búza, csíra

búza, csíra

nekem az jutott erről először eszembe, hogy (többek közt a ti hatásotokra is, meg Oláh Andor könyve miatt) elkezdtem csíráztatni, a legtöbbször búzát. és a kb 2 napos dióízű finomságot olyan hévvel tudom megenni (mondhatnám zabálni), mint nyáron a cseresznyét vagy más gyümölcsöt, diót, mogyorót, stb. sőt, már volt olyan, mikor kifejezetten megkívántam a csírának ezt a fajtáját. (nem csíráztatok állandóan, most pl két hete eszembe se jutott) mondjátok, ugye ez nem olyan mint a cukoréhség? úgy gondolom, hogy ha a szervezetem, ha nem is mindig, de így jelez, reagál egy ételtípusra, az nem lehet olyan rossz, mint ahogy itt leírták. (mondjuk az érdekes, hogy a többnaposakat, ami már olyan fű-szerű, azokat nem szeretem, nem kívánom ennyire.)

Válaszok megtekintése »
(Ide kattintva megtekintheted, hogy milyen válaszok érkeztek erre a hozzászólásra)