AntalVali.com

Szia Plútó! Dehogy olvastam ki a soraidból erőszakra buzdító szavakat. Nem. Csak jól esett leírnom, hogy hogyan is zajlott ez nálunk, mikor én még kislány voltam Én szerettem a reggeli kakaót, sőt most is lével kezdek reggel talán a megszokás miatt is, és a gyerekek sem fogadnak el reggelire tartalmasabb ételt, mint egy jó kis kakcsit, vagy teát. Aztán kb 1 óra múlva jöhet az igazi reggeli. Korán kelők a gyerekeim, így nincs veszélyben a tartalmas étkezés a délelőtt folyamán. A férjem, aki már reggelire is krumplifőzeléket kapott csecsemőként még a pacalpörköltet is képes bepuszilni kora reggel szeritnem én megpusztulnék..... Igazán csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy mennyire fontos nekünk szülőknek is egyfajta lazaság és engedékenység egy bizonyos határig, hogy ne legyen közelharc az étekzőasztalnál a felnőtt és a gyerek között. Valamint arra is, hogy tudjunk emlékezni a gyermekkorunkra, mert sokat meríthetünk belőle a mindennapjaink során felmerülő problémák megoldására. A nagyszülők és az egykori gyerekeik közti kommunikáció nagyon nehézkes, nálunk legalábbis. Főleg a férjem anyukája a kemény dió a cukormániájával. Anyukámat elég arra emlékeztetni mennyire haragudott a mamámra, amiért megcukrozott, vagy elcukrozott ételeket, és akkor már veszi a lapot. Egyszer vett gumicukrot a lányoknak....ami nem fogyott el, na akkor értette meg igazán, hogy jobban jár a banánnal vagy más gyümölccsel, vagy zöldséggel, mert az tuti elfogy. Vele könnyebb ezen a téren. Sőt, már ő sem használ nagyon cukrot, hanem inkább mézet, fertőtlenítőnek ecetet. Sokat meséltem Neki az oldalról is, és nagyon klassznak találja az egészet. Anyukámék régen falun laktak az oldalon is olvasható praktikákkal gyógyítottak, takarítottak, mostak. Így Neki ez egy régi-új dolog. Még tanulok is Tőle néha, és én ennek őszínte szívből tudok örülni, mert látom honnan is való ez a fajta érdeklődésem, érzékem, ami az első gyermekem megszületésétől fogva egyre erősebben bújik elő belőlem L.