AntalVali.com

Szervusztok aggódó társak!

Kb. 10 éve már olvastam egy cikket-hogy hol, arra nem emlékszem-, arról, hogy a kezelhetetlen, nehezen kocentráló, renitens gyerekek ólomtelítetsége mutatható ki. Most már ólommentes a benzin, de azért még van máshol. Ez egy irányzat volt, egy vizsgálati eredmény, és ahogy lenni szokott, elhangzott, téma volt és elhallgattak róla!Kiváncsi lennék, ha most megvizsgálnák e kórban szenvedő gyerekeket, vajon ma is kimutatható lenne az ólom nagyfokú léte? Mindenesetre megérné megnézni.

Egyéb megközelítésben; ma, amikor mindenki rohan -persze ez nem igaz-, csak sokan, nem vesszük észre, hogy a gyerekek, -és itt az arra érzékenyebbekre gondolok-, le vannak passzolva a tv- computerjáték monitorjai elé, mert sok a gyermekét egyedül "nevelő" anyuka, aki egyedül akarja megtenni azt, amit együtt is nehéz!

Évek alatt lassan, de biztosan elsilányul a komunikáció a  gyerek és a környezete között, és egyre csak az utasítások és elvárások mezejére sodródik! Naponta tapasztalom, mikor az óvodába viszem a lányunkat, hogy mit művelnek a szülők reggel! Futás, kapkodás, veszekedés, utasítgatás, fenyegetés, zsarolás és küszködés, hogy mielőbb beadhassák a gyereket.

Arra kevesen vevők, hogy iinduljanak előbb 10-15 perccel és nylegalább amikor elválnak, legyenek nyugodtak és szeretetet sugárzók a gyermekeik és mások felé is! Megfigyeltem, hogy az ilyen gyerekek próbálják az ellenkezésükkel húzni az időt, hogy még egy kicsit ott tartsák a szülőt. Legalább néha, megpróbálhatnánk a gyerek szemszögéből figyelni a kapcsolatunkat és a saját hozzáállásunkat, cselekedeteinket! Biztos van genetikailag sérült gyerek, de én úgy látom, hogy inkább lelkisérültek!

A gyerek nem érti, miért kell mindig rohanni, miért cibálják, lökdösik és noszogatják; AMIKOR OLYAN SZÉP ÉS ÉRDEKES A VILÁG FELNŐTTKORÚ EMBEREK?! Egy tapasztalt 5 gyerekes apuka írta ezeket a sorokat. Nem biztos, hogy jól alkalmazható mindig amit írtam, de tudom a 2,5 éves dackorszakos kisfiunkról és az öt éves érzékenylelkű kislányunkról, hogy ha adunk időt nekik a csodálkozásra, a szöszmötölésre és vele vagyunk ténylegesen, akkor tüneményes együttműködők, csak tudni kell, hogy éppen mit akarnak elérni! Próba képpen kérdezzd meg a párodat, hogy mivel tudnád őt igazán, de úgy igazán boldoggá tenni? 95%-ban nem tud válaszolni!

Akkor a másik honnan tudja, ha te sem tudod magadról? És a gyerekedet megkérdezed? Ő tudja! Milyen jó lenne, ha azt kéri, hogy ma maradj velem és játszuk azt, hogy ráérsz, tudd megtenni! Felhasználói hálózatépítőként én megtudom tenni, de a többség nem ér rá! A világ milliomosai hálózatokat építenek, a többiek munkát keresnek egész életükben! Robert Kiyosaki után szabadon! Aki teheti, rendelje meg az ÖVEGES PROFESSZOR DVD-it és tanulja meg, hogyan kell a gyerekek figyelét magunkra irányítani, és megtanítani az együttműködésre! Szeretettel; Egy boldog apuka és nagypapa egyben. jeremy