AntalVali.com

Sziasztok! Üdvözlök mindenkit! Néhány napja fedeztem fel ezt az oldalt, nagyon tetszik! Most látom, hogy egyéb témák is vannak terítéken. Rólam annyit, hogy 30 éves leszek a nyáron, és világéletemben gyermeket szerettem volna. Nekem nem volt testvérem, akit babusgathattam, de sajnos mostanáig azt a férfit sem találtam, akivel nyugodt, normális családi életünk lehetne. Nem ismerem a fogamzásgátló tablettákat, életemben nem szedtem még egyet sem be. Nincs is gondom a menstruációmmal, holott gyerek voltam még, amikor először megjött. Nem tartom magam csúnyának, mégis csak két férfi volt érdemes arra, hogy közelebb engedjem, ha értitek,mire gondolok. És hát miért ne értenétek? A lényeg az, hogy borzasztóan félek attól, hogy találok egy számomra megfelelőt (most is van egy a láthatáron) és ha odakerül a sor, elvetélek. Sajnos nem tudom ezt a félelmemet kiüzni magamból. Eddig csak óvszert használtunk (a pharmatex hüvelytablettától iszonyúan csúnya folyásom lett, alig tudtam tőle gyógynövényes ülőfürdőkkel megszabadulni), és a természetes fogamzásgátlás híve vagyok én is. Ismerem már annyira a testem, hogy el tudjam dönteni, éppen mikor ovulálok. Olvastam, hogy akkor is kell egészségügyi "kaparás" amikor csak spontán elvetél valaki. De hát kérem szépen, én aki soha nem szennyeztem be a szervezetemet hormonokkal, és aki annyira vágyik már családra, pont én vetélnék el, és pont én mennék "abortuszra"?! Nagyon félek... Szívesen fogadok minden hozzászólást!