Nagyon egyetértek Valival abban, hogy lentről felfele is lehet, sőt kell is! Tudom, reménytelennek tűnik, de én azt mondom, remény mindig van! Soha nem szabad feladni! Ha lehajtjuk a fejünket és hagyjuk, hogy minden úgy menjen, mint eddig, azzal a jelszóval, hogy úgysem tehetünk semmit, akkor tényleg nincs esélyünk. Az Egész részekből áll, minden egyes rész felelős az Egészért, a világ pedig egyes emberekből all! Ki tehetne bármit a Világert, ha nem az "egyes ember"? A "fenti" egyes emberek a legkevésbé motiváltak erre, ha tőlük varjuk a megoldásokat, tönkremegy a világ. Mi itt lent viszont óriasi többségben vagyunk, és szerintem nagyon sokat tehetünk azert, hogy jobbá tegyük a Világot. Különc vagyok, mert a szupermarketben visszautasitom az ingyen zacsit, és előhúzom a táskámból a sajátomat. Lehet, hogy nem változtatok vele a világon, de lehet, hogy igen!!! És ha nem sikerül elterjesztenem a szokást még a helyi szupermarketben sem, akkoris legalább harcoltam és igen, igenis, igy is változtattam valamit a Világon, mert én is a világ része vagyok, és egy jobb része, mint amig minden egyes vásárlásom után két-három zacskó végezte a szemétben! Jobb igy élni, nagyobb békében vagyok a természettel, a világgal, ezáltal önmagammal is. De ez csak egy apróság a sok közül, amit nap mint nap megtehetünk, hogy kevesebbet szennyezzünk, hogy - lehetőségeinkhez mérten - a multikkal szemben támogassuk a helyi őstermelőket, stb persze, valakinek nulla lehetősége van erre, tőlük nyilván nem lehet elvárni). Lehet, hogy ez kevésnek tűnik a Világ rendbetevéséhez, de szerintem ez az alapja. A mentalitásunk megváltoztatása. Hogy tudatositsuk magunkban: felelősek vagyunk a Világert, amelyben élünk. Mert mi a Világ? Mi vagyunk. Mi tesszük azzá, ami. Es igenis van hatalom a kezünkben, mint népek, mint fogyasztók, mint tömegek, de csak akkor tudunk élni vele ha ennek tudatában vagyunk és támogatjuk egymást. Mert lehet, hogy nem tetszik, amit művelnek a politikai-gazdasági élet főszereplői, de tőlük aztán várhatom, hogy önszántukból változtassanak, ha én nem teszek semmit. Ők nem fognak azért elesni egy kis pénztől, hogy nekem jobb legyen. Ők nem fognak tenni érte, ha mi nem vesszük rá őket valahogy. Az "egyes emberek" összefogása nélkül lehet, hogy a rabszolgaság még most is legális intézmény lenne (bizonyos értelemben sajna még ma is létezik ). Milyen világban akarunk élni? Tegyünk érte! És még ha nem is sikerül - amire gondolni sem szabad - megéri harcolni, mert a saját lelkünknek tartozunk vele, egész más igy a tükörbe nézni! Én igy látom a dolgot; van, aki másképp vélekedik, természetesen tiszteletben kell tartani, hogy mindenki érzése szerint cselekedjen. Azért remélem, tudtam egy kis bátorságot, hitet és reményt önteni néhány - legalább néhány - "egyes ember" társamba! Ezt nem fogom feladni soha!
Szép Napot mindenkinek! Alex
U.i.:Szerettem volna jobban kifejteni, hogy mire gondolok, de igy is regény lett (meg kéne már tanulnom kiemelni a lényeget!), csak úgy kutyafuttában irtam, előre is elnézest kérek az esetleges hibákert.
A Vilag globalis rendbeteveserol
Nagyon egyetértek Valival abban, hogy lentről felfele is lehet, sőt kell is!
Tudom, reménytelennek tűnik, de én azt mondom, remény mindig van! Soha nem szabad feladni! Ha lehajtjuk a fejünket és hagyjuk, hogy minden úgy menjen, mint eddig, azzal a jelszóval, hogy úgysem tehetünk semmit, akkor tényleg nincs esélyünk.
Az Egész részekből áll, minden egyes rész felelős az Egészért, a világ pedig egyes emberekből all! Ki tehetne bármit a Világert, ha nem az "egyes ember"? A "fenti" egyes emberek a legkevésbé motiváltak erre, ha tőlük varjuk a megoldásokat, tönkremegy a világ. Mi itt lent viszont óriasi többségben vagyunk, és szerintem nagyon sokat tehetünk azert, hogy jobbá tegyük a Világot.
Különc vagyok, mert a szupermarketben visszautasitom az ingyen zacsit, és előhúzom a táskámból a sajátomat. Lehet, hogy nem változtatok vele a világon, de lehet, hogy igen!!! És ha nem sikerül elterjesztenem a szokást még a helyi szupermarketben sem, akkoris legalább harcoltam és igen, igenis, igy is változtattam valamit a Világon, mert én is a világ része vagyok, és egy jobb része, mint amig minden egyes vásárlásom után két-három zacskó végezte a szemétben! Jobb igy élni, nagyobb békében vagyok a természettel, a világgal, ezáltal önmagammal is. De ez csak egy apróság a sok közül, amit nap mint nap megtehetünk, hogy kevesebbet szennyezzünk, hogy - lehetőségeinkhez mérten - a multikkal szemben támogassuk a helyi őstermelőket, stb persze, valakinek nulla lehetősége van erre, tőlük nyilván nem lehet elvárni). Lehet, hogy ez kevésnek tűnik a Világ rendbetevéséhez, de szerintem ez az alapja. A mentalitásunk megváltoztatása. Hogy tudatositsuk magunkban: felelősek vagyunk a Világert, amelyben élünk. Mert mi a Világ? Mi vagyunk. Mi tesszük azzá, ami. Es igenis van hatalom a kezünkben, mint népek, mint fogyasztók, mint tömegek, de csak akkor tudunk élni vele ha ennek tudatában vagyunk és támogatjuk egymást. Mert lehet, hogy nem tetszik, amit művelnek a politikai-gazdasági élet főszereplői, de tőlük aztán várhatom, hogy önszántukból változtassanak, ha én nem teszek semmit. Ők nem fognak azért elesni egy kis pénztől, hogy nekem jobb legyen. Ők nem fognak tenni érte, ha mi nem vesszük rá őket valahogy.
Az "egyes emberek" összefogása nélkül lehet, hogy a rabszolgaság még most is legális intézmény lenne (bizonyos értelemben sajna még ma is létezik
Én igy látom a dolgot; van, aki másképp vélekedik, természetesen tiszteletben kell tartani, hogy mindenki érzése szerint cselekedjen. Azért remélem, tudtam egy kis bátorságot, hitet és reményt önteni néhány - legalább néhány - "egyes ember" társamba! Ezt nem fogom feladni soha!
Szép Napot mindenkinek! Alex
U.i.:Szerettem volna jobban kifejteni, hogy mire gondolok, de igy is regény lett (meg kéne már tanulnom kiemelni a lényeget!), csak úgy kutyafuttában irtam, előre is elnézest kérek az esetleges hibákert.