AntalVali.com

Melegrekord, hőhullám, zacskós víz, riasztás, szupercella, viharos széllökések, monszunszerű esőzés. Az időjárásunk kiszámíthatatlanná, változékonnyá vált? Ez már a globális felmelegedés és a klímaváltozás eredménye, vagy csak mi lettünk érzékenyebbek az ablakon túl és a tévé képernyőin is egyre gyakrabban látható viharokra?

A tavalyi évet az emberiség történelmének legmelegebb esztendejeként is emlegették, többek között a brit meteorológiai intézet munkatársai. A száraz, 33-37 fokos hőséget időről-időre intenzív viharok szakították meg, amelyekből idén sem volt hiány. Elég csak egy gyors keresést végezni, akár csak a hvg.hu oldalain és láthatóvá válik, hogy szinte nem múlik el hét komolyabb vihar - sőt, akár tornádó - nélkül. Ennek ellenére a szakemberek szerint még nem annyira vészes a helyzet.

„A zivatarok, viharok jelenléte nem tekinthető rendkívülinek ebben az időszakban” – magyarázta a hvg.hu megkeresésére Bozó László, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke. A június és a július a két legcsapadékosabb hónapunk. A különbség talán az, hogy az emberek talán jobban érzékelik ezeknek az eseményeknek a gyakoriságát, sűrűségét, s mivel a média is jobban jelen van az időjárási események bemutatásában, még gyakoribbnak tűnnek ezek a jelenségek. Számos weboldalon kristálytiszta műholdképeket láthatunk és a különböző videofelvételeknek köszönhetően az időjárás témája kézzelfoghatóbbá, képszerűbbé vált. Ennek ellenére azt mondhatom, hogy a sokévi átlaghoz képest nincsen jelentősebb eltérés.”

Bozó szerint a hazánkban mérhető csapadékmennyiség nem lóg ki az észlelési spektrumból. Persze meglehet, hogy az értékek a skála felső tartományában vannak, de ezzel együtt sem tekinthetőek rendkívülinek.

„Nem lehet egyértelmű párhuzamot húzni az adatok alapján, nem jelenthetjük ki, hogy változik az ország éghajlata” – tette hozzá az elnök. „A szélviharok, tornádók esetében is ez a helyzet, a sokévi átlaghoz képest a számuk nem növekedett meg jelentősen, legfeljebb jobban értesülünk az ilyen esetekről.”

A szakember szerint az időjárási jelenségeket nem lehet „számon kérni” a kézzelfogható jelenségek alapján, ezek ugyanis évről évre elég nagy szórást, ingadozást mutathatnak.

„Ha az idei év meteorológiai adatait összegezzük, az bele fog illeni az átlagba” – tette hozzá Bozó László. „Lehet, hogy a felső határértékhez tartanak majd az adatok, de semmiképpen sem lesz kiemelkedő, s néhány évtized múlva nem nézhetünk majd úgy vissza, hogy 2008 rendkívüli év volt ilyen szempontból.

A meteorológus szerint a napi időjárásban, illetve egy rövidebb-hosszabb időszak átlagából egyelőre nem lehet kimutatni jelentős változásokat. Ennél hatékonyabb lehet a biológiai sokféleség – biodiverzitás – változásainak követése. „A bioszféra környezetre érzékeny szereplői, egyes növény-, és rovarfajok hamar feltűnhetnek, ha az életkörülményeik módosulnak, ha olyan feltételek jönnek létre, amelyek korábban nem tették lehetővé, hogy megtelepedjenek valahol” – fejtette ki Bozó. „Az időjárás esetében nehezebb az apró változásokat egyből észrevenni, a távoli szélsőértékek miatt. Olyan közvetett indikátorok, mint a talaj nedvességtartalma, a talajvíz szintje szintén utalhatnak bizonyos tendenciákra. Megbízható adatokat csak az összesített információk alapján lehet adni, de ehhez legalább tíz év méréseire van szükség, sokszor még ez is kevés.”

Mediterrán ország leszünk?

Az esetleges biológiai sokszínűséget érintő változásokkal kapcsolatban is szakemberhez fordultunk, azonban egyelőre úgy tűnik, hogy nincsen még kézzelfogható adat, ami alátámasztaná a környezetünk átalakulására utaló jeleket.

„Nincsenek egyelőre még erre vonatkozó kutatási adatok Magyarországon” – magyarázta a hvg.hu kérdésére Zagyva Andrea ökológus, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium munkatársa. A kézzelfogható tendenciákat körülbelül 5-10 év adatainak összesítéséből lehet megállapítani, addig csak becslésekre, modellekre hagyatkozhatunk. Biztos, hogy az éghajlat kis mértékben változni fog – szélsőségessé válik az időjárásunk, a nyár esős lesz, az ősz és a tavasz időjárása is átalakul, kevésbé lesz markáns az évszakok közti változás. Ez eredményezi nagyobb mértékben az éghajlatváltozást is, az éghajlati zónák el fognak tolódni, Magyarországon a mediterrán országokra jellemző éghajlat alakulhat ki. Ebből kifolyólag szélsőségessé válik a csapadék megoszlása a hónapok, évszakok között, ez a folyók és állóvizek vízhozamában, vízminőségében is érzékelhető lesz, s ezek a tényezők mind befolyásolhatják hazánk élővilágát.”

Az ökológus szakértő szerint az éghajlat megváltozásával valóban megjelenhetnek a mediterrán országokban ismert állat- és növényfajok, viaszos levelű növények. Ezen változásokat azonban még csak becslések és modellek alapján lehet megállapítani, amelyeket utólag össze kell majd vetni a tényleges kutatási adatokon alapuló összegzésekkel.

„Az Európai Bizottság készített egy felmérést, közvéleménykutatást, hogy a klímaváltozás milyen következményekkel jár az egyes tagországok élővilágát tekintve” - tette hozzá Zagyva Andrea. „Egyelőre még csak helyenként lehet látni erre utaló jeleket, gondoljunk például a spanyolországi szárazságra, amely már az elsivatagosodás egyik tényezője. Ilyesmire lehet számítani, várhatóan a mérsékelt égöv is északabbra fog húzódni, ez pedig az élővilágot tekintve is komoly változásokat hozhat. Egyelőre azonban ez még annyira kezdeti stádiumban van, hogy érdemben nem lehet róla beszélni, a kézzelfogható adatokra pedig legalább egy évtizedet várni kell.”

Bár a fentiek alapján hazánkban – tudományos szempontból nézve – még nem beszélhetünk éghajlatváltozásról, a téli és a nyári melegrekordok, a vízszintcsökkenések, az egyre kevesebb hó és a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék a világ fejlett országaiban élők számára is mindennapi tapasztalattá kezdenek válni. A szokatlan hőmérsékletek, áradások, széllökések sok ember halálát okozták világszerte az elmúlt néhány évben. Elég csak a ma is sokszor emlegetett 2003-as hőhullámra gondolni, amikor csak Franciaországban húszezren vesztették életüket. A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” parancsa egyre fontosabbá válik, hiszen az egész Földet érintő problémák többségét nemzetközi összefogás és aktív részvétel nélkül lehetetlen megoldani.

Összegezve, bár Magyarországon magánemberként 2-3 éve tapasztalhatunk kiszámíthatatlan időjárási jelenségeket és heves viharokat, a szakemberek szerint ez egyelőre még nem tekinthető az átlagtól eltérőnek. A jövő már nem tűnik ennyire rózsásnak, a jelek szerint mindenképpen számítanunk kell időjárásunk és környezetünk – talán nem túlzás, ha azt mondjuk: gyökeres – változására, azonban, hogy ezek a változások pontosan milyenek lesznek, ez még a – közeli – jövő zenéje.

hvg.hu - http://hvg.hu/Tudomany/20080723_idojaras_vihar_tornado_klimavaltozas.aspx?s=2008723nl