AntalVali.com

Kedves Andi! "A gyerekeket vesszővel való verés és idomítás nélkül is lehet nevelni."Ebben egyetértek veled, csakhogy nekem úgy tűnik,hogy a gyereket manapság nem mindenki tudja/akarja nevelni.Se vesszővel, se nélküle. Igen,legyünk következetesek a gyerekkel, alakítsunk ki benne egy morális értékszemléletet stb. de én tovább megyek:tegyük kényelmesebbé az életünket. Tanítsuk meg a gyereknek, mikor ne zavarjon minket, mert ez is elvárható tőle.Én pl.nehezen viselem, ha nem tudok a férjemmel egy szót sem váltani, mert rájuk kell figyelnem.De ez általában nem gond, mert itthon rugalmasak vagyunk.Viszont amikor telefonálok, vagy a pénztárnál fizetek, esetleg becsenget a postás, akkor igenis tudjon "viselkedni".Akkor, és ott, nem amikor kedve tartja. "A gyerek rosszaságának az oka szinte mindig a szülőben keresendő. Mert nem figyeltünk rá eléggé, vagy mert nincs rá elég időnk stb. Tudom, hogy a mai rohanó világban a legtöbben nem tudnak annyi időt szánni a gyerekeikre, mint amennyit kellene, vagy amennyit szeretnének. Ebbe a csapdába én is belekerülök néha."Ebben is teljesen igazad van, de a könyvben világosan leírják, hogy ez NEM NEVELÉS hanem fenyítés,büntetés.Hogyha nem figyelsz rá, ne csodáld, ha rosszalkodikHa nem akadályozod meg már az elején a rosszalkodást, akkor mit sem ér az indulatból elkövetett verés. Egyébként pedig ebben a rohanó világban, a gyereknek is meg kell tanulnia, ahogy egyre nagyobb lesz, hogy anyának és apának sincs rá mindig annyi ideje, amennyit szeretne,és ez nem is a szülő hibája, nem is a gyereké.Ezt tudomásul kell venni, és nem siránkozni rajta,hanem megtalálni a legjobb megoldásokat. Szerintem ennek a könyvnek igenis van értéke.Mégpedig az,hogy szabályokat, határokat kell a gyermeknek megtanulnia, és attól,hogy nem ő akart megszületni, hanem mi akartuk őt, nem kell mindenben őhozzá alkalmazkodni, mert akkor ez lesz neki a "normális".Végeredményben arra jutottam, hogy ez a könyv jót akar azzal, hogy irányt mutat, alapelveket ad és gyakorlati tanácsokkal szolgál a neveléshez, de egy olyan szélsőséges módszert próbál újra népszerűsíteni, ami már többször bebizonyította,hogy az arra alkalmatlan szülő gyermeke, és az effajta nevelést nem igénylő gyermek számára csak félelmet, erőszakot, személyiségzavarokat okozhat.Viszont a másik véglet is ugyanezen eredménnyel szolgál:ha a gyermek nem tanul kellő toleranciát, önfegyelmet, szabálytudatot stb. Nem akarom megvédeni ezen irományt, mert összességében én nem találom a mai világunkban követendő példának a leírtakat, csak a szándékot próbálom értékelni benne.