AntalVali.com

Az én kedvenc nevelési könyvem Gary Chapman és Ross Campbell: Gyerekekre hangolva. Nagyon sok jó ötlet van benne, fő mondanivalója: Szeressük gyerekünket feltétlen nélkül, akármit is csinál. Mindig töltsük tele a "szeretet-tankját", így elérhetjük, hogy nem akar rosszalkodni "csakazértis". Valamint nem elég szeretni, ki is kell fejezni a szeretetünket, méghozzá azon a szeretet-nyelven, amelyet a gyermek a legfontosabbnak tart. Öt szeretet nyelvet különböztet meg a könyv.

1. testi érintés (szeretgetés, simogatás, játék közbeni megérintés...stb.)

2. szóbeli megerősítés (dicséret, bíztatás)

3. szolgálatkészség (megtenni olyan dolgokat is, amelyeket nem kért, de tudjuk, hogy szeretné pl. kedvenc sütijét sütni, uzsonnát készíteni...stb.)

4. minőségi idő (együtt töltött idő, amikor csak és kizárólag rá figyelünk)

5. ajándékok (ajándékok, amelyek szeretetünkről árulkodnak)

Mindegyik gyereknek szüksége van arra, hogy mind az öt "szeretet-nyelven" "beszéljenek hozzá", viszont mindenkinek vagy egy, amelyik a legjellemzőbb. Ha pont a rá legjellemzőbbet hanyagoljuk a gyermek nevelésében (mert esetleg mi azt nem látjuk annyira fontosnak), nem biztos, hogy érzi szeretetünket.

Természetesen e könyv szerint is fontos a fegyelmezés, de hangsúlyozza, hogy a fegyelmezést csakis a "szeretet tank" feltöltése után szükséges elkezdeni. Fegyelmezés közben is érezze a gyerek, hogy szeretve van, és minden az ő érdekében történik. Egy gyereket sem szabad a saját szeretet-nyelvén büntetni, pl. akinek a legfontosabb a testi érintés, tilos megverni, mert maradandó lelki sérüléseket okozhat nála. Akinek az ajándék a legfontosabb, nem szabad azt mondani egy mérges pillanatunkban, hogy "bánom már, hogy megvettem neked ezt, mert nem érdemled meg", vagy akinek a minőségi idő a legfontosabb, nem mondhatjuk neki, hogy "legközelebb nem hozlak magammal".

Kb. ennyi a lényege a könyvnek, de rengeteg gyakorlati példát ír. Én úgy érzem, nagyon hasznos olvasmány.