AntalVali.com

37 éves vagyok, 16 évesen kezdtem a fogamzásgátló szedést, 3 fázisú alacsony hormontartalmú szerrel mint akkoriban minden tizenéves. Majd elkezdtem középidőben vérezni, mire felírták erősségben a következő gyógyszert. Pár hónap és ettől is véreztem. Majd megkaptam az Ovidont, ami szerintem már nem létezik, ezért ítam le a nevét. Ettől nem véreztem, tehát úgy gondoltam jó. Bár 18 voltam, mikor egy öreg nőgyógyász azt mondta, néha kell egy-egy hónap szünet, mert amit tartósan kikapcsolunk esetleg elfelejt később működni. Így attól a ponttól kezdve minden három hónapos gyógyszercsomag után tartottam egy-egy hónap szünetet. Később (21 évesen) teljesen abbahagytam, nem szedtem semmit, nem védekeztem sehogy.

Nem lettem terhes egészen 24 éves koromig. Lehet ennek lelki oka is, hiszen albérletben laktunk és mindig arról beszéltünk az akkori társammal, hogy majd akkor jöhet gyerek ha lesz saját lakhely. Amikor az meglett, azt követően estem teherbe először.

A későbbi években megfigyeltem, mikor valamit nagyon-nagyon nem akarok, akkor ott úgy alakulnak a dolgok, hogy ne is jöjjön össze. Az első gyerekem már megvolt, mikor a nőgyógyász megtalálta a miómát a méhemben, ami addig és azóta sem okozott nagyobb gondot a rendkívül bő vérzésnél. Azóta született még négy gyerekem, mióma mellett hordtam ki őket, teljesen problémamentes terhességek voltak, de én ebben nagyon szerencsésnek tartom magam. Tudom, hogy nem mindenki ennyire mázlista, van hogy műteni kell. Gyógyszert azóta sem tudok szedni, mivel mindig vérzek tőle, ezért mi gumival védekezünk. Viszont sejtem, hogy ez a jóindulatú daganat a korai erős fogamzásgátló gyógyszerektől alakult ki, illetve a vérzések nem azért voltak, amit mondott a doki, hogy a gyógyszer gyenge nekem, mert túl erős a szervezetem, hanem aktív tiltakozás volt ez a testem részéről.