019. A henna (Lawsonia inermis)

Remélem sokakat megörvendeztetek ezzel a levéllel, hisz annyian érdeklődtök folyamatosan az alternatív – méregmentes növényi - hajfestés módszereiről.

Én magam is idestova nyolcadik éve festem hennával a hajam, miután a létező összes kémiai hajfestékre allergiás lettem. A hajam minőségében bekövetkezett változás szembeszökő: eltűnt a korpa, nem törik, gyönyörű fénye lett, nő, mint a bolond gomba, és nem hullik. Igaz, a használata kicsit macerásabb, mint a szintetikus hajfestékeké, de valamit valamiért.

A henna (Lawsonia inermis)

A henna természetes színező és kondicionáló tulajdonságát évszázadok óta felhasználják a hajfestésben. Az élénkzöld bokorszerű növény Egyiptomból származik, ahol jól viseli a forró, száraz éghajlatot. A hennát Indiában, Szudánban, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten termesztik, de legjobban a trópusi klímát szereti, így üvegházban is jól termeszthető. Potenciálisan akár 4,5 méter magasra is megnőhet, a valóságban ezt a méretet sosem éri el, mivel 2,5-3 méteres korában kell learatni, évente háromszor.

A „henna” az éppen virágzó apró levelű sötét kérgű bokor perzsa neve. Más tájakon hívják „henne”-nek, „Al-Khanna”-nak, „Al-henna”-nak és simán lawsoniának is. Virágja finom, négyszirmú, közepéből hosszan kinyúló bibével. A piros, rózsaszín vagy fehér virágoknak édes, mézszerű, jázminra és rózsára emlékeztető illatuk van – olajukat évszázadok óta használják illatszerként. Mikor először voltam Tunéziában 1989-ben, akkor ejtett örökre rabul ez az illat. Szállodánk átriumos udvarában volt egy hennabokor – amiről akkor még nem tudtam, hogy az – ami éppen virágzott. A langyos éjszakákon betöltötte az egész környéket izgalmasan és erotikusan bódító illatával. Első adag hajfestő hennámat akkor hoztam Sidibusaid piacáról. Otthon utánanézve döbbentem rá, hogy az éjszakai illatot és a hajfestő hennámat ugyanannak a bokornak köszönhetem.

A henna leszedése

A henna „aratása” akkor kezdődik, amikor a virágok megjelennek. A növényt kivágják, minél közelebb a tövéhez, az ágakat letörik és két napra kint hagyják a napon száradni. A felső hajtásokról származó levelek adják a legerősebb festékanyagot, ezért ezeket különválasztják, és elsőként szárítják meg, hogy minél kevesebbet veszítsenek színükből. Ezekből készül az első osztályú hennapor, amelyet csak a bőr és a haj festésére használnak. Ezután a többi levelet is megszárítják, és lerázzák az ágakról. Ezeket az olcsóbb samponokba, hajfestékekbe és kondicionálókba szánják.

Sokan szeretik eredeti levél formájában megvenni a hennát, hogy egész biztosan ne legyen más növénnyel összekeverve, de így olcsóbb is, hiszen az őrlést házilag kell végezni, általában mozsárban, lustábbak elektromos kávédarálót is használhatnak. Módosabb vásárlók inkább őrölt formában veszik meg a hennát, gyakran azért, hogy exportálják.

A leveleket zsákokban viszik a helyi malomba megőrölni. Őrlés előtt egy kis növényi olajjal meglocsolják, hogy óvják az őrlőpengéket a túlmelegedéstől és csökkentsék a keletkező zöld por mennyiségét. Az őrleményt csomagolás előtt szétterítik a betonpadlón és megvárják, amíg kihűl. A henna csak akkor őrzi meg eredeti minőségét, ha légmentesen zárva tárolják. Ha a környezeti feltételek nem ideálisak, minősége gyorsan romlik, és akár ugyanabban a gyárban előállított két zacskó hennapor minősége is nagyon eltérő lehet, leginkább a szárítás miatt.

A csomagolás előtti utolsó teendő a szitálás. Minél többször szitálják át a port, annál erősebb színhatást lehet vele elérni.

A henna őstörténete

A henna valószínűleg minden idők legelterjedtebb kozmetikuma. A régészek az egyiptomi múmiák haján és körmén is találtak hennanyomokat, ami azt jelenti, hogy a ma ismert legrégebbi henna-használatra utaló bizonyíték időszámításunk előtt 1200 körülről származik. Mai ismereteink szerint az egyiptomiak között rendkívül elterjedt volt a köröm hennával való festése, olyannyira, hogy aki nem vörös körömmel mutatkozott társaságban, az nem számított jól nevelt embernek.

Állítólag Mohamed próféta is hennával festette a haját és szakállát, amelynek nyomán i.sz. 630 körül rendkívül népszerűvé vált ez a gyakorlat Szaúd-Arábiában. Azt se felejtsük el, hogy a muzulmán nők szintén festették a kéz- és lábfejüket.

A henna Egyiptomból került Indiába, ahol állítólag Mumtáz Mahal használta először, Sahdzsahán fejedelem felesége, akinek emlékére férje a Tádzs Mahalt építtette.

A henna mint gyógynövény

A henna hűsítő hatására Rádzsasztán, Pandzsáb és Gudzsarát sivatagi népei jöttek rá elsőként. Felfedezték, hogy ha a megőrölt levelekből készült pépbe mártják kéz- és lábfejüket, könnyebben elviselik a kegyetlen hőséget. Azt is észrevették, hogy a pép eltávolítása után a hűsítő hatás mindaddig megmarad, amíg a szín kitart. A nők eleinte nagy foltot kentek a tenyerükre, amelyet kisebb pöttyökkel vettek körül, és úgy találták, ezzel is ugyanazt a hatást érik el. Később mintákat alkottak a péppel, amelyet vékony ezüst-, elefántcsont vagy fapálcikákkal vittek fel a bőrre, ugyanolyannal, mint amilyennel a szemüket húzták körül, és amelyet egyes sivatagi falvakban ma is használnak.

Indiában és Észak-Afrikában a gyógyító tulajdonságairól régóta ismert hennát különös előszeretettel alkalmazzák bőrbetegségek kezelésére. Minthogy fertőtlenítő és szövetösszehúzó hatása van, gyakran használják kisebb karcolások azonnali ellátására, égési sérülések és ekcéma kezelésére, de horzsolások és húzódások, reumás fájdalmak és ízületi gyulladások esetén is enyhülést nyújt. Hűsítő hatása miatt ecettel keverve fejfájás csillapítására is lehet használni, főleg ha a fejfájást a nagy meleg okozza, a lábfejre kenve is hatásos. A lábfejre kenve használ ezenkívül lábgombásodás, tyúkszem, erős lábszag, vízhólyag és kisebb vágások esetén is. Az emberi tenyéren annyi idegvégződés van, hogy ha kézbe veszünk egy darabka hennapépet, az önmagában is lázcsillapító hatású. A hennát mindemellett régóta használják hajkondicionálóként, megállítja a hajhullást, hatásos fejtetű és korpásodás ellen, de állítólag fertőtlenítő hatása folytán még olyan súlyos betegségek esetében is csodát művel, mint a lepra, a himlő, a sárgaság, sőt bizonyos rosszindulatú daganatok.

A henna használata

Igen nagy különbség van a haj és a bőr festésére szolgáló henna minősége között. A bőrre való henna nagyon élénk zöld. A hajra való henna általában kevésbé finom őrlésű, mint a bőrfestésre való, színe pedig gyakran szürkésbarnás- vagy sötétzöld. Ha bármilyen más színű hennát találunk, az valószínűleg mesterséges színezőanyagokat is tartalmaz, ami komoly allergiás tüneteket okozhat. Az európai nyaralóhelyeken elterjedt hennafestéskor is legtöbbször ilyen kétes anyagok kerülnek a bőrünkre a valódi hennapép helyett. A legfontosabb szabály, hogy kerüljük a fekete hennát, amely általában mindenféle káros és mérgező kemikáliát tartalmaz, és súlyos bőrreakciót válthat ki.

A jó minőségű hennának kellemes gyógynövényillata van, úgyhogy érdemes szaglással is meggyőződni a termék minőségéről, és elkerülni a kellemetlen toxikus vagy vegyszer szagú hennát. Minőségi hennát nagy valószínűséggel bizonyos bioboltokban, illetve indiai, arab vagy marokkói termékeket árusító boltokban kaphatunk. Én egyenesen az arab piacról hozatom magamnak utazási irodán keresztül, amikor én, vagy bármelyik ismerősöm épp nem megy Egyiptomba vagy Tunéziába.

A pép alakban kapható változat szintén gyanús, mivel a bekevert hennapép legfeljebb 4 napig marad friss tartósítás nélkül, tehát az előre bekevert fajták valószínűleg tele vannak kémiai konzerválókkal. Ezért fontos, hogy a pépet mindig a felhasználás napján lehetőleg magunk készítsük el.

Ne feledjük azt sem, hogy az eredetileg jó minőségű henna is könnyen megromolhat, ha nem megfelelően csomagolják, ezért mindig légmentesen elzárva tároljuk, és óvjuk a közvetlen napfénytől.

A tiszta henna biztonságosan használható anyag, amely szinte soha nem vált ki allergiás reakciót. Noha elfogyasztása sem káros, inkább ne használjuk belsőleg, mivel hatással lehet vörösvértesteinkre, és ideiglenes sárgaságot okozhat.

A hennapép készítése (alaprecept)

Hozzávalók: A henna vízfelvevő képessége nagymértékben függ a minőségétől. Az alább megadott recept csak hozzávetőleges mennyiségeket tartalmaz – a fontos az, hogy a végén tejföl sűrűségű pépet kapjunk.

Kellékek:

A pép elkészítése:

  1. A főzőedénybe tegyük bele a teát, a kávét és a szegfűszeget. Öntsük hozzá a vizet, keverjük jól meg, és lassú lángon forraljuk minimum fél óra hosszat. A forralás közben elpárolgott vizet apránként pótoljuk. Minél tovább forraljuk, annál erősebb lesz a színhatás!

  2. A hennaport szitáljuk bele egy üveg, porcelán vagy rozsdamentes acél keverőtálba. Szűrjük le a keveréket, és folyamatos keverés közben adjuk hozzá a porhoz, míg el nem érjük a tejföl sűrűséget.

  3. Alaposan dolgozzuk el az esetleges csomókat, majd csepegtessük hozzá az illóolajakat, és keverjük jól el.

  4. Hagyjuk állni a keveréket lefedve addig, míg langyosra nem hűl.

  5. Utána hasonlóképp kell felkenni, mint a kémiai hajfestékeket.

Az első hennás hajfestésnél a pépet a tőtől a hajvégekig kell felkenni, később már elég a tőfestés is, mivel a henna nem fakul, és nem kopik! Ha felkentük a pépet érdemes nejlonsapkával betakarni, hogy ne száradjon ki. Én – környezetem nagy vidulására – reklámszatyrokkal a fejemen szoktam rohangálni egész álló nap.

Ahhoz, hogy elérjük a kívánt színhatást, a pépet minimum 2-3 órán keresztül rajta kell hagyni a hajunkon. Én sokszor – mivel nagyon sok az ősz hajszálam – 6-7 óra hosszat is dunsztolom magam a pépben.

Készüljetek fel, a lemosás nem lesz egyszerű! Áztassuk be minél jobban a hajat és a fejbőrt, miközben folyamatosam masszírozzuk a hajba a hennapépet. Ezt egészen addig folytassuk, amíg a hajunkból víztiszta lé nem folyik. Ekkor mossuk át egyszer méregmentes samponnal vagy hajszappannal, majd a következő oldattal öblítsük:

Miután az öblítő oldat kicsöpögött a hajból, használhatunk méregmentes hajbalzsamot vagy olívaolajat kondicionálóként.

Fontos! Mivel a henna nem kívánt reakcióba léphet a szintetikus anyagokkal a hennára való áttérés előtt minimum 3 hónapig „pihentetni” kell a hajat, hogy a kemikáliák kiürülhessenek. Ezt a folyamatot meggyorsíthatjuk egy alapos méregtelenítéssel (Emóció, Huminiqum, Spiruwell, Almarostos-szűzbogáncsos méz, Canadian Essence méregtelenítő tea, méregtelenítő tapasz ). Ha hennával festjük a hajunkat, nem ajánlatos a szintetikus kozmetikumok használata. Helyettük ajánlom figyelmetekbe a Kaviczky, a Bioemsan, a Hauschka, a Biola és a Farfalla termékeket.

A henna alapjáratban a vörös különböző árnyalatait tudja produkálni a hajunkon, attól függően, hogy hajszálaink mennyi pigmentet tartalmaznak. A szőke és az ősz hajúak számíthatnak a legvilágosabb vörös árnyalatra. Minél sötétebb az eredeti hajszínünk, annál sötétebb a hennafestés színhatása is, ami sötétbarna alaphajszín esetén akár fekete is lehet. A henna színét mélyíthetjük egyéb növényi adalékok hozzáadásával, mint például diólevél, tamariszkusz, indigó, vöröshagyma héj. Egy biztos, a hennával szőke soha nem lehetsz! Ha bárhol szeretnének rádsózni „szőke” hennát, ne dőlj be, az csak kemikália lehet!

Ha nem használtad fel az összes pépet a hajfestéshez, ne dobd ki, mert még 3-4 napig jó. Én a maradékból mendit szoktam rajzolni a kézfejemre, vagy a lábfejemre.

Antal Vali

Mottó: „Amikor Sumita a kezemet és a lábfejemet hennázza, mintha más térbe és időbe kerülnék – a varázslat, a szenvedély és a romantika világába.” (Madonna) 

További oldalaink:

4.77778
Értékelés: Nincs Átlag: 4.8 (18 votes)

Gyakran Ismételt Kérdések a henna hajfestéssel kapcsolatban

Milyen színűre fest a henna?

A henna minden esetben vörös színűre fest, ennek a mélysége a saját hajszínünktől függ: minél  világosabb, illetve ősz, annál intenzívebb vörös, minél sötétebb, annál gesztenyésebb, az egészen sötét haj esetében pedig szinte barna, fényben enyhe vöröses csillogással.

Hogyan sötétíthetem a hajamat, ha túl vörösnek találom?

Forraljunk kávét, abba tegyünk diólevelet, dióburkot, szegfűszeget és forraljuk akár fél órát is, a lényeg, hogy jó fekete levet kapjunk, amit pár perc hűlés után szűrjünk a hennára.

Másik lehetőség, hogy hennázás után -amit a fenti recept szerint is keverhetünk- tegyünk indigót a hajunkra, vagy a henna illetve indigó port keverjük össze és erre öntsük a forró levet. Vigyázat! Az ősz, világos hajnál érdemes a két fázist kettéválasztani, azaz előbb hennázni, majd akár rögtön indigózni, különben nem biztos, hogy a várt eredményt kapjuk.

Mivel érhetem el, hogy inkább a vörös szín domináljon?

Csak 2-3 órát hagyjuk a hajon a hennapépet, amihez keverhetünk pl. kurkumát, jó erős kamillateát. Citromleves vízzel öblítsük le a hajunkat minden mosáskor! Egyes vélemények szerint, ha eleve citromlével keverjük össze a hennát, sötétíteni fogja a végeredményt, ami kb. a 3. napra alakul ki. Tartsuk szem előtt, hogy egész sötét hajból tűzvöröset nem tudunk varázsolni, de a vöröses csillogást tudjuk fokozni.

Hogyan készítsünk henna, illetve indigó pépet?

Forraljunk vizet, majd 1-2 perc hűlés után öntsük a hennára, illetve indigóra és keverjünk tejfölsűrűségű pépet, majd kenjük a hajunkra, amit follpackkal tekerjünk körbe és dunsztoljuk be egy sapkával vagy kendővel.

A hennát simán citromlével is összekeverhetjük, ha erre érzékenyek vagyunk, akkor narancslevet, vagy grapefruitlevet használjunk.

Forralhatjuk-e a hennát, indigót?

Nem! Ekkor elveszíti színező képességét.

Meddig hagyjuk a henna illetve indigó pépet a hajunkon?

Az indigót 3-4 órát, a hennát minél tovább hagyjuk fent, annál mélyebb színt érhetünk el, így ha a mélyebb vörös, gesztenyebarna a célunk, akkor akár 6-8 órát is dunsztolódhatunk a hennában (akár benne is aludhatunk).

Befogja-e az indigó henna nélkül is a hajat?

Saját tapasztalatom szerint nem igazán, főleg a világos, ősz hajat nem, ezért érdemes előtte hennázni, még ha 3 órát is és azután rámenni az indigóval.

Miért fordulhat elő, hogy az indigó önmagában szinte nyomot sem hagy a hajon?

Valószínűleg azért, mert különbözőképpen fogják be a hajat, az indigónak kell a henna által körülölelt hajszál.

Lehetek-e szőke a hennától?

Nem, az elérhető színlehetőségeket lásd feljebb, illetve a képeken.

Hány gramm pép kell rövid, illetve hosszú hajra?

Én rövid hajra 200g-ot, hosszúra 300g-ot szoktam javasolni, valakinek elég ennél kevesebb is, viszont a pontos mennyiséget mindenkinek magának kell kitapasztalnia az első festés után, kellemetlen lenne, ha kevesebbet mondanék és a festés közepén elfogyna a pép (volt már rá példa… ).

Minden hennázáskor be kell kennünk a péppel az egész hajunkat?

Nem! Az első festés után elég csak "tőfestést" végezni, ugyanis a henna nem kopik, csak lenő. Ehhez elegendő 100 g hennából készült pép is.

Allergizálhat-e a henna, illetve az indigó?

Tulajdonképpen bármilyen természetes anyagra is lehetünk allergiásak, ez az immunrendszerünk leterheltségétől függ. Az én tapasztalatom az a négy év alatt, hogy egyáltalán nem jellemző, hogy a henna allergiás reakciókat váltana ki az embereknél, de ha érzékenyebbek vagyunk, érdemes egy bőrpróbát csinálnunk (kis mennyiséget bekeverünk és ezzel akár rajzolhatunk is pl. a csuklónkra, tarkónkra).

Milyen lesz a hajunk minősége, ha behennázzuk?

Csodálatos! A hajszálaink határozottan vastagabbak és fényesebbek lesznek! Ez a hatás ráadásul a szintetikus festékekkel ellentétben soha el nem múlik

Kopik-e a henna?

Nem, csak lenő.

Milyen gyakran hennázhatom a hajamat?

Akár minden nap. A hennapakolás tulajdonképpen egy gyógynövénypakolás, a hajunk, fejbőrünk meghálálja ha ezzel a csodálatos növénnyel ápoljuk.

Mikor tilos hennázni?

Kémiai hajfestés után 2-3 hónapig pihentessük a hajunkat, mert ellenkező esetben elképzelhető, hogy a két anyag érintkezésekor eltörnek a hajszálak.

Használhatják-e várandós nők a hennát?

Nincsenek olyan tapasztalatok, hogy a henna károsítaná a magzat vagy az édesanya egészségét. (Ellentétben a szintetikus hajfestékekkel!)

Mivel ápoljam a hennázott hajat?

Lehetőség szerint tiszta, méregmentes hajápolókat használjunk a hennázott hajon, mivel a henna, mint tiszta gyógynövény, a szintetikus festékek, hajápolók után elindíthat egy méregtelenedési folyamatot, nem érdemes ezt mérgező samponnal, stb. gátolni.

Milyen egészségügyi előnyei vannak a hennázásnak?

Mint már fent említettem, nem tartalmaz méreganyagot, de emellett a csodálatos hatóanyagainak köszönhetően megszüntetheti a korpát, hajhullást, zsírosodást. Sőt, saját tapasztalat alapján mondhatom, hogy még a hajnövekedést és sűrűsödést is támogatja. Az már csak hab a tortán, hogy fényes és vastag is lesz a hajunk a gyönyörű színről nem is beszélve!

Milyen illóolajakat használjunk?

Eukaliptusz olajat - 6 csepp - a hajszálak “megnyitásához” és levendulát - 5 csepp - a fejbőr és a lelkünk megnyugtatásához, illetve fertőtlenítésre, ha gombás, “apró állatkás” (lásd tetű) problémáink lennének, ebben egyébként önmagában a henna is kiváló segítség.

Hogyan tároljuk a henna-, illetve indigóport?

Por formában zacskóban, száraz, hűvös, fénytől védett helyen. Bekevert állapotban 2-3 napig hűtőben is eláll mindkettő. 

A hajfestő henna alkalmas testfestésre is?

Természetesen, de ne várjuk tőle azt a színhatást, amit az utcai henna tatoo-soknál tapasztalunk, ugyanis ők NEM TISZTA HENNÁVAL festenek. A valódi hennával készült testfestés sötétbarna, és kb. 10 napig látszik a bőrön.

Lehet hennával/indigóval szemöldököt és szempillát is festeni?

Lehet, ha az alany szempillafestés esetén kibírja, hogy minimum 2 órát fekszik csukott szemmel, ugyanis a pépet ugyan olyan sokáig fent kell hagyni a szempillán és a szemöldökön is a színező hatás érdekében, mint a hajon.

Szempillafestés esetén a henna vagy az indigó nem károsítja a szemet?

Nincsenek erre vonatkozó tapasztalatok, hogy eddig bárkinek is károsította volna a szemét - ellentétben a szintetikus szempillafestékekkel.

Abban az esetben, ha szempillát festünk hennával/indigóval, akkor hagyjuk ki a pépből a szegfűszeget és az illóolajokat. Érzékeny szem esetén a hennapéppel kezelt becsukott szemre helyezzünk szemvidítófű és levendulavirág keverékéből készült teából borogatást.

Ha a pép belemenne a szembe, akkor bő vizzel öblítsük ki, és ha szükséges, akkor használjunk WALA Mercurialis szemcseppet.

5
Értékelés: Nincs Átlag: 5 (5 votes)

Hajfestés Kérdőjelekkel??? Vagy lehet természetesen és egészségesen is?

Legszívesebben lebontanánk a gyárkéményeket, kitiltanánk városunkból az autókat, kivéve persze a sajátunkat. Elméletünk az, hogy mások mérgeznek bennünket. Meg sem fordul a fejünkben, hogy esetleg mi is mérgezzük saját magunkat. Pedig a kozmetikai szerek, amiket magunkra kenünk, a hajfestékek, amelyek behatolnak hajszálaink belsejébe, vegyi anyagokat tartalmaznak.

A haj egészségét befolyásolják

A felsorolásból látjuk, hogy felelősek vagyunk hajunk állapotáért, és bizony sokat tehetünk, hogy elkerüljük a károsító hatásokat. Már a tinik elkezdik festeni a hajukat, és ki figyelmezteti őket arra, hogy ez veszélyes is lehet. Sőt nagy elhatározásra jutnak, feketéből szőkét, szőkéből feketét szeretnének.

Nem is sejtik, milyen fontos a festék összetétele, a festett haj színe és az évek száma, amelyek alatt rendszeresen végzik vagy végeztetik ezt a műveletet. És a felnőttek tájékozottabbak? Jól kapaszkodjunk meg! Az Európa Bizottság 2007-ben 22 hajfestékösszetevő használatát tiltotta be! Ezzel kapcsolatban Günter Verheugen kijelentette, hogy azok az anyagokat, amelyekről nem bizonyosodik be, hogy ártalmatlanok, kivonják a forgalomból.

Forrás: http://www.fitway.hu/index.php?module=e_sz_all&tid=32

Európában és az USA-ban is folytatnak kísérleteket a hajfestékek káros következményeiről. 

Az USA-ban azonban nincs állami szerv, amely olyan joggal élhetne, amellyel betilthatná a veszélyesnek ítélt termékek gyártását és forgalmazását. Mindössze ajánlásokat fogalmazhatnak meg. Az Európai Unió a fogyasztók védelmében hatalmas előrelépést tett.

2003-ban megszületett egy rendelet, amelynek alapján közzé tették azoknak a hajfesték-alapanyagoknak a listáját, amelyek az emberi egészségre nem ártalmasak. Továbbá lehetővé tette a bizottság számára, hogy betiltsa azoknak a hajfestékeknek a forgalmazását, amelyeknek gyártói nem mutatták be a biztonsági dokumentációt. A bevezetett rendelkezés szerint a biztonsági dokumentációban felsorolt vegyi anyagokat a Fogyasztói Termékek Tudományos Bizottsága megvizsgálja, s ha egészségre ártalmasnak találja valamelyiket, akkor szintén betiltják a terméket.

2006-ban fogadták el a REACH-rendelet, amely a vegyi anyagok gyors és hatékony ellenőrzését teszi lehetővé. Minden tagállam erre jogosult hivatala, ha egy terméket veszélyesnek ítél, akkor csökkentenie kell a fogyasztók kockázatát, vagyis betilthatja a termék gyártását, forgalmazását, visszahívhatja a fogyasztótól, figyelmeztetést bocsáthat ki. Jó hír, hogy Magyarország nagyon tevékeny, sok bejelentés érkezik tőlünk. Az összes beérkezett bejelentés közül 2006-ban a vegyi anyagok bele kerültek gyakoriságukat tekintve az első ötbe. Kicsit megterhel bennünket a sok betűszó és rövidítés, de még meg kell említeni az ECHA-t, amit Európai Vegyianyag Ügynökségnek fordíthatunk. Ennek az ügynökségnek a székhelye Helsinki.

2008 június 1-től kezdi meg érdemi működését. Feladata, hogy összefogja a vegyi anyagok regisztrálását, értékelését, engedélyezését és korlátozását. Mindezek ellenére a kozmetikumok vegyi összetevőivel még számos kísérletet kell elvégezni, hogy teljes biztonságban érezhessük magunkat. A tartós színezők most is tartalmaznak ammóniát és peroxidot, ezeket sem tartják ártalmatlannak a szakemberek.

2001-ben az USA-ban végzett kutatások ugyan nem klinikai kísérletek voltak, de azt a következtetést vonták le, hogy a húgyhólyag-rák kialakulásának nagy rizikójú csoportjába azok tartoznak, akik hajukat festetik. A legveszélyeztetettebbek azok a nők, akik havonta rendszeresen járnak fodrászhoz ilyen céllal, vagy már több éve festik hajukat. Ebbe a csoportba tartoznak azok a fodrászok is, akik már 10, vagy ennél több éve ebben a szakmában dolgoznak. Ha 15 vagy ennél több az eltelt idő, akkor a kockázat megháromszorozódik.

Miért jelent nagyobb rizikót a sötét haj?

A haj sötétsége fokozza a rák kialakulásának veszélyét, mert ennek eléréséhez még több vegyi anyagra van szükség. Szintén egy amerikai kísérletnél patkányokkal kátrányt etettek, s az állatok rákosak lettek. Ezt az anyagot használták a sötét hajfestékeknél is. A kutatók  figyelmeztették a cégeket, hogy tüntessék fel ezt a veszélyt a hajfestékeken. A gyártók petróleumból kivont összetevővel helyettesítették a kátrányt, de ez  nem nyugtatta meg a kísérletet végzőket, mivel nem bizonyosak abban, hogy ez az anyag az egészségre ártalmatlan.

A rák kialakulása és a mérgező vegyi anyagok használata között számos kutató talált összefüggést.

Az amerikai Nemzeti Rák Intézet a sötét színre hajukat festetők és egyes rákos megbetegedések gyakorisága között fedezett fel kapcsolatot. Ezek a daganatok a nyirokszervekben és a vérképző szervekben keletkeznek.
A hajfestékek legproblematikusabb vegyi összetevői az anylaminok, ezek a kísérleti állatokban rákot okoztak. Az anylaminok egyik fajtája a PPD, a hajfestékek fontos összetevője, ezektől válik tartóssá a szín. Az érzékeny bőrűeknél allergiás reakciót vált ki. A következő nagy falat a hidrogén-peroxid és az ammónia keveréke. Valóban nagyon óvatosan kellene bánnunk a vegyi anyagokkal, mert kutatók kimutatták, hogy külön-külön mindkét említett anyag ártalmatlan, keverékük viszont karcinogén vegyületet hoz létre. A karcinogén anyagok egyértelműen rákkeltők. Ammónia és peroxid pedig a legtöbb tartós hajfestékben található. A kutatások a karcinogének területén még az elején járnak. Az allergiás jelenségekkel pedig sokszor nem törődünk, csak legyintünk rájuk, pedig ezek bőrgyulladáshoz vezethetnek a fejbőrön, arcon, szemhéjon, fülön. Komoly következmény, amikor a szervezet minden PPD származékra allergiás lesz, így a festett ruhákra, tintára, gázolajra, olajra, gyógyszerekre. Csak egyetlen megoldás létezik, a festés előtt 72 órával allergiapróbát kell végezni.

Jó, ha tudjuk,

Jó tanács, hogy hajfestés után igyunk meg egy liter vizet, hogy a méreganyagok eltávozzanak a szervezetből!

Forrás: http://www.fitway.hu/index.php?module=e_sz_all&tid=32 

Nincs megoldás? De van!

Hajöblítők

Ha megelégszünk egyik mosástól a másikig egy kis fénnyel, színnel a hajunkon, akkor használjunk olyan növényeket a haj öblítésére, amelyek színes pigmenteket tartalmaznak, áfonyát, hennát, feketediót. Nemcsak fényt adnak a hajnak, hanem vastagabbá is teszik a hajszálakat, védenek a környezeti ártalmaktól, naptól, sótól, légszennyeződéstől. Folynak a kísérletek a természetes anyagokkal. Vegyészek a peroxidot helyettesíteni próbálják avokádóolajból, az ammóniát pedig kókuszolajból készített termékkel. Hennából és különféle zöldségekből, gyümölcsökből is gyártanak természetes hajfestékeket.

Bemosók

Barna árnyalatú hajra

Szőke hajra

Vörös hajra

Tartós hajfestékeket is egyre több gyártó készít csak tiszta forrásból, természetes anyagokból!

Az Internet segítségével elérhetünk számos web-shopot, ahol jelzik, hogy természetes alapanyagokból készült hajfestéket árulnak, amelyek nem tartalmaznak ammóniát és peroxidot. Vegyészek a peroxidot helyettesítő anyagot próbálják avokádóolajból előállítani, az ammóniát pedig kókuszolajból. Hennából és különféle zöldségekből, gyümölcsökből is készítenek természetes hajfestékeket.

A döntés a kezünkben van, festetjük-e hajunkat vagy sem, és ehhez milyen terméket választunk.

Forrás: 
http://www.fitway.hu/index.php?module=e_sz_all&tid=32
4.6
Értékelés: Nincs Átlag: 4.6 (5 votes)