AntalVali.com

Köszönöm, hogy megosztottad velem a félemeid okát.
Képzeld el, anyukádnak milyen lehetett így szülni menni.....meg eleve hallgatni mennyi kínt és gyötrődést okozott annak, aki a legjobban szereti.
Azt gondolom a nagymamád részéről, és mindenki más részéről is, az, ha erről sokat beszél akkor valamilyen szintes segíti a feldolgozást, vagy jel a környezet felé,  egy segélykiáltás    de ebben az esetben jó lett volna valami kis plussz, hogy ezt a lelki sérülést valóban feltudja dologzni és meg tudja oldani, mélyebbre kellett volna ásni hogy megtalálja a valódi kín okát.
Aninak már írtam az én családomban az volt a szokás, hogy TILOS a szülés rémségeit emlegetni. De mint látod, Te megtapasztaltad mennyire nem szörnyű, sőt csodás élmény. Lehet, hogy pont azért, mert sokkal rosszabbra számítottál.
A nő aktuális lelki állapota és a fájdalom elviselése szorosan összefügg. Ezt még  mi magunk is tapasztaljuk, mikor gyantázzuk a lábunk és egyéb érzékeny helyeinket, van, hogy elviselhetetlen, van, hogy meg se kottyan.

Anitól és Pétertől viszont kérdeznék, mert az előbb elfeledtem.
A medencelapátok összenyomásával kapcsolatban, ez mire jó, tulképpen? Nekem olyan természet ellenesnek tűnik.
Előre is köszönöm!
L.