AntalVali.com

Készítettem egy összeállítást természetesen a teljesség igénye nélkül, a pajzsmirigy lehetséges betegségeivel kapcsolatban, ugyanis az a meglátásom, (már csak azért is, mert érintett voltam/vagyok a témában) hogy nagyon keveset tudunk ezekről a betegségekről és tévesen félrediagnosztizáljuk magunkat (ahogyan én is tettem, annak idején, még szerencse, hogy épp bőrrel megúsztam).

Mivel én sem ismertem ennek a betegségnek a tüneteit, honnan is kellett volna( 23 évesen a 173 cm-nek 57-58 kg-nak inkább örültem, hát ha még azt is mellé vesszük, hogy annyit ehettem, mint egy paci és nem híztam) a remegésre és szívdobogásra kerestem más kifogást, rákentem a stresszre(nameg a cigarettára a főiskolára, államvizsgára stb.) kifogást lehet találni sokat, csak orvosoz ne kelljen menni.

Na de most komolyan, mentem volna én orvoshoz, ha tudom ,hogy a tünetegyüttes amit produkáltam, komolyabb bajt jelez. Szeretném, ha más aki rátalál az oldalra, ne essen ugyanebbe a hibába.

Hazánkban a lakosság 10-15 százalékánál mutatható ki pajzsmirigy rendellenesség, közöttük is különösen magas, mintegy 75-80 százalék a nők aránya.

Tartalom:

A jódpótlás sem mindig elég

Mi is az a pajzsmirigy?

Nők körében gyakoribb

Gyakori pajzsmirigy betegségek

Graves-kór

Hashimoto tireoiditisz

Pajzsmirigyrák

Pajzsmirigygöbök

Tireoiditisz

Golyva

Vizsgálatok

Nem minden a laborlelet

Szűrések

Egyéb vizsgálatok

Kezelés

Fontos az egészségtudatos életmód

A jódpótlás sem mindig elég

A betegek számának folyamatos emelkedésének egyik oka a jódhiány. Hazánkban a termőföld jódban szegény, így az itt termő növények is alacsony jódtartalmúak. A probléma megoldására az Egészségügyi Világszervezet (WHO) több országban külön jódhiányt leküzdő programokat indított.

Az erőfeszítéseknek köszönhetően a golyvások száma lényegesen csökkent. A baj az, hogy a jódpótlással együtt megnövekedett az autoimmun pajzsmirigybetegek száma is. Tehát a jód kétélű fegyver, amelyet a populáció nagyobb részében lehet, sőt kell használni, de a genetikailag érintettek számára káros is lehet. A kérdés összetett voltára utaltak azok a vizsgálatok, amelyek a terhesekre vonatkoztak.

A nem megfelelő jódbevitel (NAPI 250-300 ug/nap) esetén az újszülött IQ-ja 20 százalékkal volt alacsonyabb! Ha viszont a betegeknek „feleslegesen” jódot vittek be, akkor az pajzsmiriggyulladást, spontán vetélést, esetleg túlműködést váltott ki.

A fentiek alapján világosan látható, hogy a pajzsmirigy státuszának tisztázása a családtervezés alapja kellene, hogy legyen!

Mi is ez?

A pajzsmirigy egy kicsi, pillangó alakú mirigy, mely az ádámcsutka alatt található. Fontos szerepet játszik az anyagcsere szabályozásában, elsősorban abban, hogy a test milyen mértékben használja a rendelkezésére álló energiát. Ezt úgy éri el, hogy hormonokat termel - elsősorban tiroxint (T4) és trijód-tironint (T3) - amelyek a vérárammal a test minden részébe eljutnak. A pajzsmirigyhormonok adnak utasítást a sejteknek, hogy milyen ütemben használják energiakészletüket, és mennyi fehérjét állítsanak elő. A pajzsmirigy egy harmadik hormont is termel, ez a kalcitonin, amely a vér kalcium szintjét szabályozza, azáltal, hogy gátolja a csontok lebontását (reabszorpcióját) és fokozza a vesék kalcium kiválasztását.

Testünk egy összetett rendszerrel szabályozza a keringő T4 és T3 mennyiségét. Ha csökken a hormonok vérszintje, akkor a hipotalamuszból (egy szerv az agyban) tireotropin-releasing hormon szabadul fel, mely az agyalapi mirigy (apró mirigy a hipotalamusz alatt) tiroidea-stimuláló hormonjának (TSH) elválasztását eredményezi. A TSH hatására a pajzsmirigy hormonelválasztása fokozódik. Amennyiben elegendő hormon kerül a véráramba, a TSH termelődése csökken. (Negatív "feedback" szabályozás.)

A pajzsmirigyben a T4 többsége a tireoglobulin nevű fehérjéhez kötődve raktározódik. Amikor szükség van rá, a mirigyben emelkedik a T4 termelés és/vagy a raktárakból kerül a hormon a vérbe. A véráramban a T4 nagyrésze tiroxin-kötő globulinhoz kapcsolódva szállítódik és hatását tekintve inaktív. Elsősorban a T3 felelős a hormonhatásért, ami a T4-ből képződik. Ez az átalakulás főként a májban, de más szövetekben is történhet.

A pajzsmirigybetegségek többségnél a termelt hormonok mennyisége nem megfelelő. Kevés T4 hormon produkciója hipotireózishoz vezet, ilyenkor az anyagcsere lelassul. Jellemző tünetei: súlygyarapodás, bőrszárazság, székrekedés, hideg-intolerancia, hólyagos bőr, hajhullás, fáradtság és nők esetében rendszertelen menstruáció. A súlyos, kezeletlen hipotireózist  myxodémának hívják, és szívelégtelenséghez, görcsökhöz és kómához vezethet. Gyermekeknél lassítja a növekedést és a nemi fejlődést. Csecsemőknél mentális retardációt okozhat. Mivel a betegség gyógyítható és korai észlelés esetén a károsodás mértéke minimalizálható, Magyarországon kötelező az újszülöttek szűrése hipotireózis irányában.

Ha a pajzsmirigy betegsége miatt túlzott mennyiségben képződnek pajzsmirigyhormonok, akkor hipertireózisról beszélünk. Ez az állapot az anyagcserefolyamatok felgyorsulásával jár. A jellegzetes tünetek közé tartozik a szívfrekvencia felgyorsulása, izgatottság, a testsúly csökkenése, álmatlanság, kézremegés, gyengeség és esetenként hasmenés. Jelentkezhet szem körüli duzzanat, szemszárazság, néha a szemek irritációja vagy kidülledése. Előfordulhat fényérzékenység és látászavar is. Mivel a szemek mozgása kóros lehet, olyan, mintha a beteg a távolba meredne.

Az általános tünetek mellett a pajzsmirigy betegségei olyan összetett kórképek kialakulását is elősegíthetik, mint például a meddőség, vetélés, a magas koleszterin szint, szívritmuszavarok, elízás vagy a depresszió.

Az emelkedett kalcitonin koncentrációk két ritka betegséghez társulhatnak: medulláris pajzsmirigyrákhoz és jóindulatú C-sejt hiperpláziához. A feleslegben termelődő kalcitonin krónikus hasmenést okozhat.

A pajzsmirigy betegségei gyakran a mirigy megnagyobbodásával és/vagy göb(ök) kialakulásával járnak. Ha ez már szabad szemmel is látható a nyakon, golyvának nevezzük. Előfordulhat, hogy a megnagyobbodás fájdalmassá válik és a betegnek olyan érzése lehet, mintha valami a torkán akadt volna, valamint nyelési nehézségei támadhatnak.

A szerteágazó tünetek miatt hazánkban is sok a nem diagnosztizált, vagy nem megfelelően kezelt pajzsmirigy beteg. Az egyik leggyakoribb jelenség, hogy a magas koleszterin szintű betegeknek koleszterinszintet csökkentő tablettákat írnak fel, miközben az emelkedést a pajzsmirigy alulműködése váltotta ki.

Nők körében gyakoribb

Pajzsmirigybetegségek különösen nagy számban jelennek meg 45-60 év közötti nők körében, a menopauza alatti hormonális változások következtében.

A tünetek ennél korábban is jelentkezhetnek, így például a szülést követő időszakban a nők 5-11%.ban alakul ki. A pajzsmirigy nem megfelelő működésére utalhatnak az ismételt vetélések épp úgy, mint a meddőség.

A tünetek kialakulásában emellett fontos szerepet játszik az öröklődés, így amennyiben a családban már előfodult pajzsmirigy betegség, a megelőzés és a rendszeres kontroll kiemelt jelentőséggel bír.

Gyakori pajzsmirigy betegségek

Graves-kór: Általában ez áll a hipertireózis hátterében. Ez egy krónikus betegség, amelynél a beteg immunrendszere pajzsmirigy-ellenes antitesteket termel. Gyulladás és szövetkárosodás, valamint a hormonok nagyarányú termelődése lesz a következmény.

Hashimoto tireoiditisz: A hipotireózis egyik leggyakoribb oka. A Graves-kórhoz hasonlóan ez is krónikus autoimmun állapot, amelyben az antitestek játszanak elsődleges szerepet, gyulladást és szövetkárosodást okozva. Alapvető különbség a Graves-kórhoz képest, hogy Hashimoto-tireoiditiszben a mirigy nem több, hanem kevesebb hormont állít elő.

Pajzsmirigyrák: Kevésbé gyakori betegség. Négy csoportra osztható fel: papilláris, follikuláris, anaplasztikus és medulláris formákra. Az esetek 60-70%-ában a pajzsmirigyrák papilláris típusú, és főleg a fiatal nőket érinti. Körülbelül 15% a follikuláris típus előfordulási aránya, ami egy agresszívebb forma és idősebb nőknél jelentkezik elsősorban. Szintén az idősebb nőket érinti leginkább az anaplasztikus típusú rák (5%), amely agresszív és nehezen kezelhető. A medulláris forma a C-sejtekből alakul ki, amelyek elszórva találhatók a pajzsmirigyben. A rákos sejtek kalcitonint termelnek. Gyakori társulása más endokrin carcinomákhoz, ilyenkor Multiplex Endokrin Neoplázia (MEN) szindrómáról beszélünk. Kezelése nehézkes és a pajzsmirigyen kívül más szövetekre is átterjedhet.

Pajzsmirigygöbök: A göb egy csomó a mirigyben, ami lehet tömör vagy folyadékkal teli cysta. Élete során a nők négy, a férfiak egy százalékánál alakul ki egy vagy több göb a pajzsmirigyben, amelyek túlnyomó többsége ártalmatlan. Ritkán a göbök elrákosodhatnak, és kezelésre szorulnak.

Tireoiditisz: A pajzsmirigy gyulladásos betegsége, amely kialakulhat hipo- és hipertireózisban egyaránt. Elképzelhető, hogy fájdalmassá válik, olyan, mint a torokfájás. A gyulladást kiválthatja autoimmun betegség, fertőzés, vegyszerek és toxikus anyagok, de az is előfordul, hogy ismeretlen eredetű. A kiváltó októl függően lehet akut, átmeneti vagy krónikus a folyamat.

Golyva: A pajzsmirigy szabad szemmel is látható megnagyobbodása. Korábban egyes helyeken ez az elváltozás igen gyakori volt a jódhiányos táplálkozásnak köszönhetően. A jód alapvetően szükséges a hormonok előállításához. Elsősorban a konyhasó jódozásával a betegség előfordulása jelentősen csökkent. Egyes országokban viszont a jódhiányos golyva a mai napig komoly problémát jelent.
A jódhiányon kívül a fent említett betegségek szintén járhatnak golyva kialakulásával. A megnagyobbodott mirigy összenyomhatja a közeli fontos szerveket a nyakon, beleértve a légcsövet és a nyelőcsövet is, így légzési és nyelési nehezítettség alakulhat ki.

Vizsgálatok

Laboratóriumi vizsgálatok

Az orvosok legelőször általában a TSH meghatározást rendelik meg a pajzsmirigy funkciózavar megítélésére. Ha a TSH szint kóros, az eredményt a szabad T4 koncentráció mérésével lehet megerősíteni. Segíthet a szabad T3 koncentráció mérése is.

A meghatározások alkalmazása:

• TSH – hipo- és hipertireózis vizsgálata, újszülöttkori hipertireózis szűrése, pajzsmirigyhormont helyettesítő terápia követése.
• T4 vagy inkább szabad T4 (FT4) – hipo- és hipertireózis vizsgálata, újszülöttkori hipertireózis szűrése.
• T3 vagy inkább szabad T3 (FT3) – hipertireózis vizsgálata.

Egyéb kiegészítő meghatározások lehetnek:

• Pajzsmirigy-ellenes antitestek (pl. ATPO) – segít elkülöníteni a tireoiditiszek fajtáit és azonosítani az autoimmun állapotokat.
• Kalcitonin – a kalcitonin túltermelés kimutatására.

Viszont, nem minden a laborlelet

A pajzsmirigy betegségek diagnózisának felállításában fontos mutató a vérvizsgálati lelet. A laborleletek közül kiemelt jelentőséggel bír az un. TSH (thyrotropin hormon) érték, melynek normálistól eltérő mértéke pajzsmirigy betegségre utalhat.

Fontos felhívnunk a figyelmet, hogy a TSH érték egyénenként, sőt vizsgálatonként is eltéréseket mutathat. A hormon normál értéke 0.4 to 2.5 mIU/L között mozog. A TSH értékek azonban napszakonként, évszakonként, életkortól függően, populációnként különbözhetnek. Ráadásul a gyógyszerek egész sorát ismerjük, amelyek befolyásolják ezt az értéket.

A pajzsmirigy problémák diagnózisában elsődleges szempont, hogy a beteget kezeljük és ne a laboratóriumi értékeket. Éppen ezért a normál tartomány feletti értékek esetén sem állíthatjuk egyértelműen, hogy a páciens pajzsmirigybetegségben szenved, de normál érték mellett sem jelenthetjük ki, hogy egészséges, ha minden egyéb tünet a betegségre utal.

Ilyen esetekben szükséges a vizsgálatot ismételten elvégeznünk, illetve további, más vizsgálati adatok (immunológiai, izotóp és/vagy más képalkotó eljárások) és a beteg részletes kikérdezése alapján megállapítanunk a diagnózist.

Szűrések

Bár az Amerikai Pajzsmirigy Társaság (ATA) és az Amerikai Klinikai Endokrinológusok Szövetsége (AACE) javaslata szerint 35 év felett ötévente lenne célszerű szűrni a TSH-t, nincs egységes álláspont arra nézve, hogy mikortól és milyen gyakran szükséges a pajzsmirigyfunkció ellenőrzése. Az Amerikai Orvosok Kollégiuma (ACP) tervezett ajánlásában az 50 év feletti nők szűrése szerepel. Az Amerikai Családorvosok Iskolája (AAFP) viszont nem ajánlja a 60 év alatti tünetmentes páciensek rutinszerű szűrését.

Az önvizsgálat lépései: ha valaki rendszeres időközönként elvégzi az alábbi mozdulatokat, korai stádiumban észlelheti az elváltozásokat, s így hamarabb kerül szakorvoshoz.

A pajzsmirigy önvizsgálat lépései:

• Álljunk szemben egy tükör elé.
• Egyenesítsük ki a nyak hátsó részét.
• Igyunk egy korty vizet.
• Eközben figyeljük meg a nyak méretének változását. (az ádámcsutka alatti részen, a kulcscsont felett)
• Az ezen a területen észlelt bármilyen megnagyobbodás, vagy daganat rendellenességet jelezhet.

Egyéb vizsgálatok

A pajzsmirigy izotópos vizsgálata (Szcintigráfia, Scan) – a vizsgálat során radioaktív jód és technécium segítégével kutatnak a mirigy elváltozásai után és ellenőrzik az egyes területek működését.

Ultrahang – képalkotó eljárás, amellyel megállapítható, hogy a pajzsmirigyben lévő göbök/csomók tömöttek vagy folyadékkal teltek. Segítségével pontosan meghatározható és mérhető a mirigy kiterjedése is.

Biopszia – leggyakrabban vékonytű-biopszia, amely során egy mintavételi tűt vezetnek a mirigybe és eltávolítanak egy kis mennyiségű szövetet/folyadékot a göbből, vagy egyéb vizsgálni kívánt részből. A tűt ultrahangos képalkotó eljárás segítségével juttatják a célterületre.

Kezelés

A kezelés a kiváltó októl, a terápia hatékonysága pedig a hormontermeléstől függ. Hipertireózissal járó betegségek kezelésénél szóba jöhet a radioaktív jód (a mirigy részeinek vagy egészének kiirtására), pajzsmirigy-ellenes szerek használata vagy a sebészi eltávolítás. A kezelési lehetőségek egymással kombinálhatóak. Amennyiben a pajzsmirigyet eltávolítják vagy kiirtják, a beteg hipotireoiddá válik és mesterséges hormonpótlásra szorul.

A pajzsmirigyrákok kezelése függ a rák fajtájától és kiterjedésétől. Gyakran szükségessé válik a mirigy egészének vagy egy részének eltávolítása, esetleg radioaktív jódterápia és hormonpótlás is. Amíg a papilláris karcinóma általában egyszerűen kezelhető, addig a többi forma kezelése jóval nagyobb kihívást jelent. Ritkán előfordul, hogy a sebészi kimetszés előtt és után besugárzást és kemoterápiát is alkalmaznak.

A hipotireózis ellátása leginkább a hormonpótláson alapul.

Fontos az egészségtudatos életmód!

Napjainkban számos diéta és mozgásforma áll rendelkezésre, melyekből mindenki kiválaszthatja a számára leginkább megfelelőt és gyakorlásával csatlakozhat az egészséges életmódot élők egyre növekvő táborához.

A megfelelő táplálkozás és rendszeres testmozgás mellett ne feledkezzünk meg a szűrővizsgálatok jelentőségéről, melyek szintén fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében.

Zita

Forrás:

• www.labtestonline.hu
• www.webbeteg.hu

További oldalak:

• Dr. Ládi Szabolcs: A béta-glükánok szerepe a tumorterápiában
• Pajzsmirigy problémák az ayurveda szemszögéből
  
• Tudományosan bizonyitva - a szeretet mint gyógyszer
  
• Rezgésekkel gyógyít a tibeti hangterápia
  
• A papaja igen hatékony a rák elleni küzdelemben...