Az állati tejeket a bennük lévő két jellemző fehérje alapján két csoportba osztjuk:
Kazeintejekre: A kazeintejekben a fehérjetartalom nagyobb része a kazein, ilyen a kérődzők teje, a tehén-, juh és kecsketej.
Albumintejekre: Az albumintejek jellemzője a nagy albumin és globulintartalom, kevesebb kazeintartalom. Pl. az egypatások teje, a kancatej,a szamártej és az emberi anyatej is ide tartozik
A tehéntej fehérjéi:
Legjelentősebb a kazein: 2,9 % átlagosan, ez az összfehérje 78-80% . 0, 4 albumin és 0,2 % globlin, ezek együtt savófehérjék.
A fő ok, amiért kerülni kell az állati tejeket, az a protein. Az emberi tejben több a tejsavófehérje és kevesebb a kazein. Utóbbit sokkal nehezebb megemészteni, ezáltal bélrendszeri vérzést válthat ki, ami vashiányhoz vezet.
Az állati tejek ásványi anyag-tartalma sem ideális (ráadásul fel sem szívódik!). A kecsketejben például túl kevés a B-vitamin-folsav.
Emberi fogyasztásra biológiai tápérték szempontjából egyedül az emberi tej alakalmas.
Az rengeteg betegség, amelynek kiváltó oka a tej, azért keletkezik, mert a tejfogyasztás a csecsemőkor után nem természetes. Az ember az egyetlen olyan emlős, aki felnőtt korában is tejet fogyaszt, ráadásul más - idegen - emlősfaj tejét!
Minden tej összetétele fajspecifikus. A természet pontosan úgy alkotta meg, hogy az adott faj kölykének fejlődési üteméhez, testösszetételéhez legmegfelelőbb legyen. Egy másik (deciliteres mérőszám szerint mérő) táblázat szerint:
A tehéntej és a kecsketej kb. négyszer annyi fehérjét és kálciumot tartalmaz, mint az anyatej. Ez az embercsecsemőnek akár végzetes is lehet. A borjúnak és a kecskegidának azért van szüksége ilyen sok fehérjére és kálciumra, mert fiatalabb korában és sokkal hamarabb kell megtanulnia járni, futni. A fejődési üteme lényegesen gyorsabb, mint az emberi csecsemőé, akinek viszont szüksége van vasra és C-vitaminra, ami a tehén- és kecsketejben nem található elegendő mennyiségben. Ha gyermekkorban túl kevés vitamin, de túl sok tejkálcium jut a szervezetbe, akkor csontképződési zavar léphet fel, a csontok könnyen törékennyé válhatnak.
A tej fő összetevői: a tejzsír, tejfehérje (pl. kazein), tejcukor (laktóz). A kazein lebontásához rennint termelnek a nyálmirigyek; a laktóz lebontásához laktáz termelődik a vékonybél nyálkahártyájában. A legtöbb emberben három éves kor után nem termelődik rennin és laktáz. Tehát a tej és tejtermékek emésztése felnőtt korban a megfelelő enzimek hiánya miatt eleve tökéletlen!
Az Amerikai Orvosok Egyesületének hivatalos szaklapja szerint a tejfogyasztásra vezethetők vissza az alábbi betegségek:
A kecsketej kazein tartalma
Az állati tejeket a bennük lévő két jellemző fehérje alapján két csoportba osztjuk:
A tehéntej fehérjéi:
Legjelentősebb a kazein: 2,9 % átlagosan, ez az összfehérje 78-80% . 0, 4 albumin és 0,2 % globlin, ezek együtt savófehérjék.
A fő ok, amiért kerülni kell az állati tejeket, az a protein. Az emberi tejben több a tejsavófehérje és kevesebb a kazein. Utóbbit sokkal nehezebb megemészteni, ezáltal bélrendszeri vérzést válthat ki, ami vashiányhoz vezet.
Az állati tejek ásványi anyag-tartalma sem ideális (ráadásul fel sem szívódik!). A kecsketejben például túl kevés a B-vitamin-folsav.
Emberi fogyasztásra biológiai tápérték szempontjából egyedül az emberi tej alakalmas.
Az rengeteg betegség, amelynek kiváltó oka a tej, azért keletkezik, mert a tejfogyasztás a csecsemőkor után nem természetes. Az ember az egyetlen olyan emlős, aki felnőtt korában is tejet fogyaszt, ráadásul más - idegen - emlősfaj tejét!
Minden tej összetétele fajspecifikus. A természet pontosan úgy alkotta meg, hogy az adott faj kölykének fejlődési üteméhez, testösszetételéhez legmegfelelőbb legyen. Egy másik (deciliteres mérőszám szerint mérő) táblázat szerint:
A tehéntej és a kecsketej kb. négyszer annyi fehérjét és kálciumot tartalmaz, mint az anyatej. Ez az embercsecsemőnek akár végzetes is lehet. A borjúnak és a kecskegidának azért van szüksége ilyen sok fehérjére és kálciumra, mert fiatalabb korában és sokkal hamarabb kell megtanulnia járni, futni. A fejődési üteme lényegesen gyorsabb, mint az emberi csecsemőé, akinek viszont szüksége van vasra és C-vitaminra, ami a tehén- és kecsketejben nem található elegendő mennyiségben. Ha gyermekkorban túl kevés vitamin, de túl sok tejkálcium jut a szervezetbe, akkor csontképződési zavar léphet fel, a csontok könnyen törékennyé válhatnak.
A tej fő összetevői: a tejzsír, tejfehérje (pl. kazein), tejcukor (laktóz). A kazein lebontásához rennint termelnek a nyálmirigyek; a laktóz lebontásához laktáz termelődik a vékonybél nyálkahártyájában. A legtöbb emberben három éves kor után nem termelődik rennin és laktáz. Tehát a tej és tejtermékek emésztése felnőtt korban a megfelelő enzimek hiánya miatt eleve tökéletlen!
Az Amerikai Orvosok Egyesületének hivatalos szaklapja szerint a tejfogyasztásra vezethetők vissza az alábbi betegségek: