AntalVali.com

Szia!

Az ember társas lény, de sajnos sajátja a kirekesztés gyakorlása is. Ha megfigyeled, már az iskolában kiközösítik, akinek 10 évesen nincs még mobiltelefonja, a munkahelyen összesugdosnak a háta mögött, ha valaki a többitől eltérő véleményt képvisel, és úgy általában, micsoda dolog, hogyha egy férfi nem iszik alkoholt, és ezer és egy ilyen minősítés létezik még... Ez körülvesz minket. Már csak az a kérdés, hogy azok közé akarunk-e tartozni, akik nem értenek meg bennünket!

Nem attól válik az ember igazán egy csoport tagjává, hogy ugyanazt a magatartásformát, életformát követi, mint a többiek, hanem attól, hogy a csoport tagjaival érzelmi közösséget alkot. Ha igazi barátokról van szó, akkor ők elviselik egymás hülyeségeit, és ha annak ellenére berúgtál, hogy figyelmeztettek a veszélyeire, akkor is tartják a homlokod, ha éppen hánynod kell. Ha jó családról van szó, ők akkor is szeretik egymást, ha valamelyikük vegetáriánus, vagy fél lába van, vagy tarantellákat gyűjt, vagy akármi defektje van!

Amikor választásra kényszerülsz azon két dolog között, hogy az általad vallott egészséges életmódot kövesd-e, vagy inkább csatlakozz egy csoporthoz, amelynek tagjai ezzel ellentétesen cselekszenek, biztos, hogy jól választasz, akárhogyan döntesz is! Nincs fekete meg fehér! Csak a szívedre kell hallgatni. (és igen, bizonyos értelemben gyakorlott különc vagyok, de sosem volt bajom belőle! néha érzem a kirekesztést, de nem bánom, mert úgy érzem, az is engem erősít)