamarosan kiderül, hogy mennyire drága (vagy nem drága) az egészséges étkezés, meg tudjuk-e oldani egy négytagú család havi élelmezését 40.000,.-Ft-ból.
Bevallom, eddig még nem számolgattam semmit, csak összeírtam a menühöz szükséges hozzávalókat. Benne van a pakliban, hogy nem sikerül a kísérletem, nagyon kíváncsi vagyok már én is.
Abban biztos vagyok, hogy a mi élelmiszerre fordított havi kiadásunk bőven alatta van a megjelölt határértéknek, mivel több pénzt nem is tudnánk rászánni. Viszont hatalmas előnyként itt van a nagy kert (amelyben a zöldségtermesztést idén még csak próbálgattuk, jövőre viszont már tudatosan felkészülve műveljük majd), és bármennyire nem hittem volna, szinte minden zöldséget meg tudtunk termelni benne. Úgyhogy mi - a tartós élelmiszereken, valamint egy-két extra alapanyagon kívül - a nyári étkezésünket gyakorlatilag a kertből „oldottuk meg”. Ennek ellenére – a kerttel nem rendelkezők kedvéért - megcsinálom a költségszámításokat olyan adatokkal is, mintha mindent vásárolnom kellett volna.
A múlt héten nagyjából sikerült tartani magunkat az eltervezettekhez. Egyik vacsoránál változott csak a menü, akkor este szalonnát sütöttünk, így a vacsora jó kis zsíros kenyér, szalonna, hagyma és saját kerti paradicsom volt.
És most hozzuk össze még a negyedik heti tervet:
Hétfő
R: gyümölcsturmix (Többször leírtam már, bármilyen gyümölcsből, bármilyen turbósító összetevővel elkészíthető. Mivel ínségkonyháról van szó, nyilván a lehető legkönnyebben elérhető gyümölcsöket érdemes előnyben részesíteni. Nálunk „Ő” a Jolly Joker, bárhol, bármikor, bármivel…
E: Augusztus 20. tiszteletére bográcsos marhapörkölt köményes krumplival (Ezt nem részletezném, biztos mindenkinek megvan a jól bevált, tuti ünnepi marhapörkölt-receptje, nálunk nem én fogom főzni.) + cékla-répa-alma saláta (Az ötletkonyha.hu oldalon találtam, ezt a nagyon egyszerű és olcsó saláta receptet. Lereszelünk 1 nyers céklát, 1 répát és 1 nagyobb almát, és összekeverjük. Icipici sót tehetünk rá, öntet nélkül is fogyasztható. Nyilván a mennyiség többszörözhető.)
V: a krumpli maradéka sűrű zöldségmártással (Internetes kalandozásaim közben bukkantam erre a receptre a hungarowellness.hu oldalon, és igencsak beindította a nyálelválasztásomat. A következő hozzávalók szükségesek: fél kg spenót, 40 dkg paradicsom, 2 vastagabb újhagyma (simán helyettesíthető vöröshagymával is, szerintem, 2 ek. olaj (nálunk nyilván olíva vagy vaj), só (persze, hogy Himalája), frissen őrölt fehér bors, 2 dl tejszín, 1 csokor petrezselyem. A zöldségeket megtisztítjuk, eldaraboljuk, majd az olajon/vajon megpároljuk őket. Fűszerezzük sóval, fehér borssal, majd felöntjük a tejszínnel. A petrezselymet apróra vágjuk, és tálaláskor a szószos krumplira szórjuk.)
Kedd
R: a zöldségmártogatós maradéka pirítóssal (házi kenyérből, a szokásos Dortsa-féle kenyértésztából sütve)
E: babgulyás, ugyanis gyanús, hogy fog még maradni a marhapörköltből (Szárazbabot főzök, leszűröm, majd a babot hozzáteszem a maradék pörkölthöz. Megfelelő állagúra hígítom, ha szükséges, fűszerezem. Esetleg krumplit, tarhonyát vagy galuskát főzök még bele, hogy laktatóbb legyen.)
V: gyümölcstál, gyümölcssaláta vagy hideg gyümölcsleves, esetleg friss zöldségsaláta, mivel nem hinném, hogy a tartalmas ebéd után vacsorára is jól esne egy hasonlóan tartalmas étel. Talán egy vegyes gyümölcstálat veszek most alapul a hozzávalók összegzésénél, ha már a reggeli zöldséges étel volt (alma, szilva, őszibarack, sárgadinnye).
Szerda
R: zöldséges köles (Igaz, hogy volt már szó róla, viszont most a recept-oldal.hu-n megtaláltam egy igencsak ínycsiklandó változatát a zöldséges kölesnek. Kell hozzá egy bögre köles, 20 dkg zöldborsó, 20 dkg kukorica, 20 dkg gomba szeletekre vágva, fél pritaminpaprika csíkokra vágva, 2 szál újhagyma helyett 1 egész vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 csokor petrezselyemzöld, só. A kölest jól megmossuk, háromszoros mennyiségű vízzel feltesszük főzni egy megtisztított vöröshagymával, 2 gerezd fokhagymával, az összekötött petrezselyemzölddel és a sóval. Közben egy evőkanálnyi olajon megpároljuk a feldarabolt zöldségeket. Amikor a köles már majdnem megpuhult, kivesszük a hagymát és a petrezselyemzöldet, belekeverjük a párolt zöldségeket, majd az egészet összefőzzük kb. 2-3 percig.)
E: almaszósz (Hagyományos módon főzöm, növényi tejes-teljes őrlésű lisztes habarással, pici mézzel, vaníliával, fahéjjal édesítve.) + zöldséges kölesfeltét (A reggeli maradék zöldséges köleshez ütök egy tojást, és teljes őrlésű liszttel, zsemlemorzsával vagy zabpehellyel megfelelő állagúra keverem. Lapos korongokat formálok belőle, majd tepsiben kisütöm.)
V: lilahagymás paradicsomsaláta pirítóssal
Csütörtök
R: gyümölcsturmix
E: alma-szilva leves (Az előző bejegyzésemben írtam a gyümölcslevesek variálási lehetőségeiről, elkészítéséről.) + fokhagymás spagetti (Úgy tűnik, nagyon éhes lehetek így éjféltájban, mivel most valahogy minden recept megmozgatja a fantáziámat. Úgy, ahogy ez az egyszerű, nagyon kevés hozzávalóból álló fokhagymás spagetti is. Vizes olívaolajon jó sok fokhagymát pirítok. Ez az alap öntete a tésztának, ízlés szerint lehet turbózni fűszerekkel, zöldfűszerekkel, esetleg egy kis paradicsomlével vagy tejszínnel. Kedvencem bazsalikommal és paradicsommal, ha rajtam múlna, életem végéig vígan eléldegélnék bazsalikomos-paradicsomos tésztán.)
V: tésztasaláta az ebéd maradékának felhasználásával, sok-sok zöldséggel (Szétnézek, milyen zöldségeim vannak itthon (borsó, kukorica, paprika, paradicsom, uborka, cukkini, répa, zöldbab, vöröshagyma stb.), azokat összedarabolom vagy lereszelem, amelyiket szükséges, megpárolom, és összekeverem az ebédről maradt tésztával. Laktató, mégis könnyű és finom vacsorát kapok.)
Péntek
R: gyümölcsös zabkása (Elkészítését leírtam már többször is, de a legutóbbi bejegyzésemben biztosan.)
E: rántott leves pirított kenyérkockákkal (Igazi ínségkonya étel, hagyományos rántott leves teljes őrlésű liszttel, teljes őrlésű kenyérmaradékból készült kenyérkockákkal.) + vegetáriánus nyárs (Szintén az ötletkonyha.hu oldalról származik ez a recept, mely szerint szükségünk van 8 fej gombára, 2 cső zsenge kukoricára, 8 kemény paradicsomra, 2 zöldpaprikára, 8 kis fej hagymára, 2 kis uborkára, 1 mokkáskanál borsikafűre, 2 evőkanál olívaolajra és ízlés szerinti mennyiségű sóra, bár szerintem bármilyen zöldségből elkészíthető, ami csak van otthon, vagy amihez hozzá tudunk jutni és nyársra felszúrható. Pl. tök, cukkini, karfiol, padlizsán stb. Feldaraboljuk a zöldségeket, majd váltakozva nyársra húzzuk őket. Sózzuk, fűszerezzük, megkenjük olajjal, majd parázs fölött, gyakori forgatás mellett színesre sütjük a zöldségeket.) + héjában főtt krumpli.
V: az ebéd maradéka (ennyiféle ételből csak marad egy-egy vacsorányi adag)
Szombat
R: zöld turmix
E: tojásos leves + rizses lencse (Egyszerű, laktató étel, ételtársítási szempontból a rizs és a lencse nagyon jó párosítás, mivel teljes értékű fehérjét szolgáltat. Egy csésze barna rizst a szokásos módon megfőzök, valamint egy csésze lencsét babérlevéllel együtt szintén megfőzök. Összekeverem a kettőt, majd pirított hagymával tálalom.)
V: rizses lencsefasírt (Az ebédről maradt rizses lencséhez ütök egy tojást, majd teljes őrlésű liszttel, zsemlemorzsával vagy zabpehellyel megfelelő állagúra keverem. Pogácsákat formálok belőle, és kikent tepsiben kisütöm.) + vegyes zöldségsaláta
Vasárnap
R: gyümölcssaláta házi joghurttal
E: házi pizza (Tésztája Dortsa legegyszerűbb, legfinomabb kenyértésztájából készül, magvak nélkül. A paradicsomszószt házi hámozott paradicsomból, bazsalikommal, oregánóval, pici sóval turmixolom. Feltét bármi lehet, ami van itthon: kukorica, cukkini, házi kolbász, lilahagyma, borsó stb., no és persze kerül rá egy kis sajt is.)
V: zöldbableves
Felhasznált alapanyagok:
5 kg alma
1 kg szilva
1 kg őszibarack
1 sárgadinnye
2 kg vöröshagyma
4 kg krumpli
3 db cékla
3 db répa
fél kg spenót
3 kg paradicsom
2 csokor petrezselyem
fél kg zöldborsó
6 cső kukorica
fél kg gomba
2 zöldpaprika
1 pritaminpaprika
2 fej fokhagyma
2 fej lilahagyma
1 cukkini
2 uborka
30 dkg szárazbab
25 dkg lencse
25 dkg barna rizs
25 dkg köles
25 dkg zabpehely
1 kg teljes őrlésű liszt
1 csomag teljes őrlésű spagetti
6 tojás
2 dl tejszín
1 doboz joghurt
1 liter házi tej a joghurthoz
30 dkg sajt
1 élesztő
2 kg marhahús
Minden bizonnyal sokkal változatosabb négyhetes menüsort is össze lehetett volna állítani, ha kicsivel több fantáziám lenne e-téren. Úgyhogy akinek van, az engedje el bátran a fantáziáját, kísérletezzen, váltogassa az alapanyagokat, fejlesszen ki új módszereket, aztán ossza meg velünk felfedezéseit.
Négy hét tanulsága összefoglalva tehát:
Minden bejegyzés végére ígértem egy módszert, amellyel könnyebbé tudjuk tenni az egészséges és alacsony költségvetésű konyhánk fenntartását. Most a kenyérsütéssel szeretnék egy kicsit foglalkozni, ugyanis többször szerepelt már a menüben pirítós, pizza tészta, egyéb gyúrt péksütemény, de nem igazán részleteztem még az elkészítésüket. Most sem elsősorban kenyértészta recepteket szeretnék megosztani, hanem inkább olyan módszereket, amelyek segítségével a „nem annyira fanatikusan egészséges életmódot folytató” családtagokkal is meg lehet szerettetni (vagy legalább el lehet fogadtatni) a teljes őrlésű lisztből készült kenyérféleségeket.
Hazudnék, ha azt mondanám, a teljes őrlésű lisztből készült kenyér éppolyan puha lehet, mint a fehér. Viszont egy-két apró trükk segítségével lazítani tudjuk a tésztáját. A legegyszerűbb módszer az öregtészta készítése. Ez abból áll, hogy a meggyúrt és megkelt nyers kenyértésztának levágjuk egy részét (mondjuk az egynegyedét), amelyet hűtőbe teszünk. Ezt a túlkelt tésztát a következő kenyerünkbe belegyúrjuk, ezzel sokat lazítunk az állagán. Könnyebbé tehetjük a tésztát még egy kis tejsavóval vagy krumplival (keményítőtartalma miatt) is. Miközben átolvastam ezt a bejegyzést, rákerestem a „kenyér lazítása” címszóra, és találtam egy szuper cikket a témával kapcsolatban ITT, az antalvali.com-on.
A következő alkalommal számolunk, bár aki velem együtt kezdte a költségkímélő reformkonyhája kialakítását, annak a számára már valószínűleg nagyjából kiderült, hogyan is áll a kiadásokkal.
Forrásanyagok:
A kép a Facebook-ról való, amiért én kérek elnézést, de nem tudtam kihagyni.
Ajjajjaj
Hááát, azt hiszem, ha most is dalban kéne összefoglalnom az elmúlt időszakot, akkor kezdhetném rögtön a Quimby egyik dalával: Ajjajjaj…
Ajjajjaj, igen, utolért az alkotói válság, az ötlettelenség, a hirtelen fellelkesülés után kicsit leereszetettem, és mindenféle mondvacsinált kifogásoknak engedve, hagytam magam eltéríteni az írástól. Ilyen ez a nyár, a krumpli érik, a gyerekek nyüzsögnek, a barátnők hívnak, a gondolatok kalandoznak… Ettől függetlenül enni kell, a kísérletet pedig folytatni, úgyhogy…tovább, tovább, tovább!!
Maradéktalanul
Nos, az első hét eltelt, ideje nagyjából megtervezni a másodikat. De előtte írok pár sort arról, mennyire sikerült tartani magunkat az első hétre kialakított menühöz. Megmondom őszintén… izé… ööö… nem igazán. Az ebédek úgy-ahogy hasonlítottak a tervezetthez, még nyomokban a reggelik is tartalmazták az előre összeírt ételeket, viszont a vacsorák szinte minden esetben másként alakultak.
Kezdjük el!
„Ha megfeszülsz, akkor sem
Válthatod meg az egész Földet!
De ahhoz, hogy jobb legyen,
Adjon, ne elvegyen,
Elég egy tett, egy jó ötlet,
Amit mindenki követ!
Hát kezdjük el!
Tegyük rendbe, amit kell!”
(Depresszió: Kezdjük el!)
Nehéz helyzetben vagyok, hiszen az előző bejegyzésemben konkrét heti étlapot ígértem, viszont eddig még soha nem használtam ilyet. Voltak próbálkozásaim, de közben mindig kiderült, hogy nem lehet pontosan követni egy előírt tervet, ugyanis nem tudhatom előre, milyen zöldséghez tudok majd hozzájutni kedvezőbb áron, lesz-e maradék bizonyos ételekből; de az is előfordulhat, hogy éppen egyáltalán nem kívánjuk az aznapra betervezett ételt, egy másik iránt pedig ellenállhatatlan ó vágyat érzünk. Ráadásul bevallom őszintén, nem tartom életcélomnak azt, hogy egész napomat a konyhában töltsem, így inkább csak ebédre szoktam főzni, vacsorára pedig megesszük az ebéd maradékát, vagy csak „átdolgozom” egy kicsit. A költségszámítások miatt szükséges pontosan tudni a felhasznált alapanyagokat, így mégiscsak rittyentettem egy kezdetleges heti tervet.
Minden most kezdődik el…
Úgy látszik, én már csak dalban tudok írni. De nem, most nem indítok nyereményjátékot, hogy ugyan melyik dal címe is ez, mert nem hinném, hogy nagy kihívás lenne.
Zöldből szivárvány
Tehát ott tartottam, hogy éppen bolyongok az egészséges táplálkozás zöldre festett útvesztőjében…
Na, jó! Azt hiszem, megérdemel mindenki egy kis magyarázatot arra, miért is nem írtam egy sort sem az elmúlt időszakban.
Hol is kéne kezdeni?! Kezdjük a másfél évvel ezelőtti időszaknál. Tehát kb. másfél évvel ezelőttig volt egy boldog családom. Pontosabban, azt hittem, hogy van egy boldog családom. Még pontosabban, éreztem, hogy az a boldog család nem is annyira boldog, de kényelmes volt abban a hitben ringatnom magam, hogy minden rendben: alapvetően mindenem megvan, rendes férj, két egészséges gyerkőc, elegendő pénz a megélhetéshez, hitelmentes lakás, autó, néhány barát, hobbi, amivel elfoglalom magam, szerető szülők, testvér.
És mégis… valami hiányzott, amit csak a lelkem mélyén éreztem, megfogalmazni sem tudtam, és nem is akartam rádöbbenni, elfogadni, megtudni, felszínre hozni. Kényelmes volt úszni az árral, a langyos vízben, s úgy éreztem, sosem lesz elég motivációm változtatni.
Az egyik közeli barátnőm sokszor mondta: - Egy szunnyadó vulkán vagy, s meglátod, egyszer ki fogsz törni, de akkor kő kövön nem marad! És igen, eljött a kitörés ideje is 2010. karácsonyán.
Egyes ismerőseim szerint teljesen megbolondultam, mások szerint éppen ellenkezőleg: megtaláltam a helyes utat, a módot arra, hogy igazán boldog legyek. Az biztos, hogy 180 fokos fordulatot vett az életem. Rájöttem (vagy inkább végre bevallottam magamnak), hogy zombiként élem az életemet, tele vagyok pótcselekvésekkel, amelyek azért kellenek, hogy pótolják a boldogságot, a fényt az életemben. Ekkor felébredtem fásultságomból és elkezdtem kipróbálni mindent, amit addig nem mertem, amit elmulasztottam, amiben meggátoltak, és amiben meggátoltam én saját magamat. Kinyílt a világ, kinyíltam én is, elkezdtem ÉLNI!

Persze ez a változás nem saját magától történt, hanem egyrészt egy véletlen (habár tudjuk, hogy véletlenek nincsenek!) találkozásnak, másrészt egy Vali által ajánlott könyvnek (Paulo Coelho: Veronika meg akar halni) volt köszönhető. Ez a történet szintén megérne egy misét a pszichológia templomában, de nem szeretném százoldalasra nyújtani ezt a bejegyzést, ezért inkább csak röviden: pár hónap után lenyugodtam, viszont éreztem, hogy nem leszek képes, s nem is akarok már úgy élni, mint azelőtt, és tudtam, senkinek nem fogom hagyni, hogy korlátozzon a szabadságomban.
Hamarosan találkoztam Valakivel, akivel már az első pillanatban annyira nagy hatással voltunk egymásra, hogy minden addigi „házasságjavítással” kapcsolatos törekvésem semmivé foszlott. Elváltam, és új életet kezdem a szerelmemmel. A gyerekeim elfogadták Őt, sőt, azóta – nagy-nagy örömömre – láthatóan nagyon megszerették egymást!
Most boldog vagyok, igazán boldog, mindent megkapok érzelmileg, amire szükségem van!
Tudom, az antalvali.com nem a szerelmi történetekről szól, viszont két ok miatt szükségesnek tartottam leírni, mi történt velem. Egyrészt elég sok levelet kaptam, amelyben hiányoltatok (nagyon jól esett, köszönöm!), s igyekszem megmagyarázni a kimaradásomat, másrészt ezzel a bevezetővel szeretnék rátérni a következő témára, amiről az elkövetkezendő időben írni fogok.
Tehát nagy a boldogság, nagy a szerelem, egy valami azonban nem nagy - az anyagi jólét! Az utóbbi időben csökkent is a lelkesedésem az egészséges életmód kialakításával kapcsolatban, gondolván, ha boldogság van, minden van; meg amúgy sincs miből. No, igen, a boldogság a legfontosabb, ez tény, viszont boldogság + a tudat, hogy mindent megteszek a családom egészségéért, tökéletes párosítás.
Mostanában egyre jobban elkezdett hiányozni az antalvalis csapat, így ismét nézegettem az oldal hozzászólásait. Megragadott egy felvetés, mely azt boncolgatja, vajon lehet-e egészségesen étkezni kevés pénzből. Mivel a csapat mellett a kihívás is hiányzott, elhatároztam, összekötöm a kellemest a még kellemesebbel, és bebizonyítom: LEHET!!! Ezzel a témával fogom most folytatni az egészséges táplálkozásról szóló sorozatomat.

Igyekszem megosztani minden költségkímélő házi praktikát, receptet, ötletet, lelőhelyet, lehetőséget, módszert - bármit, ami segít mindenkinek egy ideálisan rendszerezett, pénztárcabarát, egészséges táplálkozási kultúra kialakításában.
Szeretném, ha a hozzászólások nem mennének el abba az irányba, hogy egyesek elítélő megjegyzéseket írnak a magánéleti döntésemmel kapcsolatban, hiszen az igazság (azon kívül, hogy odaát van) nagyon sok apró részből áll össze, és nem ismerhettek mindent. Viszont nagyon örülnék, ha egymást segítve, ötletelve megoszthatnánk a témával kapcsolatos tudásunkat, tapasztalatainkat. Tudom, hogy együtt sikerülni fog! Hajrá!
Képek forrása:
A nyers étkezés világnapja alkalmából október 10-én, Lénárt Gitta szervezésében egy úgynevezett potluck-maraton kerül megrendezésre, amelyre Gitta és segítői szeretettel várnak minden érdeklődőt.
Nincs cél, csak az út van, ahol újabb és újabb kapuk nyílnak. Én döntöm el, merre menjek, melyik ajtón menjek be
, vagy esetleg hol álljak meg egy rövid pihenőre. Nem kell alkalmazkodnom senkihez. Nem vagyok Victoria Boutenko, Lénárt Gitta, de még Annipanni sem.
Sokáig nem tudtam eldönteni, melyik táplálkozási irányzat alapelveit tudom leginkább a magaménak elfogadni. „Ne együnk cukrot, finomított- és adalékanyagokkal terhelt ételeket, minél több természetes élelmiszer kerüljön a tányérunkra.” Ezek egyértelmű és általános érvényű szabályok, nekem viszont kell valami konkrét irányvonal, aminek mentén haladni lehet.
A teafa (Melaleuca) nemzetség mintegy 150 tagja – kevés kivételtől eltekintve – Délkelet-Ázsiában fordul elő, néhányuk Ausztráliában és a Csendes-óceán szigetein él.
Tartalom:
A növény leírásaSzedd már össze magad! Olyan „nyanyás” vagy mostanában. Mondta egy barátnőm kb. másfél éve, amikor egyszer együtt jöttünk haza vásárlásból. Én úgy döntöttem, nem sértődöm meg ezen a kijelentésén, inkább hálás voltam neki, hogy figyelmeztetett, elvégre ki szóljon az embernek hasonló helyzetben, ha nem a barátnője.
Elgondolkodtam, tudnék-e ezen változtatni, és ha igen, hogyan. Tény, hogy abban az időszakban „kicsikét” elhagytam magam, „meghúsosodtam” itt-ott-amott. Ennek következtében az öltözködésem is némi kívánnivalót hagyott maga után, általában felvettem azt, ami a legkényelmesebb volt. Új ruhát adott alakzatomra nem terveztem venni, hiszen úgyis fogyni akartam, a régiek pedig jobban feszültek rajtam, mint ízléses lett volna. Szóval, ki kellett találnom valamit, de sürgősen!!!
Közép- és Kelet-Ázsiában, a Kaukázus és Tibet hegyeiben, valamint az Alpok 2000 méter feletti nyílt, sziklás részein, kőgörgetegek között él a Varjúhájfélék családjába tartozó illatos rózsásvarjúháj (Rhodiola rosea L.), amely "rózsagyökér" néven is ismert.
Gelus folyékony mosószer receptjén felbuzdulva elkezdtem gondolkodni, vajon mire is lehet még jó a mosódió héja? Megoldások gyorsan születtek: pl. kedvenc bioboltom tulajdonosnője egy samponrecepttel ajándékozott meg, a megvásárolt mosódió héjam papírján pedig egy folyékony szappan elkészítésének módja szerepelt. Úgy gondoltam, ha már ennyi minden összegyűlt róla, megosztom veletek ezeknek az olcsó, környezetbarát és egyszerűen megvalósítható tisztító- és tisztálkodó szereknek a leírását.
Tartalom: