...számomra csak egy olyan anya arcát mutatta meg, aki az ilyen jóhiszeműnek tűnő bírálatok miatt az első együtt töltött hónapokat szomorúnak élte meg, és aki azon gondolkodott állandóan, hogy mennyi mindent MEGVON ezzel a gyerekétől. Az, hogy a semmi-tejből kb 3 hét alatt elértük a fiammal, hogy a napi mennyisége felét a szopi tette ki, annak volt köszönhető, hogy szó szerint egész nap vagy Ő próbálta a semmit szopni, vagy én próbáltam a pumpával a semmit kifacsarni. Éjszaka is 2-3 alkalommal szoptattam, tápszert készítettem, tejet fejtem, sterilizáltam - aztán egy félórás-órás alvás után kezdtem elölről. Úgyhogy az az anyuka, aki első perctől tud szoptatni, az kérem, gondolja át, hogy mennyire JÓ DOLGA van, mennyire kényelmes és kellemes az élete - és ne azokat bírálgassa, akiknek ez valami oknál fogva nem adatik meg. És ez nem Neked szól elsősorban, Lenóka, hanem annak a szemléletnek, amit képviselsz. Tudom azt is, hogy eredetileg azokat bíráljátok, akik kényelemből tápszereznek. De úgy gondolom - lehet naiv vagyok - hogy a mai világban kevés ilyen kényelmes nő van, és azt végképp nem feltételezném, hogy aki itt böngészi az oldalakat, mert egy egészségesebb életet szeretne a családjának biztostani, az kényelemből tápszerezné a gyermekét.... A szoptatás testi-lelki fontosságával teljesen egyetértek Veled, Lenóka, de azt továbbra is helytelennek tartom, hogy azokat tovább stresszeljük, akiknek ez valamiért nem megy. Zárszóként: én ezt a témát rég "kibeszéltem", túlléptem rajta, csak szeretném a "sorstársaimat" megvédeni a hasonló élményektől, ezért, és csakis ezért próbálom ezt a másik tükröt azok elé tartani, akik a jó cél érdekében - valószínű tudtukon kívül - sok keserűséget okoznak a fiatal kismamáknak. Üdv: Zsu
Lenóka tükre
...számomra csak egy olyan anya arcát mutatta meg, aki az ilyen jóhiszeműnek tűnő bírálatok miatt az első együtt töltött hónapokat szomorúnak élte meg, és aki azon gondolkodott állandóan, hogy mennyi mindent MEGVON ezzel a gyerekétől. Az, hogy a semmi-tejből kb 3 hét alatt elértük a fiammal, hogy a napi mennyisége felét a szopi tette ki, annak volt köszönhető, hogy szó szerint egész nap vagy Ő próbálta a semmit szopni, vagy én próbáltam a pumpával a semmit kifacsarni. Éjszaka is 2-3 alkalommal szoptattam, tápszert készítettem, tejet fejtem, sterilizáltam - aztán egy félórás-órás alvás után kezdtem elölről. Úgyhogy az az anyuka, aki első perctől tud szoptatni, az kérem, gondolja át, hogy mennyire JÓ DOLGA van, mennyire kényelmes és kellemes az élete - és ne azokat bírálgassa, akiknek ez valami oknál fogva nem adatik meg. És ez nem Neked szól elsősorban, Lenóka, hanem annak a szemléletnek, amit képviselsz. Tudom azt is, hogy eredetileg azokat bíráljátok, akik kényelemből tápszereznek. De úgy gondolom - lehet naiv vagyok - hogy a mai világban kevés ilyen kényelmes nő van, és azt végképp nem feltételezném, hogy aki itt böngészi az oldalakat, mert egy egészségesebb életet szeretne a családjának biztostani, az kényelemből tápszerezné a gyermekét.... A szoptatás testi-lelki fontosságával teljesen egyetértek Veled, Lenóka, de azt továbbra is helytelennek tartom, hogy azokat tovább stresszeljük, akiknek ez valamiért nem megy. Zárszóként: én ezt a témát rég "kibeszéltem", túlléptem rajta, csak szeretném a "sorstársaimat" megvédeni a hasonló élményektől, ezért, és csakis ezért próbálom ezt a másik tükröt azok elé tartani, akik a jó cél érdekében - valószínű tudtukon kívül - sok keserűséget okoznak a fiatal kismamáknak. Üdv: Zsu