AntalVali.com

Megbetegszik a pici, mindegy mi a baja, mindegy mi a kiváltó ok, a tünetre azonnal beszedetnek vele egy halom antibiotikumot olyan címszóval, hogy a piciknek még nem elég erős az immunrendszerer, és meg kell támogatni.

Nos, ennek az lesz az eredménye, hogy a gyereknek nem is fog kialakulni soha a normális immunrendszere, hisz az antibiotikum csírájában kiöli az épp kialakulóban lévő bélflórát. Ezért van az, hogy az egészséges bélflórával rendelkező gyerekek eleinte hánynak és fosnak az antibiotikumtól - szerencsére.

Aztán, ha mégis tovább erölteti az orvos az antibiotikumot, akkor a kis szervezetük a bőrrel jelez, hogy ELÉG! Ugyanis az antibiotikumok elkezdik kiírtani a bőrimmunért felelős baktériumokat is, és azonnal megjelennek a kiütések, súlyosabb esetben az ekcéma.

Ha tovább folytatódik a gyógyszerezés, akkor annyira kikészül a bélflóra, hogy megjelenik a liszt és a tejcukor érzékenység, majd jön szépen sorba a többi allergia: házipor, állatszőrök, növények, virágporok...

És ha senki nem kapcsol, és továbbra is gyógyszerezik az illetőt, akkor felnőttkorra garantált lesz az autoimmun betegség, amit ha szteroidokkal kezelnek, akkor elkerülhetetlen a korai halál.

A gyermek szervezete sokszorta erősebb, mint a felnőtté! Igenis kellenek vírusok, baktériumok, fertőzések ahhoz, hogy a gyermek immunrendszere megtanuljon védekezni, megtanulja, hogy mi az az ellenség. Szembesülnie kell a kórokozókkal, hogy megtanulja a tökéletes védelmi stratégiát: ki az, aki ellen a lázat, ki az, aki ellen a fehérvérsejteket küldi csatába. A kora gyermekkorban adott - nem életmentő célra szánt - antibiotikum tönkre teheti ezt a tökéletes hadsereget, ami hosszú távon végzetes is lehet.