Örülök, hogy közeli barátságba kerültél a kis csírákkal, nagyon hálás növénykék.
A retekcsírával egyszer én is nagyon megjártam. Frissen sült vajas kenyér mellé elmajszolgattam vacsorára egy púpozott kis tányér retekcsírát, aminek eredményeként 1-2 óra múlva, úgy begörcsölt az epém, hogy már azt hittem a végrendeletemet kell írnom, ráadásul tök egymagam voltam otthon. Szerencsére elbírtam aludni, és másnap reggel csak az emléke marad. Sőt, egyszer a fekete retekből is bekajáltam, akkor is hasonló "élményben" volt részem. Azóta, bármennyire is szeretem a retekféléket, csak csínjával fogyasztom őket. Tényleg nem vicc, hogy epekövet is képesek "eltűntetni" a rendszeres fogyasztás során.
Nálam most a mungóbab a kedvenc, olyan mintha friss, zsenge zöldborsót eszegetnék, és ráadásul 2-3 nap alatt kicsírázik. Próbáld ki!
A retekcsírával csak óvatosan
Szia Eszti!
Örülök, hogy közeli barátságba kerültél a kis csírákkal, nagyon hálás növénykék
.
A retekcsírával egyszer én is nagyon megjártam. Frissen sült vajas kenyér mellé elmajszolgattam vacsorára egy púpozott kis tányér retekcsírát, aminek eredményeként 1-2 óra múlva, úgy begörcsölt az epém, hogy már azt hittem a végrendeletemet kell írnom, ráadásul tök egymagam voltam otthon. Szerencsére elbírtam aludni, és másnap reggel csak az emléke marad. Sőt, egyszer a fekete retekből is bekajáltam, akkor is hasonló "élményben" volt részem. Azóta, bármennyire is szeretem a retekféléket, csak csínjával fogyasztom őket. Tényleg nem vicc, hogy epekövet is képesek "eltűntetni" a rendszeres fogyasztás során.
Nálam most a mungóbab a kedvenc, olyan mintha friss, zsenge zöldborsót eszegetnék, és ráadásul 2-3 nap alatt kicsírázik. Próbáld ki!