"A közepesen hosszú szénláncú zsírsavakat (kaprilsav: C7H15COOH és a kaprinsav: C9H19COOH - mindkét zsírsav megtalálható a vajban és a kókuszzsírban) tartalmazó zsiradékok triglicerid formájában képesek a felszívódásra, nem képződik belőlük kilomikron, így közvetlenül és változás nélkül jutnak át a bélnyálkahártya sejtjein keresztül a májkapuérrendszerbe. Nem a nyirokkeringésen keresztül jutnak a vénás keringés révén a májba, mint a többi zsiradékalkotó. Kizárólagos, egyedüli zsírforrásként való fogyasztásuk toxikus lenne a májra nézve.
A közepes hosszúságú zsírsavak jellemzője, hogy a hasnyálmirigy lipázhiánya, illetve csökkent termelése esetén jól és gyorsan felszívódnak. Megemésztésükhöz és a szervezet általi felvételükhöz nem kell epesav az említett felszívódási mechanizmus miatt. Ezek a tulajdonságok teszik lehetővé, hogy olyan betegségek diétás kezelésében alkalmazzuk őket, amikor zsíremésztési, zsírfelszívódási zavar áll fenn és/vagy energizálásra van szükség. Májbetegségek, idült hasnyálmirigy-gyulladás, gyulladásos bélbetegségek dietoterápiájában nagy sikerrel válnak be."
(Új diéta - A magyar dietetikusok lapja 2006.01.)
Nekem a kókuszzsír kinyerése barátságos eljárásnak tűnik. Úgy tudom, nem tartalmaz káros transzzsírsavakat, amelyeket a margaringyártás eredményez.
"A kókuszzsírt a kókuszdió szárított húsából sajtolják. Más technológia szerint megfőzik, aprítják, majd ezután sajtolják. A kisajtolt, tejszerű terméket nagy üstökben felmelegítik, majd a felületén úszó zsírt összegyűjtik."
Magunk is "gyűjthetünk" egy kis kókuszzsírt, ha a kókuszreszeléket vízben felforraljuk és hagyjuk kihűlni, a tetején megjelenik az úszkáló kókuszzsír.
Telített zsírokra is szüksége van a szervezetnek, a tőlük való óvás nagyszüleink disznóvágásos kora után nem volt véletlen, de az is káros, ha egyáltalán nem jut a szervezetbe telített zsír. Persze nem mindegy, hogy mennyi.
Ki lehet próbálni a kókuszzsírt serpenyőben való sütéshez, olyan esetben, amikor az olaj hajlamos füstölni - rákkeltő - , a kókuszzsír ezt nem produkálja. Más kérdés, hogy érezni lehet majd a sült étel ízén, hogy nem olajjal készült. (Én nem szeretem....)
Sütemény készítéshez használtam már kókuszzsírt vaj helyett, finom lett.
Aki fél a telített zsírok káros hatásától, egyen pl. hajdinát vagy árpát.
A télen készítettem vele kézkrémet kakaóvajjal, olíva-, szezám- és lenolajjal - méhviaszom nem volt, de így is nagyszerű lett. A kakaóvaj 36 °C-on olvad, a kókuszzsír pedig már 24°C-on, így az olajakkal, amelyek szobahőmérsékleten folyékonyak, kiváló állagú (és hazású) krémet tudtam keverni! A sheavaj is 22-24°C-os olvadású, szerintem ebből a szempontból helyettesíthető kókuszzsírral, és védi is a bőrt.
kókuszzsír "védőbeszéde"
"A közepesen hosszú szénláncú zsírsavakat (kaprilsav: C7H15COOH és a kaprinsav: C9H19COOH - mindkét zsírsav megtalálható a vajban és a kókuszzsírban) tartalmazó zsiradékok triglicerid formájában képesek a felszívódásra, nem képződik belőlük kilomikron, így közvetlenül és változás nélkül jutnak át a bélnyálkahártya sejtjein keresztül a májkapuérrendszerbe. Nem a nyirokkeringésen keresztül jutnak a vénás keringés révén a májba, mint a többi zsiradékalkotó. Kizárólagos, egyedüli zsírforrásként való fogyasztásuk toxikus lenne a májra nézve.
A közepes hosszúságú zsírsavak jellemzője, hogy a hasnyálmirigy lipázhiánya, illetve csökkent termelése esetén jól és gyorsan felszívódnak. Megemésztésükhöz és a szervezet általi felvételükhöz nem kell epesav az említett felszívódási mechanizmus miatt. Ezek a tulajdonságok teszik lehetővé, hogy olyan betegségek diétás kezelésében alkalmazzuk őket, amikor zsíremésztési, zsírfelszívódási zavar áll fenn és/vagy energizálásra van szükség. Májbetegségek, idült hasnyálmirigy-gyulladás, gyulladásos bélbetegségek dietoterápiájában nagy sikerrel válnak be."
(Új diéta - A magyar dietetikusok lapja 2006.01.)
Nekem a kókuszzsír kinyerése barátságos eljárásnak tűnik. Úgy tudom, nem tartalmaz káros transzzsírsavakat, amelyeket a margaringyártás eredményez.
"A kókuszzsírt a kókuszdió szárított húsából sajtolják. Más technológia szerint megfőzik, aprítják, majd ezután sajtolják. A kisajtolt, tejszerű terméket nagy üstökben felmelegítik, majd a felületén úszó zsírt összegyűjtik."
Magunk is "gyűjthetünk" egy kis kókuszzsírt, ha a kókuszreszeléket vízben felforraljuk és hagyjuk kihűlni, a tetején megjelenik az úszkáló kókuszzsír.
Telített zsírokra is szüksége van a szervezetnek, a tőlük való óvás nagyszüleink disznóvágásos kora után nem volt véletlen, de az is káros, ha egyáltalán nem jut a szervezetbe telített zsír. Persze nem mindegy, hogy mennyi.
Ki lehet próbálni a kókuszzsírt serpenyőben való sütéshez, olyan esetben, amikor az olaj hajlamos füstölni - rákkeltő - , a kókuszzsír ezt nem produkálja. Más kérdés, hogy érezni lehet majd a sült étel ízén, hogy nem olajjal készült. (Én nem szeretem....)
Sütemény készítéshez használtam már kókuszzsírt vaj helyett, finom lett.
Aki fél a telített zsírok káros hatásától, egyen pl. hajdinát vagy árpát.
A télen készítettem vele kézkrémet kakaóvajjal, olíva-, szezám- és lenolajjal - méhviaszom nem volt, de így is nagyszerű lett. A kakaóvaj 36 °C-on olvad, a kókuszzsír pedig már 24°C-on, így az olajakkal, amelyek szobahőmérsékleten folyékonyak, kiváló állagú (és hazású) krémet tudtam keverni! A sheavaj is 22-24°C-os olvadású, szerintem ebből a szempontból helyettesíthető kókuszzsírral, és védi is a bőrt.