a magyar (orvos)társadalom szégyene

a magyar (orvos)társadalom szégyene

A 21. században ez egy szánnivaló, és valóban inkább a sötét középkort idéző eset. Ez itt kérem nem Európa, hanem egy maradi, poshadt állóvizes terület, amiről még egy mai entellektüell brit is azt hiszi, hogy - idézem - Afrikában van. A "sakkozásról" a náci haláltáborok szervezettsége jutott eszembe, a gusztustalanul pontos megtervezettség. A világon senki semmit nem tett ellene, a német nép pedig csak hárított: "mi erről nem tudtunk semmit".

A Geréb-ügy nem csak a mai orvos társadalomnak tart tükröt, hanem az utca emberének is! Ugyanúgy, mint például a fogyasztói társadalom őrületének, ennek az őrületnek is kell befogadó közönséget találnia. Hát miért engedjük? Miért fogadjuk el megkérdőjelezhetetlennek a kórházi, orvosi "segítséget", szak(barbár)értelmet és a szülés körüli beavatkozássorozatok borzalmát? Mért nem élünk emberi, alapvető jogainkkal? Mért nyelünk ennyit, és mért csak magunkban vagy egymás közt kesergünk? És a hálapénz rendszerének fenntartásához a betegek miért járulnak hozzá nap mint nap? Hát nem kell többet adni!
Tudom, mindez ennél bonyolultabb, de az egészséges önbecsülés megtartása és az összefogás sokat segíthetne.

Jó volt látni, hogy Ágnes szeméből még mindezen megpróbáltatás után is sugárzik a szeretet, amikor a szakmája adta örömökről beszél. Ez a nő beszéd és tettek nélkül is egy szeretetközpont, jól esik ránézni, maga a kedvesség. A szeméből, a mosolyából, az egész arcából, lényéből a jóság, a jót tenni akarás árad. Emberek! Egy ilyen embert, egy ilyen ízig-vérig nőt meghurcolni... hogy fajulhatott ez idáig?

Eredeti tartalom és hozzászólások:
Szabadon szülni, szabadnak születni..., 14 válasz 2012, február 21 - 22:42