A mai levélben érkezett pszichiátria kezelésekhez, "gyógyszerezésekhez" szólnék hozzá.
1. valamikor én is kezelt voltam, túlgyógyszerezve, analizálva. Ez sikeresen elvitt az öngyilkosságig. Túléltem! Igaz, hogy nehéz volt az élet, de mindenkinek üzenem, aki valamilyen formában érintett!
Le LEHET SZOKNI az un. gyógyszerekről! De! Nagyon nehéz! Az az időszak nehéz, amíg kiürülnek a szervezetből. Hogy kinek, mennyi idő kell, azt én nem tudom megmondani. Nyilván függ a szedett gyógyszer mennyiségétől, hogy mióta szedik és az egyéni méregtelenítési képességtől. De ki kell tartani!
Nem kerestem, más betegség kapcsán találtam egy nagyon kellemes gyógymódot is. Ez a mágnes ágy. Én ízületi gyulladásra kaptam kezelést-nagyon jól hatott- de ez egy fantasztikus készülék, mert sok mellékhatása van és az mind jó. Segiti az endorfin termelést, nyugtat ill. kiegyensúlyoz.
Az én öngyilkosságom óta 44 év telt , ez már elfogadható eredmény, gondolom!!!???
Most is vannak nehézségeim, de kezelhetőek! Orvos nélkül! De munkaképes, aktív vagyok, kapcsolataim jók, közösségem van más emberekkel. És főleg borzasztóan szeretnék segíteni mindenkinek, akinek ilyen problémája van.
De azért nem voltak ezek könnyű évek! Senkit sem szeretnék mesékbe ringatni! De ehhez hozzátartozik az a hozzáállás megváltoztatás, hogy elismerem, az élet nem fenékig tejfel, inkább több a probléma és valljuk be a szenvedés is. Ezt ugyanúgy kell tudomásul venni, mint azt, hogy van akinek gyengébb az idegrendszere, vagy teszem azt cukros, vagy szívbeteg.
Abból a gondolatkörből ki kell kerülni, hogy nem vagyok szerencsés, hogy ez nekem nem megy, hogy ez nekem nem sikerül stb. Ez a depresszió alapja! De a mindenáron való sikerorientáltságot is elkell felejteni, amit a reklámok nyomatnak! Mert az nem igaz!
Akkor is boldog lehetsz, de legalább is megelégedett, ha nem csúcsvezető vagy valahol, de nyugodtan alszol és jók a kapcsolataid. Újra és újra és újra meg kell próbálni újrakezdeni!!! Ha valami nem jön össze, - nem ugyanazt mindig mániákusan! - Pl. elromlott kapcsolaton érdemes túllépni, de mielőtt újat kezdesz, megemészteni. Levonni a tanulságokat és engedni gyógyulni a lelki sebeket. Addig nem tanácsos másik kapcsolatba belemászni a "kutyaharapást szőrivel" felkiáltás alapján. Ezek életviteli szabályok, amiket be lehet tartani!
Írom minden érdekeltnek, hogy le lehet szokni, altatóról, nyugtatóról, antidepresszánsról!!! Nálam a maximum, amit bevettem az eltelt évek alatt a Valeriana volt, de azt sem rendszeresen! Már elég régen átálltam a citromfűre. Mindenkinek melegen ajánlom, annak is, aki nem beteg, csak feszült lefekvés előtt! Állandó ivásra is alkalmas, kúraszerűen. Amikor már nem jut eszedbe, hogy megcsináld este a reggeli teád, akkor már nem kell! Aztán, ha megint jön valami zavaró, el lehet kezdeni újra.
Ami mindenkinek, aki valamilyen formában érintett el szeretnék és el is kell mondani, hogy találtam egy honlapot: www.CCHR.hu amit mindenki olvasson el!
Itt nemcsak arról lehet olvasni, hogy van jogi védelem is, hanem szakemberek őszinte véleményét is a pszichiátriai betegségekről. Röviden: nem tudják az okát, így csak tüneti kezelés zajlik, a gyógyszernek mondott vegyszereknek sok káros mellékhatása van stb. stb. Amit tudunk és sajnos ki-ki már tapasztalta.
Az alternativák-ban különös tekintettel megfontolandó a táplálkozás fontossága, ami abszolút Vali honlapjára illik! És találunk is itt jó megoldásokat.
Ami még "elhangzik" az az, ami az én tapasztalom is, - és nagyon fontos! - meg kell tanulni együtt élni a betegséggel!
Mindenki figyelje meg magát, hogy milyen élelmiszer, milyen körülmények váltanak ki rosszabbodást! Azon változtasson, ahogy lehetséges. És akkor támogassa magát valamivel, ami nem gyógyszer! De ez magánvélemény, ezért az orvosok megölnének - újra! -
Ezeket szerettem volna nagyon közölni mindenkivel, akinek ezzel problémája van!
Elnézést a nem szabályos hozzászólásért, de sürgető késztetést éreztem, hogy ezt megosszam mindenkivel!
A túlgyógyszerezés sikeresen elvitt az öngyilkosságig
A mai levélben érkezett pszichiátria kezelésekhez, "gyógyszerezésekhez" szólnék hozzá.
1. valamikor én is kezelt voltam, túlgyógyszerezve, analizálva. Ez sikeresen elvitt az öngyilkosságig. Túléltem! Igaz, hogy nehéz volt az élet, de mindenkinek üzenem, aki valamilyen formában érintett!
Le LEHET SZOKNI az un. gyógyszerekről! De! Nagyon nehéz! Az az időszak nehéz, amíg kiürülnek a szervezetből. Hogy kinek, mennyi idő kell, azt én nem tudom megmondani. Nyilván függ a szedett gyógyszer mennyiségétől, hogy mióta szedik és az egyéni méregtelenítési képességtől. De ki kell tartani!
Nem kerestem, más betegség kapcsán találtam egy nagyon kellemes gyógymódot is. Ez a mágnes ágy. Én ízületi gyulladásra kaptam kezelést-nagyon jól hatott- de ez egy fantasztikus készülék, mert sok mellékhatása van és az mind jó. Segiti az endorfin termelést, nyugtat ill. kiegyensúlyoz.
Az én öngyilkosságom óta 44 év telt , ez már elfogadható eredmény, gondolom!!!???
Most is vannak nehézségeim, de kezelhetőek! Orvos nélkül! De munkaképes, aktív vagyok, kapcsolataim jók, közösségem van más emberekkel. És főleg borzasztóan szeretnék segíteni mindenkinek, akinek ilyen problémája van.
De azért nem voltak ezek könnyű évek! Senkit sem szeretnék mesékbe ringatni! De ehhez hozzátartozik az a hozzáállás megváltoztatás, hogy elismerem, az élet nem fenékig tejfel, inkább több a probléma és valljuk be a szenvedés is. Ezt ugyanúgy kell tudomásul venni, mint azt, hogy van akinek gyengébb az idegrendszere, vagy teszem azt cukros, vagy szívbeteg.
Abból a gondolatkörből ki kell kerülni, hogy nem vagyok szerencsés, hogy ez nekem nem megy, hogy ez nekem nem sikerül stb. Ez a depresszió alapja! De a mindenáron való sikerorientáltságot is elkell felejteni, amit a reklámok nyomatnak! Mert az nem igaz!
Akkor is boldog lehetsz, de legalább is megelégedett, ha nem csúcsvezető vagy valahol, de nyugodtan alszol és jók a kapcsolataid. Újra és újra és újra meg kell próbálni újrakezdeni!!! Ha valami nem jön össze, - nem ugyanazt mindig mániákusan! - Pl. elromlott kapcsolaton érdemes túllépni, de mielőtt újat kezdesz, megemészteni. Levonni a tanulságokat és engedni gyógyulni a lelki sebeket. Addig nem tanácsos másik kapcsolatba belemászni a "kutyaharapást szőrivel" felkiáltás alapján. Ezek életviteli szabályok, amiket be lehet tartani!
Írom minden érdekeltnek, hogy le lehet szokni, altatóról, nyugtatóról, antidepresszánsról!!! Nálam a maximum, amit bevettem az eltelt évek alatt a Valeriana volt, de azt sem rendszeresen! Már elég régen átálltam a citromfűre. Mindenkinek melegen ajánlom, annak is, aki nem beteg, csak feszült lefekvés előtt! Állandó ivásra is alkalmas, kúraszerűen. Amikor már nem jut eszedbe, hogy megcsináld este a reggeli teád, akkor már nem kell! Aztán, ha megint jön valami zavaró, el lehet kezdeni újra.
Ami mindenkinek, aki valamilyen formában érintett el szeretnék és el is kell mondani, hogy találtam egy honlapot: www.CCHR.hu amit mindenki olvasson el!
Itt nemcsak arról lehet olvasni, hogy van jogi védelem is, hanem szakemberek őszinte véleményét is a pszichiátriai betegségekről. Röviden: nem tudják az okát, így csak tüneti kezelés zajlik, a gyógyszernek mondott vegyszereknek sok káros mellékhatása van stb. stb. Amit tudunk és sajnos ki-ki már tapasztalta.
Az alternativák-ban különös tekintettel megfontolandó a táplálkozás fontossága, ami abszolút Vali honlapjára illik! És találunk is itt jó megoldásokat.
Ami még "elhangzik" az az, ami az én tapasztalom is, - és nagyon fontos! - meg kell tanulni együtt élni a betegséggel!
Mindenki figyelje meg magát, hogy milyen élelmiszer, milyen körülmények váltanak ki rosszabbodást! Azon változtasson, ahogy lehetséges. És akkor támogassa magát valamivel, ami nem gyógyszer! De ez magánvélemény, ezért az orvosok megölnének - újra! -
Ezeket szerettem volna nagyon közölni mindenkivel, akinek ezzel problémája van!
Elnézést a nem szabályos hozzászólásért, de sürgető késztetést éreztem, hogy ezt megosszam mindenkivel!
Simon Ildikó