AntalVali.com

Nagyon köszönöm az idézetet. Lehat, hogy hiba, de én sosem voltam ennyire híve annak, hogy a biblia szerint neveljek, arra amit írtál csak az jut eszembe, az ember HIT nélkül elveszik. Isten pedig nem ver bottal, azaz mindenki kap valamit mikor elbotlik -én sem vgyok kivétel- de tudom mi miért történik, nem azért mert nem voltam jókislány, hanem azért mert kell hogy megtapasztlaljam a tetteim súlyát, akkoris, ha jó akkoris ha "nem". Engem már annyiszor próbára tett az Isten a röpke 33 év alatt, hogy elmondani is sok volna, nem éreztem egyszer sem büntetésnek a sorsom, csak esetleg a miértekre szerettem volna megkapni a válaszokat és meg is találtam. Örülök, hogy olyan nehéz gyerekkorom volt, és nehéz a felnőttkor is bizonyos szempontokból, mert azzá lettem, aki vagyok. Én pl. ragaszkodom a hittanra járáshoz a gyereknél, és sajnálom hogy nekem nincs időm eljárni azokra az órákra amit a felnőtteknek tartanak, hiányzik a templombajárás, de vannak már dolgok amiket "felülvizsgálva" módosítok a magam szájaíze szerint, a nevelés is ilyen, Isten jelen van az életünkben, de nem fenyítés formájában, hanem a gondviselés és a próbatételek és "nem ver minket bottal" formában és ez így jó. A nevelés pedig más tészta, nem nevelek a biblia szerint ebben a formában, de ragaszkodom bizonyos dolgokhoz az Istent illetően a gyerekeknél is és a nevelésben is, ez a szeretet ősi törvényére épül nálam, amibe nem fér bele a verés vesszővel, bottal stb. A veréssel igazából feszültséget oldasz magadban, kisül az energia közted és a gyerek között, és ez hoz "megnyugvást" és esetenként sokkos traumákat egy életre. Olvasd el a mérgező szülők c. könyvet érdemes tanúlságos. Persze szavakkal éppúgy lehet ostorozni valakit és az sem jobb, sőt esetenként kársosabb, mint a verés. Szeretettel: L.