AntalVali.com

Kedves Vali, Kedves Fórumtársak,

Örülök, hogy a bisphenol-A (BPA) kérdésében ilyen "heves" az érdeklődés. Ezt látva és engedve hugom hosszas unszolásának, szíves engedelmetekkel megosztanék néhány információt.

A Yale egyetemen dolgozom kutató orvosként és a saját két kezemmel végeztem vizsgálatokat a BPA-val. Higgyétek el, ez az anyag elképesztő rondaságokat művel a kísérleti állatok agyával - majmokat és patkányokat vizsgáltunk.

Először is mit csinál a BPA? Rengeteg vizsgálati adat van a BPA-ról, és igazából ez gerjeszti a vitát és ellentmondást. Az adatok többsége ugyanis arra utal, hogy a BPA veszélytelen standard toxicológiai tesztekben: nem mérgező, nem rákkeltő és nem okoz komoly fejlődési rendellenességeket. Mivel a BPA a nemi hormonokra (androgén és ösztrogén) hasonlító vegyület, ezért a reproduktív szervekre gyakorolt hatását is vizsgálják - úgy tűnik ezekre is veszélytelen. Akkor mi ez a nagy felhajtás?

Tisztelt professzorom, Neil J. MacLusky említette nekem néhány évvel ezelőtt, hogy mivel az agyunk minden más szervnél érzékenyebb a nemi hormonokra, ezért a BPA befolyással lehet az agy szerkezetére és működésére. A nemi hormonok egyik borzasztó fontos hatása, hogy az idegsejtek közötti kapcsolatok (ezeket szinapszisoknak hívjuk mi tudóskodók) mennyiségét szabályozza. Négy éve fogtam először a kezembe az első BPA-val kezelt patkányokból származó elektronmikroszkópos metszeteket, és igazán meg sem lepődtünk amikor az analízis a szinapszisok több mint felének eltűnését mutatta! Mi ennek a jelentősége? Ilyen mértékű szinapszis döglést találtak többek között elbutulással járó betegségekben, mint amilyen az Alzheimer-kór, és saját kutatásaim bizonyították a szinapszis pusztulást depresszióban és skizofréniában. Hogy egyszerűen fogalmazzak, a szinapszisok felének eltűnése olyan, mintha a fele agyunk elpusztulna!

Nemrég megjelent közleményünkben irjuk le, hogy ezeket a csúnya elváltozásokat majmokban is látni lehet BPA adása után. Ez az első teszt, ami főemlősben, az emberre leginkább hasonlító élőlényben is bizonyította a BPA káros idegrendszeri hatását. Ami a legfélelmetesebb, hogy a BPA-val kezelt majmainkban 1-2 ng/ml BPA vérszintet mértünk (ez még friss, nem teljesen kontrollált adat). Ez az 1-2 ng/ml BPA vérszint mérhető az emberek nagy többségében! Tehát nem az a lényeg, hogy melyik műanyag vacakból mennyi BPA oldódik ki és mitől, hanem az, hogy 1-2 ng/ml BPA állandóan ott van a vérünkben és ez káros az agyunkra - vagy legalábbis a majmok agyára.

Kire veszélyes a BPA? Leginkább a csecsemőkre és 14 év alatti gyerekekre. Gyerekekben tipikusan 10-szer (!!!) magasabb a BPA vérszintje (10-15 ng/ml), mint felnőttekben. Ennek oka elsősorban nem az, hogy műanyagokkal tömjük gyerekeinket, hanem az, hogy a fiatal szervezetből még hiányzik az a mechanizmus ami a felnőttekben már működik, és a BPA-t képes gyorsan kipucolni a testünkből. Ráadásul a nemi hormonok (ösztrogén és androgén) az agy fejlődésében kritikus szerepet játszanak, amivel ha a BPA összeveszik, akkor az agy fejlődésében visszafordíthatatlan károsodás keletkezik. Ezért amíg az agy fejlődik (tipikusan 14 éves korig), addig a BPA-t messze el kellene kerülni.

Honnan jön a BPA? BPA-t használnak polikarbonátok és bizonyos PVC-k előállításához, amik a 3-as és 7-es plasztik csoportba tartoznak. Ha ezt látjuk a műanyag edényünk alján, akkor keressünk másikat. BPA-t használnak a konzervdobozok bevonatában, hogy a nehézfémek ne kerüljenek bele a kajába - jó vicc: nehézfém helyett ehetjük a BPA-t. Sok orvosi eszközben is van BPA: fogászati anyagokban, katéterekben, kanülökben. Ami fölött viszont majd mindenki figyelme elsiklik, hogy az évek során számottevő BPA szennyezés került a felszíni vizekbe, folyókba, tavakba, ahonnan mindennapi ivóvizünket nyerik. Magyarul, már a csapból is BPA folyik, és víz nélkül nehéz meglennünk. 

Hát hirtelen ennyi a mondandóm (a többit elfelejtettem, mert májkrémet ettem vacsorára konzervdobozból :)). Ha kérdésetek van megpróbálok válaszolni, bár eléggé nyüzsi az életem.

Sziasztok,
Hajszán Tibor