AntalVali.com

Még mindig nem az izmokról beszélünk, de mindjárt odaérünk. Most már van csontvázunk, mindjárt jön a kellő pongyolasággal való ismertetése a csontváznak, minden apró kis csontot eszem ágában sincs elemezni, ez nem anatómus-kongresszus.

Kezdjük azzal, hogy ugye az a jó ízület, ami nem lötyög, pl. lépcsőzéskor vagy forduláskor nem recseg, nem kattog. Mi kell ehhez? Maradjon az ízület középen, "egy helyben", de természetesen reagáljon a nyújtó, csavaró igénybevételekre is.

Mi tartja az ízületet a helyén?

Az ízületi szalagok, amik nagy szakítószilárdságúak, a legnagyobbak kb. 500 kg-os terhelésnél szakadnak el. Úgy tartják a helyén a csontokat, ha minden pozícióban elég feszesek. Tehát nyúljon is, meg tartson is.

Az ízületi tok, egyrészt erős, másrészt kizár (nem megy oda be semmi tokon kívüli dolog).

A légnyomás, erről kár beszélni; a porcfelszínek egymáshoz "cuppantottsága", azaz adhéziója. (ld. mikroszkóp tárgylemez előző levélben). És a tuti: az izomzat tónusa. Változó arányban persze, de meghatározó része a megtartottságnak, főleg ott, ahol a csontok nem muzsikálnak erősen, pl. vállízület. Tehát mit tudunk tenni, hogy ne lötyögjön a testünk? Javarészt ésszel kivitelezett mozgások rendszeres ismétlését. Van oly helyzet, amikor nem marad más megoldás, mint a szalag-plasztika, de ez általában hivatásos táncosokra, sportolókra vár, van köztük olyan, akinek már a keresztszalagja szintetikus. De ne ez legyen a követendő mintánk.

A mozgás terjedelme: meghatározó a csontok, szalagok feszessége, azaz tudunk-e spárgázni, lótuszba ülni, vagy nem. Vagy a cipő bekötése, fenék kitörlése, kádból kilépés is nehéz már. Ez már kis mozgás-horizont, nem jó idáig eljutni. Van ízületen belüli tényező és azon kívüli, s ha pl. csontos "fékről" van szó, azt gátló berendezésnek hívják Ilyen a könyökcsúcs, "magyarul" olecranon, ami a singcsont nyúlványa, thai-boxban sűrűn alkalmazott testrész, 180°-on nem engedi túl a kart, mert beleütközik a felkarcsontba.

Gátló mechanizmus, ha a csont szalagba ütközik, vagy maga a lágyrész nem nyúlik tovább.

Az ízületek mozgási tengelyeik szerint is osztályozottak, csak felsorolom:

Egytengelyű:

• csapó- vagy csuklóízület (ginglymus), pl. ujjízületek (nyit-csuk)
  
• forgóízület pl. 1. és 2. Nyakcsigolya közti ízület
  
• kombinációja a fentebbieknek: csuklóforgó ízület , vagy két ízület kombinálódik (könyök), vagy az ízületi mozgásmechanizmus keveredik (térd).

Kéttengelyű:

• tojásízület
  
• nyeregízület( hüvelykujj kéztő-kézközépcsont ízülete, ettől tudunk fogni, ellentétben a majmokkal)

Soktengelyű, vagy szabadízület: - gömb, ami forog. Mozgásterjedelmét az ízfej és az ízvápa aránya, az ízületi szalagok, és az ízületen túli tényezők határozzák meg, ilyen a váll és a csípő ízület, azaz a már emlegetett spárga szalaglazaságtól, testalkattól és mozgásgyakorlástól függ. Ha esésnél jól beverjük mondjuk a tomporunkat, tartsuk azt is észben, hogy az ízületek körül a kisebb verőerek az ún. artériás recét alkotják Olyan, mint egy halászháló.

Azaz vérrög ellen kell dolgozni (a legjobb vérhigító a gyenge sör), valamint vadgesztenye és körömvirágkenőccsel bekenve az ér sérülését, ami akár egy szép hematómáig fajulhat. Ugyanígy érzőideg- ellátottsága is jó, tehát ha nagyon fáj, akkor szegfűszeg-illóolajjal helyi bedörzsölést alkalmazhatunk, vivőolajban higítva. Én személy szerint jobban szeretem csak magát az illóolajat alkalmazni, de ez egy erős olaj, lehet hogy valakinek sok! Egy csepp a bőrre, és várunk 5 percet, ha nem pirosodik, akkor elbírjuk.

Fontos!

Kismamák ne alkalmazzák se a szegfűszeget, se az olaját, MERT ABORTÍV! Szüléskor persze, amikor már kezdődnek a tolófájások, akkor el lehet rágcsálni néhány szegfűszeget, akkor segít a szülésben. Valamint fogfájáskor is hatásos. Bedörzsölve vele az ínyt. De kanyarodjunk vissza.

Csontváz röviden: fej, arc- és agykoponya, állkapocs.

Végtagok: felkarcsont, sing- és orsócsont, 8 db csuklócsont, kéztő-kézközép-ujjcsontok.

Combcsont, síp-és szárkapocscsont, a térdkalács tkp. íncsont, a terhelést csökkentendő alakult ki a négyfejű combizom inából, ugrócsont, sarokcsont, lábtő- lábközép- lábujjcsontok.

Törzs: gerinc: 33-35 csigolya alkotta görbült vázrész. Fent fej, majd bordák, szegycsont, felkar ide fut, lent medencecsontok, láb ide fut. A csigolyák közül az első 24 csak a valódi csigolya, az utolsó 9-11 annyira módosul (összecsontosodik), hogy álcsigolyáknak nevezik. Alkotja a keresztcsontot. Egy kis finomság a végére: a keresztcsont latin neve sacrum. Ha erről a tájékról beszélünk, az a sacralis regio. Bizony, ugyanaz a szakralitás, amivel egy lelki evolúcióján haladottabb személy már foglalkozik, megéli a lét-fenn-ség állapotát, annak szentségét. Itt nem kevés energia tárolódik, ennek a fejtetőre való feljuttatása ugye az, amit a hindu hagyományban a kundalini-, az európai hagyományban ouborosz- kígyó felemelésének nevezünk. Hova tesszük? A koponyatetőre, majd onnan le. Ez ugye az a csont, amivel az iskolai galád korszakunkban a jó öreg Samu feje tetejéről levéve bohóckodtunk. A neve: calvaria. Tehát, mint amikor Jézus is felment a Koponyák hegyére, a saját kálváriáját megélve, a saját kálváriánkat, jegyben járva a szakralitással, mi is megtehetjük.

Véget ért a csont-tan. Remélem hasznos, és talán nem elviselhetetlenül száraz. Az izmok jönnek, a testünk, mint tér, és az életünk, mint tér. Különös tekintettel annak pszicho-fiziológiájára. Azaz, mit jelent, ha valamim nem úgy működik, ahogy kellene? Valamelyest érinteni fogunk patológiás elváltozásokat is, de szerintem fontosabb a működési alapelvek megismerése, elsajátítása, semmint a rengeteg adat. Minden jót!

Igen, ez mind kell ahhoz, hogy egy lépést megtegyen a testünk, szerintem ezek olyan szépen összerendezett megnyilvánulásai az életnek, hogy kevesek rá a szavak. Minél mélyebb ismereteim vannak az emberi testről, annál inkább azt látom igaznak, hogy a test a lélek temploma.

Balogh Péter