Nagyon tetszett az írásod. Olyan szemléletes volt, hogy visszarepültem az időben 40 évet. Az én Anyukám már boltban vette a kenyeret, de a Nagymamám és az ő testvérei még otthon sütötték. A lángosra--arra-- azóta is vágyom, mindhiába. Se a fesztiválokon árult, se az általam sütött "kenyérlángos" meg se közelíti azt, amire kicsi gyerekkoromból emlékszem, ahogy Idesnéni kivette a kemencéből, megkente zsírral és mi, gyerekek jóízűen ettük. Isten áldjon, /ahogy ők, az én drága öregjeim mondtak búcsút/ hogy ezt a gyönyörű emlékedet megosztottad velünk.
kenyérsütés
Kedves Ligrinyi!
Nagyon tetszett az írásod. Olyan szemléletes volt, hogy visszarepültem az időben 40 évet. Az én Anyukám már boltban vette a kenyeret, de a Nagymamám és az ő testvérei még otthon sütötték. A lángosra--arra-- azóta is vágyom, mindhiába. Se a fesztiválokon árult, se az általam sütött "kenyérlángos" meg se közelíti azt, amire kicsi gyerekkoromból emlékszem, ahogy Idesnéni kivette a kemencéből, megkente zsírral és mi, gyerekek jóízűen ettük. Isten áldjon, /ahogy ők, az én drága öregjeim mondtak búcsút/ hogy ezt a gyönyörű emlékedet megosztottad velünk.
Szeretettel, Tancsi