Kedves Lenóka? Lehet,hogy csak képzelődöm, de,mintha az egyik legfontosabb(a vitaindító) hozzászólásod eltűnt volna.Az, amelyikre Sárkányfűárus aug.13-án válaszolt.Úgy emlékszem, abban a szoptatás és a kamaszkori problémák összefüggéseiről (is)írtál.Próbálom összerendezni a gondolataimat.Szerintem onnan gondoltuk sokan, hogy véleményed szerint,aki nem szoptat,annak már soha nem lesz igazán jó kapcsolata a gyermekével.Jó lett volna még egyszer elolvasni, hátha félreértettelek. Mindenesetre én nem éltem át, hogy milyen NEM szoptatni.Én csak azt éltem át, mennyire nehéz úgy szoptatni, ha közben rettegek,hogy tönkreteszem a gyermekem lelki és testi fejlődését,holott sok példa mutatja, hogy ez nem így van.És ez a félelem akkor ébred fel az emberben,ha ilyeneket hall,olvas, amiket írsz+egy picit nehezebben indul a szoptatás.Akkor beindul az ördögi kör. Te tényleg komolyan gondolod, hogy az első gyermeked hátránnyal indul?Hogy vele egész életében/életedben több problémád lesz,mint a másik kettő gyermekeddel?Ha igen,akkor ez csak a Te hibád lesz...és nem azért,mert nem szoptattad, hanem mert a vele kapcsolatban keletkezett rossz érzéseket, amik abból fakadnak,hogy a szoptatást nem élted meg akkora élménynek,csodának, mint a kisebb gyermekeiddel,nem tudod feldolgozni.De ez csak rólad szól.A te rossz érzéseidről,esetleg bűntudatodról.És igen,azért azok az anyukák írnak neked(főként), akiknek nem sikerült ezt a csodát megélniük, mert lehet,hogy ez nekik fáj, de ettől még a gyermekük (testi és lelki) fejlődését és egy kiegyensúlyozott,boldog anya gyermek kapcsolat kialakulását tökéletesen biztosítottnak látják(vagy biztosították/lsd.Sárkányfűárus/),és nem bírják megállni, hogy ezt elmondják országnak-világnak.Hátha emiatt néhány újdonsült anyukának megnyugvást,s ezáltal sikeres szoptatást biztosítanak. Nem ragozom, aki akarja,az érti. És,hogy ne vedd letámadásnak:én elfogadom a véleményed, én beletörődök abba, hogy első gyermekeddel már sosem lesz olyan jó a kapcsolatod,mint lehetett volna,ha sikerül sokáig szoptatnod,de bíztatlak, hogy Te ne törődj bele, és éppen ezért ne egyformán neveld őket, hanem adj neki többet másból, hogy helyrebillenhessen a mérleg nyelve!!!Én ebben hiszek.
Valami eltűnt?
Kedves Lenóka? Lehet,hogy csak képzelődöm, de,mintha az egyik legfontosabb(a vitaindító) hozzászólásod eltűnt volna.Az, amelyikre Sárkányfűárus aug.13-án válaszolt.Úgy emlékszem, abban a szoptatás és a kamaszkori problémák összefüggéseiről (is)írtál.Próbálom összerendezni a gondolataimat.Szerintem onnan gondoltuk sokan, hogy véleményed szerint,aki nem szoptat,annak már soha nem lesz igazán jó kapcsolata a gyermekével.Jó lett volna még egyszer elolvasni, hátha félreértettelek. Mindenesetre én nem éltem át, hogy milyen NEM szoptatni.Én csak azt éltem át, mennyire nehéz úgy szoptatni, ha közben rettegek,hogy tönkreteszem a gyermekem lelki és testi fejlődését,holott sok példa mutatja, hogy ez nem így van.És ez a félelem akkor ébred fel az emberben,ha ilyeneket hall,olvas, amiket írsz+egy picit nehezebben indul a szoptatás.Akkor beindul az ördögi kör. Te tényleg komolyan gondolod, hogy az első gyermeked hátránnyal indul?Hogy vele egész életében/életedben több problémád lesz,mint a másik kettő gyermekeddel?Ha igen,akkor ez csak a Te hibád lesz...és nem azért,mert nem szoptattad, hanem mert a vele kapcsolatban keletkezett rossz érzéseket, amik abból fakadnak,hogy a szoptatást nem élted meg akkora élménynek,csodának, mint a kisebb gyermekeiddel,nem tudod feldolgozni.De ez csak rólad szól.A te rossz érzéseidről,esetleg bűntudatodról.És igen,azért azok az anyukák írnak neked(főként), akiknek nem sikerült ezt a csodát megélniük, mert lehet,hogy ez nekik fáj, de ettől még a gyermekük (testi és lelki) fejlődését és egy kiegyensúlyozott,boldog anya gyermek kapcsolat kialakulását tökéletesen biztosítottnak látják(vagy biztosították/lsd.Sárkányfűárus/),és nem bírják megállni, hogy ezt elmondják országnak-világnak.Hátha emiatt néhány újdonsült anyukának megnyugvást,s ezáltal sikeres szoptatást biztosítanak. Nem ragozom, aki akarja,az érti. És,hogy ne vedd letámadásnak:én elfogadom a véleményed, én beletörődök abba, hogy első gyermekeddel már sosem lesz olyan jó a kapcsolatod,mint lehetett volna,ha sikerül sokáig szoptatnod,de bíztatlak, hogy Te ne törődj bele, és éppen ezért ne egyformán neveld őket, hanem adj neki többet másból, hogy helyrebillenhessen a mérleg nyelve!!!Én ebben hiszek.