AntalVali.com

Nemzetközi szakemberek arról is beszélnek, hogy a klímaváltozás kapcsán kialakuló ökoszisztéma-változás, és az ennek kapcsán beinduló verseny a természetes nyersanyagokért a jövőben akár háborúk és más konfliktusok alapjául is szolgálhat.

Egy kutatás szerint négy olyan folyamat van, ami a népcsoportok közötti összetűzések alapjául szolgálhat: az ivóvízkészletek fogyása, a táplálékhiány, a természeti katasztrófák és a környezeti migráció.

A klímaváltozás hatásai pedig a föld minden területét és minden faját érinti, az esőerdőktől a korallzátonyokig. A rendelkezésre álló adatok szerint a szárazsággal sújtott területek aránya nőni fog a jövőben, a gleccserekben és magashegyi hósapkákban található ivóvíz-készlet pedig megfogyatkozóban van.

A kritikus erőforrások megfogyatkozása, és az erre rakódó természeti katasztrófák, betegségek és gazdasági válságok dominószerű folyamatot indíthatnak be. Az emberek életkörülményeit érintő hatások olyan társadalmi választ indukálhatnak, ami a közösség szerkezetének felbomlásán keresztül tovább súlyosbíthatják a folyamatokat. Az ehhez kapcsolódó gazdasági és politikai stressz pedig alááshatja a közösségek működését, ami akár fegyveres összecsapásokban is kicsúcsosodhat.

Ilyen konfliktusok már ma is zajlanak a világban, bár ezek alapját nem feltétlenül a klímaváltozás képezi. Jó példa erre a Szudáni konfliktus, ahol a szárazság miatt az arab állattenyésztők kénytelenek voltak az afrikai farmerek területeit elfoglalni. Azonban a világ más tájai – a Közép-Kelet, Közép-Ázsia és Dél-Amerika – is érintettek.

Többféle stratégiára is szükség van ahhoz, hogy elkerüljük az egyébként felmérhetetlen következményeket. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a klímaváltozás megfékezése minden országban nemzeti politikává kell, hogy váljék. Ezen túl azonban a problémák megoldását célzó nemzetközi összefogásra is szükség van.

A klímaváltozás a nemzetközi konfliktusok mellett nemzetközi összefogáshoz is vezethet. Egy éve több mint tízezer szakember gyűlt össze a világ minden tájáról Bali szigetén az éghajlati változások következményeire megoldást keresve.

A globális kooperáció mellett a múlt vizsgálata is tanulságokkal szolgálhat. A történelem során kiderült, hogy a társadalmak mennyire függnek a megszokott hőmérsékleti és csapadékviszonyoktól. Az emberi civilizáció az utolsó jégkorszak óta kezdett virágozni, és néhány társadalom el is tűnt a klímaváltozások hatására. A néhány száz évvel ezelőtt zajlott „kis jégkorszak” az északi félgömbön kevesebb, mint egy Celsius-fokos hőmérséklet-csökkenéssel járt. A következményei azonban súlyosak voltak Európában: csökkent a mezőgazdasági termelés és megfogyatkozott a lakosság.

Az ember jól tud alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, amíg ezek a változások mérsékeltek. A feladat így az, hogy lelassítsuk a változásokat, és olyan szinten stabilizáljuk az éghajlatot, ami nem veszélyes. Erre talán van is lehetőség, ugyanis egyre nagyobb figyelmet kap a globális felmelegedés témaköre.

Az Egyesült Államokban látszanak azok a kezdeményezések, amelyek a klíma megőrzését és az alternatív energiaforrások fejlesztését célozzák, ezek már egyes területeken állami szintre nőtték ki magukat. A kongresszusi képviselőjelöltek és az elnökjelöltek is egyre inkább felismerik: valamit kell tenni az éghajlat és az energiaipar terén, hogy az USA ne maradjon le a világ többi országa mögött.

Medical News Today