AntalVali.com

Kalcium A kalcium a szervezet legnagyobb mennyiségben jelenlévő nyomeleme. A nyomelemek közül kitűnik azzal, hogy részt vesz bizonyos szövetek (főként a csontok) felépítésében. Fontos feladatai vannak az idegek és izmok ingerületvezetésében, az idegek és izmok közötti kölcsönhatásban. Sejten belüli mennyisége végeredményben megszabja az izmok tónusát, ill. összehúzódásának erejét. A kalcium felvételében, sejtekbe és csontokba való beépülését a D-vitamin, a mellékpajzsmirigyben termelődő parathormon, valamint a hasnyálmirigy belső elválasztású mirigysejtjeiben termelődő kalcitonin szabályozza. Hiányában gyermekeknél súlyos csontváztorzulásokkal járó angolkór (rachítisz), felnőttekben csontlágyulás (oszteomalácia), vagy csontritkulás (oszteoporózis) következik be. A vér alacsony kalciumszintje epilepsziaszerű görcsöket (tetánia) vált ki. Tetániával mégis legtöbbször erős stressz, lelki megrázkódtatás során találkozunk. Ennek magyarázata az erősebb légzőmozgásokban van, az erős légzés a vér pH-értékét ui. lúgos irányba tolja el, aminek következtében megnő a vérben a fehérjéhez kötött kalcium mennyisége és csökken a sejtek rendelkezésére álló „szabad” kalcium szintje. Kórosan magas vérszintje a szervek (pl. szívizom, vese) elmeszesedéséhez vezethet. Ez utóbbi állapottal leggyakrabban D-vitamin túladagolás esetén kell számolnunk. A felnőtt ember napi kalciumigénye 1000 mg körüli, terhességben, gyermekkorban, ill. időseknél ennél kb. 50%-kal magasabb.