Az 1. alapelvvel vitatkoznék...

Az 1. alapelvvel vitatkoznék...

Szia, Plútó!

Mint gyakorló, kétgyermekes anyuka, nemigazán értek egyet veled a sterilitás és az első falatok dolgában!

Én mindig abból indulok ki, hogyan csinálhatták nagyanyáink a civilizáció előtti korban illetve hogyan csinálja a hozzánk legközelebb élő "természeti nép", a cigányság ma (mielőtt bárki megsértődne: itt határozottan pozitív példaként emlegetem őket, hiszen ők azok, akik a hagyományaikat még most is őrzik, sokkal jobban, mint mi!!!).
Szerintem pont az a jó, ha a gyerek minél hamarabb megismerkedik a házi kórokozókkal, porcicákkal és egyéb mikroorganizmusokkal! Ezért a külön lábaska, külön evőeszköz külön mosogatószivaccsal mosva, külön szárogatva éppenhogy rosszat tesz a gyerekkel!

Az első falatokkal kapcsolatosan pedig a pürésítésbe "kötnék bele": nagyanyáinknak fix, hogy nem volt semmiféle pürésítő berendezésük - anyukámat kérdeztem annakidején, az első lányom születésekor, hogy ő hogyan pépesített, mikor mi voltunk picik, azt mondta: "Villával összetörtem, köhögtetek kicsit, de megettétek!" A nagylánynál én is így tettem (megjegyzem, örültem ennek a verziónak, mert nem szeretem a gépeket a konyhában!).

A kicsilányomnál viszont (most 15 hónapos) már találkoztam egy még jobb, még természetesebb módszerrel, mire elértünk a hozzátápláláshoz, ez pedig a BLW = Baby Lead Weaning, magyarra "igény szerinti hozzátáplálás"-nak fordítják. Ez a tuti, Lányok! :)

Arról szól, hogy hagyjuk a gyerekre az irányítást: akkor kezdjük hozzátáplálni, amikor már maga nyúl az étel felé - ha ez 6 hónaposan történik, akkor, ha 9 hónaposan, akkor. A hozzátáplálás ennél a módszernél nem a klasszikus hozzátáplálási sorrendet jelenti, hanem azt, hogy mindent (gyümölcsöt, zöldséget, gabonát (gluténosat is!), húst, stb.)adjunk a gyereknek már az elejétől fogva, bízzunk benne, hogy ő majd tudja, mire van szüksége és azt fogja kiválasztani, megenni. Ja, és alapelv, hogy a turmixolást elfelejtjük: hadd érezze a kicsi, mit is eszik! Először biztos, hogy csak maszatolni fog, de ha rájön, hogy melyik színű és állagú "izé" a finom, akkor már tudatosan nyúl feléje és eszi!
(A lánykám az első őszibarackját még csak szétpasszírozta, tiszta ragacsos lé lett minden - de már a másodiknál (!!) azt csinálta, hogy kiszívta a levét!!)

Persze, ez a módszer azzal jár, hogy naponta kell(ene) fölmosni a konyhát az etetőszék körül. :)

Ja, a szokásos első kérdésre meg is adom a választ, mielőtt valaki föltenné: igen, az elején sokszor van, hogy öklendezik a baba, ha egy nagyobb falat kerül a szájába, de ez a BLW szerint természetes, sőt, örömteli: azt jelzi, hogy működik a baba "fulladásgátló reflexe"! (Ennél a résznél szokták egyébként apukák megvétózni a módszert...)

Még van néhány izgi dolog a BLW-ről, de nem akarok túl hosszú lenni, aki többet is szeretne tudni, a mamami.hu oldalon nézhet utána és cseveghet BLW-s anyukákkal, vagy a márciusi Kismama is ír egy pár oldalas cikket az alapelvekről. Persze, szívesen válaszolok én is, ha valaki itt kérdez.

Egyébként tényleg jó a cikked, Plútó, a többi részével maximálisan egyetértek! :)

Válaszok megtekintése »
(Ide kattintva megtekintheted, hogy milyen válaszok érkeztek erre a hozzászólásra)
Eredeti tartalom és hozzászólások: