AntalVali.com

egy olyan fán terem, ahol bizony 7 ágra süt a nap :) nálam. De mindíg mindenkinek más kellene, mint amit kap, mert nekik sosem elég belőlem és én nem értem miért is? Hiszen ott vagyok velük, nem dolgozom, foglalkozom velük, szeretettel odaadással, ahogy mindíg is szerttem volna gyerekkel foglalkozni, sőt, ahogy anyukám velem foglalkozott. Én viszont abban különbözöm, hogy hagyom őket véleményt formálni, amit az én anyukám sosem hagyott, hogy nem lekezelem őket, hogy nem verek rájuk, csak mikor már nagyon elszakadt a cérna és az én cérnám elég nyúlékony és nem szakad gyorsan. Tudod mit nem húzok meg rendesen???? a saját határaimat, mert magamra viszont alig jut időm, arra a dologra, amit szeretek, ami feltölt, na arra szinte sosincs egy szabad percem, mert a családom, a gyerekeim a férjem nem teszik, lehetővé azáltal, ahogyan reagálnak. Lelki terror, látod, ez így is tud működni. Hogy anyát nem engejdük el, mert akkor madj eltünik. És ezt a párom is így csinálja, ha kiteszem a lábam itthonról rancsizik. Mellesleg jegyzem meg, hogy Ő is allergiás mégpedig a tejre. "nem teljesen jól értékeled a szeretetet" igen, a saját magam szeretetét nem értékelem jól. Kvázi nem tudom elfogadni minden oldalam. Állandóan elosztogatom magam és így éppen nekem nem marad semmi magamból. Remélem érthető vagyok, így elég nehéz jól szeretni, ha éppen magam nem szeretem eléggé. De hogy miért? Ne kérdezd nem tudom, talán ezt nevelték belém gyerekkoromban, hogy nem vagyok elég értékes. Milyen jó kifejezés: érték-es, szóval nincs meg a magam mércéje s ha már ebből sem érté-k (értek) akkor megérdemlem. Köszi a gyógyítást! L.