méhviaszról mégegyszer

Hozzászólás előzményeinek megtekintése »
(Ide kattintva megtekintheted a beszélgetést, amihez ezt a hozzászólást írták)

méhviaszról mégegyszer

Kedves Kispolip! Utánanéztem a neten, mit írnak a méhviaszról. Találtam egy érdekes dolgot: (idézem, bár nem tudom kitől, elnézést) "A mézelő méhek mirigyeinek váladéka, melyből a méhek a lépet készítik. A lépből elkülönített méhviasz sárgás színű, mézillatú, szilárd, kagylós törésű. Olvadáspont 62-65 celsius fok. Ez a sárga méhviasz, melyet fehérítéssel (napon vagy hidrogén-peroxiddal), vagy más eljárással fehér méhviasszá alakítanak. A napon való fehérítés olcsó, de hosszú ideig tart és a viasz szennyeződhet, a mesterséges fehérítés gyorsabb, de hatására megváltozhat a viasz összetétele. A tisztítás harmadik módja a derítés, ekkor melegen, derítőföld és aktív szén segítségével választják el a szennyeződéseket. Ez az eljárás jelentős veszteségekkel jár, bár a viasz kedvező összetétele megmarad. A sárga méhviasz gyakorlatilag nem avasodik, a fehér már kismértékben hajlamos az avasodásra. A kozmetikában a nagyobb tisztasága miatt a fehér méhviaszt használjuk." Na bumm! Az én méhészismerősöm talán rosszul tudja... Mindenesetre fogalmam sincs honnan lehetne fehéret szerezni. Talán ki kéne raknom a napra... Egy webáruházban különben találtam gyógyszertári tisztaságú méhviaszt (ők legalábbis ezt állítják), de a fotón annak is sárga a színe. Most már bennem is nagy a kérdőjel... Üdv Évke
Válaszok megtekintése »
(Ide kattintva megtekintheted, hogy milyen válaszok érkeztek erre a hozzászólásra)
Eredeti tartalom és hozzászólások:
Fürtös hidratáló rózsakrém receptje, Szabó Eszter, 34 válasz 2010, június 22 - 12:15