tapasztalatok és utak

Hozzászólás előzményeinek megtekintése »
(Ide kattintva megtekintheted a beszélgetést, amihez ezt a hozzászólást írták)

tapasztalatok és utak

Kedves Mind! Nagyon mélyen érint a téma, mert velem is sokminden történt az elmúlt hónapok alatt. Én pl. nagyon nem bírom, hogy kinyitották a 6. csakrámat, mert egyszerűen nem is volt rá szükségem, hogy nyitva legyen, becsukni meg nem tudom borzalmasan rossz érzés. Aurát enélkül is láttam, de az asztrális síktól elvoltam zárva, és nagyon klasszul megvoltam ebben az állapotban, nem volt szükségem asztrális élményekre, mert ha lett volna akkor magától kinyílt volna rá a szemem. ahogyan a 7. csakrám is "magától" nyílt meg. Én egy kissé erőszaknak éltem meg az egészet és nagon szörnyen éreztem magam, de ezt egy másik oldalon meg is említettem. Mostanában is vannak nehéz napjaim, nagyon hezek is, igen kb ahogy Édua írta, őrület szintjén, én nem hiszem, hogy ennek így kellett volna lennie, de már mindegy, majd megleszek valahogy, remélem nem leszek bolond, sem elmebajos, nem fogom mások életét veszélyeztetni, sem a magamét, a kinyitott csakráimmal, amiken néha olyan dolog is beáramlik amit elég nehezen tudok kezelni. Szóval Éduával egyetértek dolgokban, mert mindennek ideje van, és ezt ne egy másik ember akarja eldönteni, hogy mikor van ideje dolgoknak még akkor sem, ha azt érzi magáról, hogy szellemileg magasabban áll mint én, mert nincs joga hozzá, nem adtam engedélyt semmi ilyesmire, főleg, hogy homályban voltam és alig bírtam kimászni belőle és én tudom, hogy nem a saját homályomban elvakultságomban voltam benne, hanem valaki máséban, akitől elég nehéz (volt ) megszabadulni. Úgyhogy elég nehézkes dolgok ezek és veszélyesek, emiatt nem tartom normálisnak, hogy bárki emberfia elvégezhet bármilyen mesteri tanfolyamokat, meg táltosképzéseket, aztán kénye kedve szerint használja mások "megsegítésére". Régen nem véletlen voltak kiválasztottak nem véletlen nem tanulhatta ezt bárki meg. Ennek égből jöttnek kellene lennie nem embertől valónak, márpedig a legtöbbször ezzel találom szemben magam, emberi akarattal. Érezhető mögötte a szádék a "lény" aki a másik ember. Szóval ilyenkor a farok csóválja a kutyát és nem fordítva. És ez elég veszedelmes. Most lehet nagyon kifakadtam, de senkinek nem kívánom amiket én mostanában átélek/tem. L.