Ha két-három nap múlva sem múlik a fájdalom, akkor sajnos - mint oly sokan - pont az oltástól betegedtél meg.
A tetanusz - vagy más néven merevgörcs - a központi idegrendszer súlyos, görcsökkel járó fertőző betegsége.
A betegséget a Clostridium tetani nevű anaerob baktérium toxinja okozza. Maga a baktérium teljesen ártalmatlan, viszont az általa termelt toxin mérgező. A toxin neve tetanospazmin, mely gátolja a gerincvelőben és az izom-ideg véglemezeken az ingerületátvivő anyag, az acetilkolin lebomlását. Az acetilkolin felelős azért, hogy a mozgató ideg az izomban összehúzódást váltson ki, ezáltal az egész testen súlyos merevgörcs következik be. Az izom-összehúzódások erejére jellemző, hogy akár csigolyatörést is okozhatnak.
A tetanusz kórokozója mindenütt előfordul. Világszerte évente kb. egymillió ember hal meg e betegség következtében. A fejletlen országokban a legveszélyeztetettebbek a csecsemők, akik a köldökcsonkon keresztül kapják a halálos fertőzést.
A fejlett országokban a csecsemőkori fertőződés gyakorlatilag megszűnt, sőt – a védőoltások következtében – annak ellenére, hogy akár a mély, szennyezett seben , akár észrevétlen sérüléseken keresztül behatolhatnak a kórokozók a szervezetbe, a későbbi megbetegedések száma is igen kicsi. Az Egyesült Államokban évente csak 40 új eset fordul elő. Magyarországon 2000-ben mindössze öt esetben okozott halált a merevgörcs.
A betegséget a talajban anaerob körülmények között élő, spórás baktérium okozza, mely a növényevő emlősállatok beleiben is megél, anélkül, hogy annak bármilyen panaszt okozna. A trágyával a földbe jutó bacillus vagy annak spórája csak a levegő oxigénjének kizárásával tud a szervezetben elszaporodni és ott toxint termelni.
Sérülés, főleg a földdel szennyezett sérülés estén a tetanuszspórák könnyen a szervezetbe juthatnak. Egyéb sérülése esetén ritka a fertőzés esélye.
A toxin a sebből az idegpályákon keresztül vagy a nyirokerek, véredények útján a gerincvelőbe kerül, s az idegsejtek ingerlése révén a betegség magyar nevét is adó izomgörcsöket hoz létre. A nem kezelt tetanuszos betegek fele meghal.
Maga a seb probléma mentesen gyógyul, a mérgezésre semmi sem utal. A sebzést követő 4-24. napon belül izomfájdalmak, levertség, belső feszültség, fej-, tarkó- és hátfájás majd a rágó- és a hátizmok görcse jelentkezik. A legkisebb fény-, hang- és érintési inger is erős izomgörcsöt vált ki. Később az izomzat hosszan tartó, intenzív görcse után keringési és légzési elégtelenség okozhat halált. Annál súlyosabb a betegség lefolyása, minél hamarabb jelentkeznek az első panaszok. A beteg lázcsillapító és izomlazító gyógyszereket és antibiotikumos kezelést kap. Szükség esetén mesterséges táplálással, gépi lélegeztetéssel, vérátömlesztéssel segítik a szervezetet a harcában.
A betegség védőoltással eredményesen megelőzhető
A földes, piszkos, húslével szennyezett sebbel azonnal orvoshoz kell fordulni, mert a tetanusz ellen a védőoltás ill. az emlékeztető védőoltás segít. E nélkül csak az intenzív kórházi ellátás ad reményt. Sérülés után oltás csak akkor adandó, ha az utolsó tetanusz oltás beadása óta legalább öt év eltelt, de a védettség általában 10 évig megmarad.
Harapásos sérülésnél az oltás felesleges, mert a nyálban a kórokozó csak nagyon ritkán fordul elő. A tetanusz védőoltásnak többnyire semmiféle mellékhatása nincs, ritkán bőrpír és duzzanat, átmenetileg láz jelentkezhet. Sérülés esetén passzív immunizálás, tetanusz-immunglobulin adása csak akkor indokolt, ha a sérült még nem részesült védőoltásban, vagy védettsége nem teljes ill. nem ismert, hogy oltották-e és mikor. Amennyiben az előző tetanusz oltás következtében még bőven van ellenanyag a vérben, az újabb oltáskor a beszúrás körül kemény feszülés és a közeli nyirokcsomók duzzanata alakulhat ki, esetleg általános allergiás reakció is előfordulhat. Izomgörcsök, izomfájdalamak jelentkezhetnek. Ez az oltástúladagolás jele, amely akár még magát a betegséget is előidézheti, csak enyhébb lefolyással. Ezért célszerű, lehetőleg pontosan közölni az orvossal az előző oltás időpontját.
(Forrás: hazipatika.com)
Mindenképpen szedj béta-glükánt, hogy erősítsd az immunrendszered, az oltás környékét kend be izomlazító fájdalomcsillapító krémmel (Organixer a legjobb, de a Boszorkánykonyhában találsz házilag elkészíthető receptet is.) Cukrot semmi esetre se egyél, mert a cukor minden baktérium számára a legkiválóbb táptalaj. A cukrot fogyasztó emberek azért is tűrik rosszabbul a védőoltásokat, mert az azokban található gyengített baktériumok a cukros közeg miatt elkezdhetnek szaporodni.
Az almaecetes borogatás is enyhítheti a tüneteket.
Tetanusz
Ha két-három nap múlva sem múlik a fájdalom, akkor sajnos - mint oly sokan - pont az oltástól betegedtél meg.
A tetanusz - vagy más néven merevgörcs - a központi idegrendszer súlyos, görcsökkel járó fertőző betegsége.
A betegséget a Clostridium tetani nevű anaerob baktérium toxinja okozza. Maga a baktérium teljesen ártalmatlan, viszont az általa termelt toxin mérgező. A toxin neve tetanospazmin, mely gátolja a gerincvelőben és az izom-ideg véglemezeken az ingerületátvivő anyag, az acetilkolin lebomlását. Az acetilkolin felelős azért, hogy a mozgató ideg az izomban összehúzódást váltson ki, ezáltal az egész testen súlyos merevgörcs következik be. Az izom-összehúzódások erejére jellemző, hogy akár csigolyatörést is okozhatnak.
A tetanusz kórokozója mindenütt előfordul. Világszerte évente kb. egymillió ember hal meg e betegség következtében. A fejletlen országokban a legveszélyeztetettebbek a csecsemők, akik a köldökcsonkon keresztül kapják a halálos fertőzést.
A fejlett országokban a csecsemőkori fertőződés gyakorlatilag megszűnt, sőt – a védőoltások következtében – annak ellenére, hogy akár a mély, szennyezett seben , akár észrevétlen sérüléseken keresztül behatolhatnak a kórokozók a szervezetbe, a későbbi megbetegedések száma is igen kicsi. Az Egyesült Államokban évente csak 40 új eset fordul elő. Magyarországon 2000-ben mindössze öt esetben okozott halált a merevgörcs.
A betegséget a talajban anaerob körülmények között élő, spórás baktérium okozza, mely a növényevő emlősállatok beleiben is megél, anélkül, hogy annak bármilyen panaszt okozna. A trágyával a földbe jutó bacillus vagy annak spórája csak a levegő oxigénjének kizárásával tud a szervezetben elszaporodni és ott toxint termelni.
Sérülés, főleg a földdel szennyezett sérülés estén a tetanuszspórák könnyen a szervezetbe juthatnak. Egyéb sérülése esetén ritka a fertőzés esélye.
A toxin a sebből az idegpályákon keresztül vagy a nyirokerek, véredények útján a gerincvelőbe kerül, s az idegsejtek ingerlése révén a betegség magyar nevét is adó izomgörcsöket hoz létre. A nem kezelt tetanuszos betegek fele meghal.
Maga a seb probléma mentesen gyógyul, a mérgezésre semmi sem utal. A sebzést követő 4-24. napon belül izomfájdalmak, levertség, belső feszültség, fej-, tarkó- és hátfájás majd a rágó- és a hátizmok görcse jelentkezik. A legkisebb fény-, hang- és érintési inger is erős izomgörcsöt vált ki. Később az izomzat hosszan tartó, intenzív görcse után keringési és légzési elégtelenség okozhat halált. Annál súlyosabb a betegség lefolyása, minél hamarabb jelentkeznek az első panaszok. A beteg lázcsillapító és izomlazító gyógyszereket és antibiotikumos kezelést kap. Szükség esetén mesterséges táplálással, gépi lélegeztetéssel, vérátömlesztéssel segítik a szervezetet a harcában.
A betegség védőoltással eredményesen megelőzhető
A földes, piszkos, húslével szennyezett sebbel azonnal orvoshoz kell fordulni, mert a tetanusz ellen a védőoltás ill. az emlékeztető védőoltás segít. E nélkül csak az intenzív kórházi ellátás ad reményt. Sérülés után oltás csak akkor adandó, ha az utolsó tetanusz oltás beadása óta legalább öt év eltelt, de a védettség általában 10 évig megmarad.
Harapásos sérülésnél az oltás felesleges, mert a nyálban a kórokozó csak nagyon ritkán fordul elő. A tetanusz védőoltásnak többnyire semmiféle mellékhatása nincs, ritkán bőrpír és duzzanat, átmenetileg láz jelentkezhet. Sérülés esetén passzív immunizálás, tetanusz-immunglobulin adása csak akkor indokolt, ha a sérült még nem részesült védőoltásban, vagy védettsége nem teljes ill. nem ismert, hogy oltották-e és mikor. Amennyiben az előző tetanusz oltás következtében még bőven van ellenanyag a vérben, az újabb oltáskor a beszúrás körül kemény feszülés és a közeli nyirokcsomók duzzanata alakulhat ki, esetleg általános allergiás reakció is előfordulhat. Izomgörcsök, izomfájdalamak jelentkezhetnek. Ez az oltástúladagolás jele, amely akár még magát a betegséget is előidézheti, csak enyhébb lefolyással. Ezért célszerű, lehetőleg pontosan közölni az orvossal az előző oltás időpontját.
(Forrás: hazipatika.com)
Mindenképpen szedj béta-glükánt, hogy erősítsd az immunrendszered, az oltás környékét kend be izomlazító fájdalomcsillapító krémmel (Organixer a legjobb, de a Boszorkánykonyhában találsz házilag elkészíthető receptet is.) Cukrot semmi esetre se egyél, mert a cukor minden baktérium számára a legkiválóbb táptalaj. A cukrot fogyasztó emberek azért is tűrik rosszabbul a védőoltásokat, mert az azokban található gyengített baktériumok a cukros közeg miatt elkezdhetnek szaporodni.
Az almaecetes borogatás is enyhítheti a tüneteket.