AntalVali.com

Most várom a második babámat. Több, mint egy éve itthon vagyok már a kislányommal. Kezdetben, amíg csak feleség voltam, nem igazán érdekelt, hogy egészséges ételeket együnk. Az én családomban ez soha nem volt "divat". Pörkölt, nehéz, zsíros ételek...Ezeken nőttem fel. Az igazat megvallva nem is nagyon tudok lemondani ezekről. Szerencsémre nem vagyok hízékony alkat, de a családomban rajtam kívül mindenki súlyfelesleggel küzd, és az ehhez járó betegségekkel (cukor, magas vérnyomás stb.) Elég borzasztó! Ezért teljesen egyetértek Plútóval, hogy egy pici gyereknek ki kell alakítani az ízlésvilágát, ami a szülő feladata és valóban idő kell hozzá! Meg kell főzni a gabonát, ízesíteni, hűteni minden reggel, sőt változatosan. Nekem ez még nagyon nehéz, mert ha őszinte akarok lenni, nekem annyira nem ízlik az összes gabona, viszont a kislányom cuppogva habzsolja! A takarítás és rendrakás nálunk közös program. Mi minden reggel együtt ágyazunk be, együtt porszívózunk és nagyon jól el lehet közben szórakozni. Zsófi mutogat, én magyarázok, nevetgélünk, táncolunk. Mindez akkor is így van, ha eszében sincs aludni délelőtt mikor főzök. Beleül az etetőszékbe és csacsogunk, zenét hallgatunk. Valószínűleg nem minden gyerek ennyire nyugodt, de ő szeret egyedül is eljátszani. Nekem meggyőződésem, hogy szoktatás kérdése a legtöbb dolog. Mindíg egyenrangú félként próbáljuk kezelni és úgy tűnik, működik. Szerintem egy gyereket mindenbe be lehet vonni és nem fogja bánni, ha a szüleivel együtt csinálhatja. Viszonylag sokat járunk kirándulni már pár hetes kora óta. Szeret utazni és az 5-6 órás utak alatt sem nyűgös. Minél hamarabb el kell kezdeni. Az a tapasztalatunk, hogy bármilyen helyzetben, ha mi jól érezzük magunkat, akkor ő is jól van! Most nehogy azt gondoljátok, hogy éjjel nappal takarítok, főzök. Nem így van! Plútó szerintem amit írt, az nem azt jelenti, hogy az embernek nem lehet rossz napja! Dehogynem! Én is hagytam már ott a konyhámat olyan formában, mintha felrobbant volna benne egy 3 fogásos kaja. És? Később kitakarítottam. Néha kiborul az ember. A lustaságot pedig sajnos az ember nagyon sok szülőnél tapasztalja. Én is tapasztaltam már magamon, hogy el tudna hatalmasodni könnyen rajtam!! Nem igazán szeretek olyan helyekre járni- amit Plútó szerintem jogosan kiemelt- ahol a gyereket nem lehet megdajkálni, mert hozzáragad az emberhez. Szégyen, nem szégyen. Mindezek mellett a szőnyegbe beletaposott szaloncukor halmok. Ezek után előkerül a spájzból a bébiétel. Nem kell? Kapsz egy túrórudit! Jó kis ebéd, nem? A gyerek éppen elmúlt egy éves. Én a saját gyerekem miatt és a férjem miatt sütök itthon kenyeret. Hozzá teszem én a bolti adalékosat eszem, mert nem tudok könnyen váltani. Ezek az ízlések! Viszont nagyon igyekszem az új kisbabám miatt! Nagyon kínlódok emiatt! Most őszintén, ha saját gyerekem kicsit sikerül a helyes útra terelni és neki könnyebb lesz, az nekem lesz a legnagyobb boldogság! A kenyér sütés aznap, mikor kell sütni (két naponta) 10 percet vesz el a napomból, de tudom mit adok neki. Én ezekkel az egészséges "dolgokkal" azóta foglalkozom, mióta Zsófi megszületett. Én úgy gondolom, hogy Plútónak abban is nagyon igaza van, hogy kell a megfelelő szellemi fejlődéshez mindez! Nem olyan nagy nyűg, mint hallatszik elsőre! Sőt! Nekem mindemellett jut idő magamra. Tudok tévézni, netezni és pihenni is! Végül az szerintem csak jó, ha valaki felnyitja a szemünket- itt gondolok Plútóra- és igenis rávilágít arra, hogy nem vagyunk tökéletesek és lehet változtatni. Az nem baj, ha mégsem sikerül maradéktalanul pedáns anyává, feleséggé válni, de ha tudjuk hogy megpróbáltuk kihozni a maximumot, az azért jó érzés. Nekem is jó volt egy kis segítség mindebben! Ne a rosszat lássátok benne szerintem, hanem mondjuk gondoljátok át még egyszer!