AntalVali.com

A RÁK 3O-60 %-BAN TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSOKRA VEZETKEZŐ VISSZA. TÁPLÁLÉKAINK BIZTOSÍTJÁK SZÁMUNKRA AZOKAT A LÉTFONTOSSÁGÚ VEGYÜLETEKET, AMELYEK NÉLKÜL ALIGHA TUDNÁNK LÉTEZNI. UGYANAKKOR TÁPLÁLÉKAINK VESZÉLYFORRÁST IS JELENTHETNEK SZÁMUNKRA.

A helytelen étkezési szokásokon túl bizonyos konyhatechnikai eljárások, az utóbbi száz év során az ételekbe került rengeteg mesterséges kémiai anyag kedvezhet a kóros sejtburjánzások megindulásának.
Szervezetünkben már egészen kis mennyiségű daganatkeltő anyag elegendő ahhoz, hogy meginduljon a rákos sejtek képződése. Ez a hatás elsősorban akkor érvényesül, ha ehhez a kis dózishoz rendszeresen "jutunk hozzá". Minél korábban kezdődik el a rákkeltő anyagnak a szervezetbe jutása, annál nagyobb az esély a betegségre. Különösen fontos tehát a gyermekek megkímélése ezektől az anyagoktól.
                               
Rákkeltő hatású kémiai anyagok

Sokáig tetvek, szúnyogok ellen alkalmazták, ma a mezőgazdaságban gyomirtószerként használják az ún. klórozott szénhidrogéneket. Kártékony, rákkeltő  hatásukat felismerve ugyan már régen betiltották, mégis az állati zsírszövetekben elraktározódva belekerültek a táplálékláncba.
A környezetszennyezésből származó policiklusos aromás szénhidrogének nem csupán belégzés útján károsítják az emberi szervezetet. A gépkocsik kipufogó gázaiból és a petrolkémiai iparból származó benziprén például könnyen szennyezheti a nagy forgalmú utak mellett termesztett növényeket, ill. az ott legelő állatokat.
Nagyrészt a túlzott műtrágyázás következtében halmozódnak fel a növényekben a nitrátok, melyek nitritekké, majd rákkeltő hatású nitrozaminokká alakulnak.
A nitrit egyébként - a nyál alkotórészeként - az emberi szervezetben is jelen van, a nitrozaminképződést pedig a dohányzás is serkenti. Külső forrásból az élelmiszerekkel és az ivóvízzel kerülhet be szervezetünkbe.
A nitrát főleg csecsemőkre veszélyes, időseknél pedig a rák rizikóját sokszorosára növelheti. Sajnos falvaink jó részében a talajvíz nitráttartalma elég magas, ezért az ásott kutak vizét ivásra és ételkészítésre nem ajánlatos felhasználni.
Az élelmiszeriparban a penészek és élesztőgombák szaporodásának gátlására, nitrites pác-sót alkalmaznak. A tartósítás szempontjából hatékony nitritet azonban a bélflóra nitrozaminná alakítja, amely erősen rákkeltő hatású.
A nyelőcső- és gyomorrák előfordulása összefüggésbe hozható a sózással konzervált élelmiszerek gyakori, rendszeres fogyasztásával.
Az említett rákfajták kockázatát csökkenthetjük úgy, hogy mértékkel fogyasztunk hidegkonyhai húst és sonkát.

Konyhatechnika

A fentiekből kiderül, hogy nem mindegy, hol és hogyan termesztett nyersanyagokat használunk fel. Aki azt hinné azonban, hogy a körültekintő nyersanyag-válogatásnál véget ér a rizikótényezők kiszűrése, bizony téved. Az otthon végzett ételkészítési eljárásoknál sem szabad megfeledkeznünk az óvatosságról. Ha nem áll módunkban friss alapanyagokkal dolgozni, a tartósító eljárások közül a fagyasztást részesítsük előnyben, ugyanis nitrozamin keletkezik a füstöléssel, sózással tartósított élelmiszerekben, de pácolás, valamint a szabad tűzön és a roston sütés alkalmával is.
Policiklusos aromás szénhidrogének sütéskor, részben a füstölés alkalmával jöhetnek létre, tehát frissensültekben, faszénen sült húsokban, kolbászokban, füstölt húsokban fordulnak elő. Ezen kívül felhalmozódhatnak a húsok zsírban, olajban sütésekor a túlzott pörzsanyagképződés, azaz odaégetés során, főleg ha a zsiradékot újra felhasználjuk.
A sütemények, vagy a pirítós égett részét mindig vágjuk le, hiszen minél jobban odaégett az étel, annál nagyobb a rákkeltő benzpirén-tartalma.
Mivel egyes penészgombák (pontosabban azok anyagcseretermékei, az aflatoxinok) szintén rákkeltők, kerüljük a nyirkos és meleg tárolási körülményeket, a penészes ételt dobjuk ki.

Forrás: vital.hu