
Tanulságos fejlemény volt szembesülni azzal a körülménnyel az utóbbi időben, hogy a társadalmi nyilvánosság jelentős részét érintő kérdésekkel kapcsolatban, mint például az izzólámpák kivonása a kereskedelmi szektorból, milyen hisztérikus hangvételű, a szakmai megszólalás kritériumait mellőző megnyilatkozások láttak napvilágot különböző fórumokon. Nem csupán a hírpiac működésének rendjére nyílt így rálátás: legalábbis az első időszakban maga a szakma is kereste az autentikus információforrásokat, és ezek közvetítésének lehetőségeit. Az Európai Unió 244/2009-es, az izzólámpák kivonásáról szóló irányelvével kapcsolatos, leggyakrabban felmerült kérdésekre most a CELMA (Európai Lámpatestgyártók Szövetsége) és az ELC (Európai Fényforrásgyártók Szövetsége) közös anyagából származó részlet idézésével reflektálunk.
Elfáradunk a napi rohanásban és kihívásokban mind fizikailag, mind szellemileg. A napi feladatok teljesítéséhez megfelelő koncentrációra van szükség és nem biztos, hogy ehhez megadunk minden szükséges energiát, tápanyagot a szervezetünknek.
Kicsi odafigyeléssel elérhetjük azt, hogy legyűrjük a napi akadályokat...
Tartalom:
A mobiltelefon és az agydaganat közötti kapcsolatra továbbra sincsen egyértelmű bizonyíték, bár egyértelmű cáfolat sem látott még napvilágot.
A svéd Karolinska Institutet kutatásai alapján a gyakori és hosszas mobiltelefon- használat növelheti bizonyos agydaganatok kialakulásának kockázatát, bár ebben a kutatásban sem sikerült bizonyítani az összefüggést. A felhasználó számára továbbra is megválaszolatlan a kérdés: vajon milyen hatással van ránk az elektromágnesen sugárzás?
Modern világunk egyre vitatottabb vívmánya a mikrohullámú sütő. Nálunk tizenöt éve sokan még csak vágyakoztak rá, ám mára már a konyhák legáltalánosabb tartozékává lett. Hívei méltán rajonganak érte: az ételt-italt pillanatok alatt megmelegíti, a fagyasztott termékkel is hamar megbirkózik, s még főzni is lehet benne. Kritikusai szerint azonban veszélyes, gyilkos vívmány, idő előtt temetőbe juttatja használóját…
A második világháború vége felé egy amerikai hadmérnök a mikrohullámokkal végzett kutatást úgy, hogy az árnyékolt terület mögött volt a szendvicse. Éppen végzett, és megfogta a szendvicsét, hogy falatozzon belőle. Meglepődött, hogy forró, és nem értette, mitől….A dolgot azért tartotta érthetetlennek, mert a közelben nem volt fűtőtest vagy más hőforrás. Azután rájött, hogy az árnyékolás nem védte a szendvicsét, és azt a mikrohullám melegíthette fel. Elkérte kollégája szendvicsét, azt is mikrohullámmal "kezelte", s az is felforrósodott. Ekkor született meg bennük az ötlet, hogy ezzel a módszerrel más ételek is hőkezelhetők, süthetők, főzhetők. Megoldották, hogy az egészségre ártalmas sugárzás kifelé le legyen árnyékolva, s hogy az étel minden oldalról, egyenletesen kapjon a mikrohullámból. A sütőhöz speciális melegítő-főző edényeket is terveztek, mivel fémedény nem használható. Innen indult a mikrohullámú sütő karrierje l946-ban.
Bár a kutatók egyelőre megosztottak arra nézve, hogy a mobiltelefonok elektromágneses emissziója milyen hatással van ránk, egy amerikai non-profit szervezet most összeállította a legerősebben sugárzó készülékek listáját. Egy kalkulátor segítségével ön is megnézheti, hogy telefonja a lista melyik szegmensébe tartozik.
Az energiatakarékos izzók egészségkárosító hatására figyelmeztet a német Épületbiológiai Szövetség.
A Pittsburghi Egyetem Rákközpontjának igazgatója egy precedens nélküli figyelmeztetést intézett a kar és a személyzet felé, melyben javasolta a mobiltelefonok használatának csökkentését annak rákot okozó hatása miat