AntalVali.com

Kedves Edit!

Minden kezdő biokertész számára kötelező kezdő szakirodalom Alwin Seifert: Kertészkedés mérgek nélkül c. könyve. A Mezőgazdasági Kiadó könyveiből válogathatsz, kapható pl. Wolfram Franke: Biokert- Az öngyógyító vegyeskert c. könyve, vagy Tamás Enikő: Biokertészkedés című könyve. Azon kívül rengeteg fordításban megjelent külföldi szakirodalmat találsz, ezeknél arra érdemes figyelni, hogy nem mindig valósulnak meg a módszerek és tippek úgy és ahogy a különböző éghajlati adottságok miatt. Antikváriumban keresheted a "Biofüzetek" c. sorozatot is, ami 1990-ig készült, és szenzációs részei vannak. Haladóknak kihagyhatatlan olvasmány Baji Béla permakultúrás írása, kereskedelmi forgalomban nem kapható, segítek beszerezni.

Szerezd be a "Biolevek" című füzetet, abban megtalálod ezeket a recepteket, amiből egy kis ízelítő:

Trágyalevek

• erjesztett növényi trágyalevek: ha a receptben nincs más javaslat, a felaprított friss növényt, növényi hulladékot vagy falevelet lazán egy megfelelő méretű fa-vagy zománcozott edénybe tömjük kb. 3/4 részéig, aztán esővízzel vagy lágyított vízzel felöntjük úgy, hogy a folyadék az edény pereménél kb. 5 cm-el alacsonyabb legyen.  1 kg friss növényre 10 l vizet számolunk. Szárított növényből kevesebb kell. Egy-két nap múlva megindul az erjedés. A trágyalé akkor jó, ha már nem habzik. Ehhez kb. 2 hétre van szükség, hűvösebb időben többre. Naponta kétszer keverjük meg.(oxigént juttatunk bele). Egy marék zeolit hozzáadásával növelhetjük nyomelemtartalmát, és a szagokat is megköti. Az érett növényi trágyalevet ált. 1:20 arányban higítva használjuk fel. Minél szárazabb a talaj, annál hígabb keveréket használjunk. A töménységet 1:5 arányig fokozhatjuk. A kijuttatásnál a locsolás szabályait tartsuk be, vagyis ne tűző napon, ne a növényt locsoljuk, hanem a talajt. Ha levéltrágyaként szeretnénk használni, higítsuk tovább 1:50 arányban.
• Használhatunk még főzeteket, forrázatokat. Ha például a csalánt tetvek ellen akarjuk bevetni, ne erjesszük, mert elveszti hatóanyagtartalmát.
• A főzeteket egy napos áztatás után 20-30 percig főzzük.
• Forrázatok: akár a hagyományos teakészítés
• Hideg vizes kivonatok: 24 órás áztatás után  3 napig hagyjuk állni.

Növekedés serkentő levek:

• macskagyökérlé: a növény virágaiból darálással, préseléssel kivonatot készíthetünk, amiből 1 cseppet adunk 1 liter esővízhez. Virágzásserkentő, gyümölcskötődést elősegítő, faggyal szembeni ellenállóságot javító szer.
• csalánlé: a legtöbbek által ismert alapanyag

- 1 kg fiss vagy 10-20 dkg száraz csalánt főzzünk fel 2 liter vízben, ezt a levet hetente egyszer szórjuk a növényre, talajra

- erjesztett lé is készülhet belőle, mint erősítő szer, palántákat is locsolhatunk vele. Ugyanilyen célra használhatjuk a fekete nadálytő levét is, azon kívül nagyon hasznos az édesköménylé, kamillalé (ami a komposzt érését is gyorsítja), fejeskáposzta-lé(vitaminbomba a növényeknek is), pitypanglé, körömviráglé(különösen a paradicsomra, káposztára van jó hatással). A legtöbb biolé tehát általános roboráló hatású, növekedésszabályzó szerként alkalmazható.

• A hagymafélék leve jellegzetes illatú allil-szulfid tartalmuknál fogva jól használható a baktériumokkal, gombákkal vívott harcban, "fertőtlenítőként".

Jó hatású trágyalé- keverékek 1:5 arányú higításban:

• csalán-zsurló
• hagymahéj-zsurló
• paradicsomhajtás- hagymahulladék-nyírfalevél-csalán
• cickafark-kamilla-zsurló
• fekete nadálytő-kamilla-zsurló
• káposzta-zsurló-kamilla
• csalán-káposzta

Majd Tibivel egyeztetek és folytatjuk...