Átmozgattam Zsuzsi felvetéséhez a hozzászólásokat, egyik kedvenc témám, kíváncsi vagyok mi sül ki belőle.
Hadd tegyek hozzá egy kicsit a tejes dolgokhoz.
A tejet nyilván nem ok nélkül tették "feketelistára", de miért is?
Összességében a jól elrontott táplálékok között van. Megint készíthetünk egy összehasonlítást a régi kontra új világról, a nagyüzemi állattartásról és a legelésző bocikról. Egy biztos, a tehenek korántsem voltak a mai túltenyésztett, giga mega tejmennyiséget adó, vakcinázott, gazdaságos tejelő tehenek.
Virág kérdései az elválasztós étkezést illetően Harvey Diamond Testkontroll c. könyv által népszerűsített táplálkozási hullámra utalnak vissza, amit én az 1990-es budapesti kiadásból olvastam, (17 éves!) és a 80-as évek Amerikája a forrás. A magyar nagyüzem sajnos mindig a "rossz" nagyüzemi kultúrát óhajtott követni...
Az akkori átlag nagyüzemi amerikai tehénnek ahhoz is antibiotikumot kell szednie, hogy a lábán megálljon és a tőgye ne legyen folyton gyulladásban. Virág leszögezte ugyan, hogy csak jó minőségű bio tejről lehet szó, de a nagyüzemi-ami aztán bolti tej a mai napig hasonló forrásból származik. A biotehenészet pedig korlátozza ugyan a táplálék minőségét, a használható gyógyszereket, de szintén nagyüzemi, és a tejet ugyanúgy pasztörizálják, homogenizálják stb.
Aki élő ételekben gondolkozik, annak a tej is lehet élő, ha nincs elölve a baktériumflórája. A nyálkásítás már más tészta.
Ha Indiához kapcsolódunk, macerállak Grid, szedjük össze, hogy miért áll jobban az indiai konyha. Nincs tapasztalatom, de ilyenek jutnak eszembe, hogy Indiában:
- a kevésbé feldolgozott forma olcsóbb, ahogy az ésszerű lenne pl. hántolatlan magvak
- a rengeteg fűszer, amit használnak pl. gyömbér, kurkuma-antioxidánsként, emésztésjavítóként stb is működnek
- a tejet, mint húspótlót használják minden formájában, részben a vegetarianizmus okán
- részben vallási okokból a húsok mennyisége és milyensége eltér a jóléti társadalmak húsfogyasztási szokásaitól
-alapvetően sok a szegény, kincs az étel, ezért minden hasznosítható zöldséget is rendületlenül megesznek, akárcsak Kínában, ahol több, mint egymilliárd embert kell étkeztetni
- hagyományőrzésből ötös, azaz megint részben vallási okokból nem lehet oly mértékben eltántorítani őket a házikoszttól
A teheneiket én szikáraknak, bandukoló, legelésző teheneknek láttam, akik évezredek óta a kultúra részét képezik.
Az olaszokat ugyanígy nem lehet eltántorítani a jó minőségű alapanyagoktól, a franciák köztudottan finnyásak, vagy a japánok, akik bevételük 60%-át élelmiszerre költik.
Ha hazagondolok, nekünk hova lettek a ridegen tartott állataink, a malackáink, és egyéb hagyományos szárnyasaink, a gabonáink, a kerti zöldségeink tárháza. Nekem sok variáció bejön, a gyümölcs reggel éhgyomorra is, de az egészséges étkezés irányelve talán az kellene legyen, hogy mindenből természethez közelibb, minőségi alapanyagot. Esélyünk sem lenne megenni azt a sok szemetet. A többi már jönne magától. A legelés a kertben...
A tej és India
Sziasztok!
Átmozgattam Zsuzsi felvetéséhez a hozzászólásokat, egyik kedvenc témám, kíváncsi vagyok mi sül ki belőle.
Hadd tegyek hozzá egy kicsit a tejes dolgokhoz.
A tejet nyilván nem ok nélkül tették "feketelistára", de miért is?
Összességében a jól elrontott táplálékok között van. Megint készíthetünk egy összehasonlítást a régi kontra új világról, a nagyüzemi állattartásról és a legelésző bocikról. Egy biztos, a tehenek korántsem voltak a mai túltenyésztett, giga mega tejmennyiséget adó, vakcinázott, gazdaságos tejelő tehenek.
Virág kérdései az elválasztós étkezést illetően Harvey Diamond Testkontroll c. könyv által népszerűsített táplálkozási hullámra utalnak vissza, amit én az 1990-es budapesti kiadásból olvastam, (17 éves!) és a 80-as évek Amerikája a forrás. A magyar nagyüzem sajnos mindig a "rossz" nagyüzemi kultúrát óhajtott követni...
Az akkori átlag nagyüzemi amerikai tehénnek ahhoz is antibiotikumot kell szednie, hogy a lábán megálljon és a tőgye ne legyen folyton gyulladásban. Virág leszögezte ugyan, hogy csak jó minőségű bio tejről lehet szó, de a nagyüzemi-ami aztán bolti tej a mai napig hasonló forrásból származik. A biotehenészet pedig korlátozza ugyan a táplálék minőségét, a használható gyógyszereket, de szintén nagyüzemi, és a tejet ugyanúgy pasztörizálják, homogenizálják stb.
Aki élő ételekben gondolkozik, annak a tej is lehet élő, ha nincs elölve a baktériumflórája. A nyálkásítás már más tészta.
Ha Indiához kapcsolódunk, macerállak Grid, szedjük össze, hogy miért áll jobban az indiai konyha. Nincs tapasztalatom, de ilyenek jutnak eszembe, hogy Indiában:
- a kevésbé feldolgozott forma olcsóbb, ahogy az ésszerű lenne pl. hántolatlan magvak
- a rengeteg fűszer, amit használnak pl. gyömbér, kurkuma-antioxidánsként, emésztésjavítóként stb is működnek
- a tejet, mint húspótlót használják minden formájában, részben a vegetarianizmus okán
- részben vallási okokból a húsok mennyisége és milyensége eltér a jóléti társadalmak húsfogyasztási szokásaitól
-alapvetően sok a szegény, kincs az étel, ezért minden hasznosítható zöldséget is rendületlenül megesznek, akárcsak Kínában, ahol több, mint egymilliárd embert kell étkeztetni
- hagyományőrzésből ötös, azaz megint részben vallási okokból nem lehet oly mértékben eltántorítani őket a házikoszttól
A teheneiket én szikáraknak, bandukoló, legelésző teheneknek láttam, akik évezredek óta a kultúra részét képezik.
Az olaszokat ugyanígy nem lehet eltántorítani a jó minőségű alapanyagoktól, a franciák köztudottan finnyásak, vagy a japánok, akik bevételük 60%-át élelmiszerre költik.
Ha hazagondolok, nekünk hova lettek a ridegen tartott állataink, a malackáink, és egyéb hagyományos szárnyasaink, a gabonáink, a kerti zöldségeink tárháza. Nekem sok variáció bejön, a gyümölcs reggel éhgyomorra is, de az egészséges étkezés irányelve talán az kellene legyen, hogy mindenből természethez közelibb, minőségi alapanyagot. Esélyünk sem lenne megenni azt a sok szemetet. A többi már jönne magától. A legelés a kertben...