Csepegtetés vs. komposztkas Holdasnak

Hozzászólás előzményeinek megtekintése »
(Ide kattintva megtekintheted a beszélgetést, amihez ezt a hozzászólást írták)

Csepegtetés vs. komposztkas Holdasnak

Szia Holdas!

Ne érts félre, nem azt mondtam, hogy gubanc van vele, inkább azt, hogy van annál jobb is. :-)) Ha nektek is minden fillér számít (kinek nem a mai világban?!), akkor felesleges becsövezni drága pénzen a komplett kertet, mert a csöpögtetés csak akkor ér valamit, ha a gyökérzet közelében történik. (és ha az ember látja, hogy fújódik ám fel az a növény, mintha pumpálnák - és vérszemet kap - no akkor fog gigantikus méretű, vízízű csodákat kapni. Itt is érvényes a "nem a méret a lényeg"-elv).

Megpróbálok így korán reggel írni pár értelmes dolgot.

Azt írod, hogy agyagos szerkezetű a talaj. Mennyire kötött? Az első legfontosabb dolognak a talajszerkezet javítását tartanám, mert kötött talajban a pici hajszálgyökerek nem tudnak jól növekedni, így nagyobb területről a növénynek tápanyagot biztosítani (betonba sem jó szöget verni). Itt a talaj morzsalékosabbá, lazábbá tétele a feladat. Erre nagyszerű az ásványőrlemény, vagy a kizárólag Magyarországon megtalálható Alginit (az új tanyán nagy valószínűséggel én is ezzel kezdem majd az évet, mert nyilván tavaly még nem tudtam telepumpálni tápanyaggal a kertet, viszont türelmetlen kismalac vagyok és nem tudok várni egy évet :-) )

Ha rákeresel a neten erre az anyagra, részletes leírást fogsz találni, nem használnám itt a CtrlC+CtrlV-t. :-))

A lefutó vízre megoldás lehet, ha nem hosszában, hanem pont keresztben helyezitek el a sorokat, esetleg egy nagyon kicsit ferdén döntve, mert ebben az esetben a felülről érkező eső talál utat magának, de lassabban és nagyobb "ellenállás" mellett kell haladnia, addig van idő, hogy beivódjon a talajtakaráson keresztül.

A legjobb megoldás mégis az esővíz eróziójának megkötésére a növényzettel való minél sűrűbb takarás. Neked különösen ajánlom az Öngyógyító kiskert című könyvet és TUDOM, hogy ki fogod tudni mazsolázni belőle a lényeget.

Dióhéjban:

Ezen elmélet szerint hogy minél inkább le tudjuk fedni növényzettel az adott területet, fontos az is, hogy figyelembe vegyük a növény kifejlett kori méretét, viszonyát más növényekhez, ill. a termésidő hosszát, idejét. Megpróbálom nem ennyire lilán leírni.

Ebben a típusú biokertben (használom én is a módszert egy részén a kertemnek) háromféle típusú sor van (út NINCS a kertben, a talajtakart részeken lehet járni): A, B és C sor. A sorok kb. 40 cm-re vannak egymástól, közöttük mindenhol talajtakarás.

"A" sorok növényei: kis méretű, rövid tenyészidejű növények, mint pl.: saláta, retek, kötöző hagyma (újhagyma) - ezekből folyamatosan lehet termelni az adott soron, mert ahogyan szedjük ki, úgy lehet ültetni a következő adagot, szakaszosan.

"B" sorok növényei: hosszú tenyészidejű, nem nagy méretű növények, mint pl.: gyökérzöldségek - sárgarépa, petrezselyem, hagymafélék (téli tárolásra való)

"C" sorok növényei: nagy méretű (ill. nagy helyigényű), hosszú tenyészidejű növények, mint pl.: cukkini, patiszon, uborka... stb.

A kert "térképe" ezen szabályokhoz mérten így néz ki:

A B A C A B A C A B A C A B A.... és így tovább...

Az "A" sorok - a "C" sorok két oldaláról el fognak tűnni egy idő után, amikor a nagy méretű növény (C)  már árnyékolna nekik, de addig is takarva van a talaj és addig is kihasználtuk a területet.

Ha felcsigáztam valakit ezzel a kis szösszenettel, (ááá, nem volt szándékos... :-P ) ajánlom még egyszer a figyelem középpontjába Gertrud Franck: Öngyógyító kiskert című könyvét, még az ára sem horror, 1.400 Ft körül van (szemben Marie-Louis Kreuter:Biokert c. könyvénél, ami kb. 4.500.- Ft, bár szintén nagyon jó kiadvány). Leszögezném, hogy egyik könyv forgalma után sem kapok jutalékot! :-P :-D Szerintem egyébként könyvtárban is megtalálhatóak. Én is ott szoktam olvasgatni, míg várom a gyereket zongoraóra után. :)

Holdaska! :)

A repedések a rossz talajszerkezet miatt vannak, én nem takarnék szalmával, de a gyepre is szórnék egy kis érett komposztot, bántani nem fogja! :-) (esetleg alginitet, ha be tudjátok ott szerezni Nógrádban. Ha jól tudom a jelenlegi aktív bánya Gércén van, Sárvár mellett, de a cég, amely forgalmazza, budapesti, zsákos kiszerelésben pedig sok helyen árulják az országban, rá kell kérdezni a cégnél - alginit pont hu :-) )

A teraszokat a komposztkas tovább fejlesztett változatára értettem, de azóta láttam, hogy valamit nem csináltam jól, mert nem jelent meg a cikk a Hírszemben, sem itt. Megpróbálom még egyszer, ha nem sikerül, akkor légyszi dobj egy mélt (katt. a nevemre) és átdobom a linket. Ez egy olyan, fűzfavesszőből font "szerkezet", mely két koncentrikus kört formáz felülről nézve, oldalról nézve a belső kör magasabb, kb. 1 m, a külső pedig kb. fél m. A belső körbe trágya, majd folyamatosan mehet a komposzt, a kölső kör pedig alulra trágya (ez fűti - tehát melegágyként is funkcionálhat), rá termőtalaj, bele pedig mindenféle finomság - mag és palánta, amit termelni akarsz. :-))) Korai termesztéshez le lehet takarni fóliával - és kész a melegház. :) Erre gondoltam, hogy át lehetne variálni a Ti adottságaitoknak megfelelően. Én locsolni is inkább a belső kört locsolnám elsősorban, mert akkor tápanyaggal együtt fut a növény gyökeréhez a víz. Tudod mit? Írj mélt és kitaláljuk! :-))

Még egy tipp, aztán már rohanok is:

A talaj megkötését - mint már írtam - csak a növények képesek ellátni. Mivel tavasztól még nem lehet kiültetni pl.: a paradicsompalántákat, ezért használhatunk kora tavasztól előveteményt, ami addig is takar- közben a gyökerével lazítja a talajt és amikor "leszerepelt", zöldtrágyaként tápanyagot biztosít.

Ilyen célra kiváló pl.: fehér mustár (az a mag is jó, amit a boltban kapsz, mint egész mustármagot), nitrogén-igényes növények elé: lóbab.

Az "A" "B" "C" sorok KÖZÉ pedig szinte már hólébe, kora tavasszal (egyik jó évben már január végén földben volt) mindenhová spenótot ültetek (hülyének is szoktak nézni a gazdaboltban, amikor eljövök 50 csomag spenóttal, azt hiszik szerintem, hogy én bújtatom Popeye-t... :-P ). Gyorsan nő, lazítja a gyökérzetével a talajt és amikor tenyérnyi levelei lesznek, azokat letépem és lerakom a földre - ebből lesz a talajtakarás első rétege...

Remélem nem voltam nagyon lila, de ilyen, szakmai témákhoz nekem még reggel van! :-)))

Sikíts, ha tudok még segíteni, vagy valamit nem érthetően írtam le! :-)

Pussz, JazZ

Válaszok megtekintése »
(Ide kattintva megtekintheted, hogy milyen válaszok érkeztek erre a hozzászólásra)
Eredeti tartalom és hozzászólások:
Egy apuka agrárforradalma, , 211 válasz 2012, január 4 - 09:55