AntalVali.com

Costa Ricán minden reggel a madarakkal keltünk! Nem is lehetett volna a hangzavartól tovább aludni. A kövezkező reggeli várt minket az ebédlőasztalon:

És ez csak az előétel volt! De ezt addig nem szolgálták fel, amíg meg nem ittunk legalább 4-5 deci friss gyümölcslevet. Majd amikor elfogyott a saláta, akkor jöhetett a reggeli:

Ebédre soha nem volt főtt étel, csak reggelire és vacsorára. Mindig volt rizs, kurkuma és bab. Ezek nélkül nem volt étkezés! Készítettek olyan tojásrántottát, amelyben sok-sok bab volt, hagyma és nyers kurkuma. Sokszor variálták az omletteket mindenféle - számomra is ismeretlen - zöldséggel és hüvelyessel. Gyakorlatilag inkább egy kis tojással összedolgozott zöldségtál volt, mint omlett vagy rántotta.

Kenyér egyáltalán nem volt, de fel sem tűnt! Életemben nem ettem olyan jókat, mint ott.

Thaiföldön az utóbbi pár évben van csak kenyér - az is turisták kedvéért. Aranyárban adják, és annyira mű, hogy még a kovászos uborka sem indul meg tőle! Merthogy a thaiföldi kenyérnélküliséggel csak azért volt bajunk, mert nem tudtuk mással helyettesíteni a kovászt az uborkában!

Szóval Thaiföldön minden nap egy óriási tál friss gyümölccsel kezdődik a nap: dinnye, papaya, mangó, mangosztán, durian, szőlő, licsi - ezek közül válogathattunk.

Majd a gyümölcs után egy legalább akkora mennyiségű saláta várt ránk, vagy wokban sült zöldség rizzsel.

Thaiföldön nem kívánja a szervezet az ebédet a nagy meleg miatt. Úgyhogy mi csak vacsoráztunk, és általában a piacon, mert ott volt a legfrissebb és a legolcsóbb a kaja, csupa szuper alapanyagból!

És a híres thai levesek is isteniek voltak (a lavór ellenére is...):

Egyszóval kenyér nélkül is van élet, csak szokás és megszokás kérdése. És az is elgondolkoztató, hogy a kenyér nélküli országokban sokkal kisebb a civilizációs betegségekben (rák, szív- és érrendszeri probléma, cukorbetegség, emészsési és felszívódási problémák) szenvedők száma. Számomra meglepő volt, hogy a patayai kórházban nincs onkológia. Ami nem azt jelenti, hogy nincs rákos beteg, csak nem annyi, hogy megérje onkológiai osztályokat fenntartani.

Ezért nem győzöm hangsúlyozni, hogy az egészségünk a táplálkozáson múlik. Merjük letenni a "genetikailag" hozott rossz táplálkozási modelleket és beidegződéseket, és akkor garantáltan nem kapjuk el azokat a betegségeket, mint a felmenőink, akiktől állítólag örököltük a hajlamot!