AntalVali.com

Sziasztok!

Vélemény, illetve tanácsot szeretnék kérni. 9 hónapos babám szerencsére ilyen melegben is sokat iszik, de csak vízzel felhigított 100%-os gyümölcslevet. A tiszta vizet nem. Hogyan tudnám vele megszerettetni? A gyümölcsteát sem fogadja szívesen. Még a bionom oldalon fellelhető karotin koktélt és fermentált leveket is adom neki, de igazán szívesen csak az almalevet issza. Köszönöm előre is, ha valakinek van ötlete.

Kedves Plutó, nagyon köszönöm az írásaid, nagyon összeszedett, hasznos gondolatok. Csak alátámasztani tudom, amit a gyermekek szokásairól írtál. Az én kislányom most kezdte az ovit, 4 évesen és mivel anyatársaim is már sikertelenül próbálták lebeszélni az óvónőket, hogy cukros teával itassák a kicsiket, mi megbeszéltük itthon, hogy ő nem issza azt meg. Itthon vizet iszunk, sokat beszélünk a test működéséről, betegséget okozó dolgokról, és a cukor szerepéről. Vettem neki egy klassz tetős kulacsot, amiben minden nap friss csipkebogyóteát visz mézzel ízesítve, így nem kívánja az ovis cukros teát, sőt inkább a többiek irígylik az övét. A múltkor pedig, mikor nyalókával "kedveskedtek" a gyerekeknek az oviban(influenza járvány közepén!!!), akkor azt mesélte, hogy nagyon nagyon fájt a szíve, de visszautasította, mert nem akar beteg lenni. 4 évesen, magától visszautasította! Nem egyszer előfordult már ez, nagyon igazad van, nagyon bölcsek a gyerekek, és egészen kicsiként is tudnak már jól dönteni.

Kedves Anyukatársaim! Számomra is meglepő, de nagyobbik fiam (8 éves) nevelésével kapcsolatban zsákutcába jutottam. Sajnos úgy érzem, hogy a problémával egyedül nem tudok megküzdeni. Kérlek, ha ismertek olyan gyereknevelésre specializálódott szakembert - pszichológust, nevelési tanácsadót - akit meleg szívvel ajánlotok, írjátok meg nekem! Lehet akár privátban is. Budapestiek vagyunk. Segítségeteket előre is nagyon-nagyon köszönjük! Orsolya

Kislányom két és fél éves már az elejétől kezdve nagyon odafigyeltem a táplálkozására és már egy évesen elmondtam a cukor csoki ártalmairól.Pár napja jött egy idősebb rokon és elakarta csábítani menjen vele vesz neki sok csokit meg nyalókát erre ő: Azt akarod hogy beteg legyek és fájjon a pocim? Nagyon büszke voltam a kislányomra és azért magamra is

Nagyon tetszik, gratulálok és köszönöm! Az előző részekről is ezt gondolom (már az elsőről is!) és ahogyan az első részt kritizáltuk, most ugyanolyan hévvel dícsérhetjük mindet egybevéve!!!

Kedves Plútó! Annyira szépen megfogalmaztad a bennünk csörgedező vérről a gondolataidat! Látod ebbe bele sem gondol az ember, minden olyan természetes, ami van, ami működik és elfeledkezünk, ahogy Te fogalmaztál, a szorgos kis önfeláldozó munkásokról. Már sokat fejlődtem ebben a pár hónapban vérvételtől rettegés terén, mert a babámért bármit megteszek és nem akarom, hogy azt érezze, hogy én félek.(ahogy írtad Plútó az 5. részben a giliszta és béka témát ) Minden agyban döl el és én nem akarok félni a vérvételtől ! Nem mondom, hogy valaha véradó leszek (bár ki tudja) , de minden vérvétel alkalmával (így is már volt három) egy lépéssel közelebb kerülök ennek a mumusomnak az eltaposásához.

Ma délelött voltam a nőgyógyászomnál (aki egy nagyon kedves, már idős hölgy, aki nála szült, annak egy életre szóló élmény volt a gyermeke születése) és megkérdeztem a zsemle-tej verziót. Mondta, hogy azt a 24 hetes vérvételnél szokták alkalmazni, a cukor vizsgálatnál cukros löttyöt kapsz. Kért nekem időpontot máshova, tehát nem ott fogják csinálni a vizsgálatot, ahova a védőnőm mondta, hogy menjek. Kicsit megnyugtatott, mert elmondta, hogy ott nem ilyen idiótán csinálják. Nem hajnalok hajnalán kell menni és figyelnek az emberre. Nem vagyok mazohista, de ha erre elmegyek, akkor tényleg farkas szemet nézek a félelmemmel és lehet, hogy erre van szükségem, ahhoz, hogy ne féljek többet a bökködéstől. Lenóka és Helka, most már Tőletek is tudom, hogy ez nem kötelező, majd meglátom három hét múlva, hogy elmegyek-e.

Lenóka, kérdezted, hogy hol fogok szülni. Szombathelyen, de Dúlát viszek magammal. Egyrészt, mert itt most az lett a rendszer, hogy az éppen ügyeletes orvosnál szülhetsz, nem a fogadott orvosodnál. Így egyáltalán nem fog érdekelni, hogy ki lesz ügyeletben, mert jön velem a Zsuzsi ( a Dúlámat is így hívják ) és a lehető legnagyobb biztonságban fogom magamat érezni mellette. Férjecském is ott lesz az eseményen és neki is támaszt fog jelenteni, hogy lesz velünk egy olyan személy, aki nem áll közénk, de támogat és felügyeli, hogy minden a legtermészetesebben és a kívánságaink szerint alakuljon, amikor világra jön a picurink. Még picurinak és babucinak hívjuk, mert még nem tudjuk milyen van a drágának. Jövő héten megyünk 4D-s ultrahangra és már nagyon várjuk ! Mindkét verziónak ugyanannyira fogunk örülni.

sziasztok! hát igen, én is azt hiszem, hogy kár nagyon erőltetni a dolgokat. nálunk mondjuk a nagyszülők tökéletesen tisztában vannak vele, hogy nem eszünk cukrot, de a gyereket ettől még nem tilthatom le azokról a dolgokról teljesen, amit nagyon szeretne. mert ahogy ti is írtátok, abból csak hiszti van, meg az, hogy csakazértis azt fogja kérni! ezzel meg nem viszem előre a dolgot. most vettem kockasajtot neki, hogy ne a szomszédba kunyeráljon. de itthon nem eszi egyáltalán... ott áll a hűtőben és kész. szóval ez is érdekes, hogy csak máshol kell neki. Plútó! ez nagyon biztató, hogy a fiad már ilyen nagyon tudja, hogy mi jó neki, és mi nem!!!!!! :) reméljük, mi is eljutunk idáig! :) most azért megnyugodtam. egyrészt, hogy másnál is van ilyen probléma, tehát nem vagyok egyedül. :D másrészt pedig azért, mert van fény az alagút végén! :D

Köszönöm lányok a tanácsokat! Erről a zsemle-tej verzióról még nem hallottam sajnos, mert a két rossz közül ez lenne a jobb. A vérvétel nálunk nem a dokimnál van, hanem külön a laborban és sajnos szó sem lehet arról, hogy ne csináltassam meg, mert megkérdeztem. Ugyanis rettegek a vérvételtől és ez már ezért is durva nekem. Most az a módi, hogy reggel 6-kor leveszik a vért, utána egy órával lónyál itatás és 7-kor újabb vérvétel, majd 8 órakor még egy bökködés, vagyis háromszor. Persze addig se enni, se inni (a lónyálon kivül ) nem lehet. Már a sok vérvétel is ember kínzás, főleg nekem , hátmég a lónyál. Azt megengedik, hogy citromot vigyünk a szirupba (majd kifacsarok előre egy kilót ), az talán elviselhetővé teszi ezt a förmedvényt. 

Plútó köszönöm a tanácsokat, természetesen megfogadom és nem fogok semmit lefagyasztani. Majd én eszem a sok gyümölcsöt és friss zöldséget nyáron és a tejcimből Neki is jut már idén nyáron gyümölcs és zöldség.

Nagyon nagy mázlistának érzem magam, hogy ez a sok hasznos információ és tanács időben ér el hozzám. Augusztus elejére várjuk a férjemmel a kis pocaklakónk és örülök, hogy már egy kitaposott és jól bevált utat járhatok be és az első perctől tudatosan nevelhetem az egészséges táplálkozásra. Már most igyekszem a szüleimet is partnerré tenni ebben a feladatban, hogy ne kelljen a késöbbiekben csatázni velük. Kigyomtatom az írásaidat és a kezükbe nyomom, hogy olvassák el. A cukor és az édesített élelmiszerek (ahogy a többi hozzászólásban is olvastam) okozzák a legnagyobb gondot. Szerencsére a cukor nálunk nem nagyon fogy, én magam csak vízet és gyógyteákat iszom szigorúan cukor nélkül. Nem is bírnám meginni még mézzel sem, mert elveszi a tea valódi ízét. Egyébként tizenegykét éves voltam, amikor magamtól elhatároztam, hogy innentől cukor nélkül iszom a teát. Nem olvastam semmit, nem volt semmilyen külső hatás, ez csak úgy jött. Mindig nagyon határozott voltam és kitartó az elhatározásom mellett, ennek köszönhetem, hogy cukor terén nem kellett késöbb átnevelődnöm. Három hét múlva lesz a 27 hetes terheléses cukor vizsgálat és már előre félek attól a lónyáltól, amit meg kell innom. Még annak is túl édes az a lötty, aki mindent agyon cukroz, hát majd valahogy túl élem.

Lenne egy kérdésem. Gondoltam arra, hogy nyáron a friss zöldségeket és gyümölcsöket leturmixolom és kis adagokban lefagyasztom. Gondolva arra, ha fél éves koráig tudnám csak szoptatni a kisbabámat vagy már hozzá táplálásra lenne szükség és jöhetnének a főzelékek, mert fél évesen még javában a télben leszünk. Érdekelne mi erről a véleményed.

Köszönöm az eddigi hasznos információkat és várom a további tanácsaidat!

Üdv:  Zsuzsi

meg sem említettem Neked Plútó, hogy én egy nagyon rossz evő gyerek voltam ezért aztán én nem erőszakolok semmi ételt a gyerekekre és nincs is semmi baj. Tudom, ha valamit nem eszik meg annak oka van. Emlékszem hányszor ültem a konyhában az asztalnál az étel fölött, mert anyukám azt mondta addig nem állhatok fel míg a felét legalább meg nem eszem az ételnek.....volt hogy egész délután ott ültem...aztán megtanultam csalni és amikor alkalmam volt rá átkanalaztam az ételem a tesóm tányérjába. Anyu meg tudta ám jól, hogy mit műveltem, de nem szólt. Mindíg tömték belém a vitaminokat, főleg a vasat, mert "olyan sápadt ez a gyerek" hogy jobb legyen az étvágyam. Hányszor hallgattam a panaszáradatot, hogy: ez a gyerek nem eszik semmit, állandóan válogat, nem eszi meg a kenyeret csak a felvágottat, megissza a kakaót és már a kalácsot nem eszi meg.... stb. Szegény Mészáros György Doktor állandóan nyugtatgatta anyukámat, hogy ne féljen nem fogok éhen halni, mert minden gyerek eszik annyit amennyire szüksége van. Az, hogy sovány vagyok meg nem ok az aggodalomra. Biztosan jó kis nőci lesz belőlem nagykoromra Nem voltam sosem egy vaskos típus, gyerekként is csont bőr voltam, de mozgékony, most sincs nagyon másként. A nagymamáknál bezzeg nem volt gond az evéssel, mert többnyire akkor volt étkezés, mikor már éhes voltam, nem is értették anyukám panaszáradatát főleg, hogy mindent megettem. Ma már tudom hogy ez azért is volt mert megvolt a szabad választás öröme is, annyit ettem és abból amennyit akartam. Nem volt megszabva, hogy előbb levest kell enni és csak azután ehetek sóskafőzeléket husival. Ha csak sóskára vágytam ehettem azt, ha csak leves kellett volna azt is ehettem volna "magában". Ezért én, ha a gyerek jól lakott egy tartalmas levessel nem erőltettem a másodikat, főleg hogy én magam is tapasztaltam, hogy teli lett a hasam egy jókora tányér levestől. A reggeli kakaó után sem várom el, hogy azonnal reggelizzenek, mert tapasztaltatból tudom, hogy kell legalább egy óra a kb. 1 dl kakaó után mire megéhezik valaki. Egyszer anyósommal ki is próbáltattam ezt a dolgot, mert nem volt képes elfogadni, hogy Rékus reggelire "csak" 2,5 dl tápszert iszik. Megkértem igyon meg reggel 7 kor ugyanennyi tejet és figyelje az órát mikor lesz éhes. Én nyertem mert 9- kor mamika még nem volt éhes ahogyan Rékus sem. Így 10 óraira maradt egy időre a reggeli, az ebéd pedig 1 óra és fél 2 körülre "csúszott". Az uzsi 4 kor volt, a vacsi 6 és 7 óra között. Szóval csak azt szerettem volna ezzel mondani, hogy néha nem véletlen nem eszik a gyerek és van, hogy ezt jelzésként kell értelmeznie a szülőnek és megfejtenie a nem evés vagy válogatósság valódi okát. L.

sziasztok! nagyon örülök ennek az írásnak! nálunk épp időszerű a dolog, mert habár első pillanatban úgy tűnt, hogy könnyen megy a kisfiamnak is az átállás a cukormentes dolgokra, most éppen elkeseredőben vagyok. már nincs itthon semmi, amiben cukor lenne, de sütök sütiket, kekszeket mézzel, meg van bio müzli, amiben csak rízsszirup van. szóval nincs teljes megvonáson a gyermek. viszont ha máshol van (pl nagymama) azonnal a cukros müzlit, babapiskótát kéri, vagy ami van. sőt! az én normális, mézes kakaómat meg sem issza, viszont átjár a szomszédba (ikerházban lakunk, a szomszédban rokonok) "rendes" kakaót inni, és ömlesztett kockasajtot kunyerálni. mert az sincs itthon, csak házi sajt... és tudja, hogy nem egészséges! még mondja is, de ettől függetlenül megeszi, mert az neki nagyon finom. :( már nekem tűrhetetlen a helyzet, hogy ez van. sőt! a legdurvább!!!! pár hete azzal jött haza a szomszédból, hogy kristálycukrot nyalogatott az ujjával! hát azt hittem, szívrohamot kapok! na hát körülbelül ennyi a történet. ha valaki járt már hasonló cipőben, az írjon valami bíztatót! amúgy 4 éves, és kb fél éve álltunk át az egészséges ételekre. (amúgy megeszi pl a csírákat is, meg a teljes kiőrlésű kenyeret is) ja, és ősztől oviba megy, amitől úgy félek, mint a tűztől!!!!!! sajnos tudom, mit fog ott enni egész nap, mert óvónőként dolgoztam...:(

Kedves Plútó! Úgy gondolom, hogy a kíváncsiság, ami Téged hajtott a megkóstolás terén, engem is elért, a férjem hatására. DE: nem bántam meg, mert így legalább mondani is tudom, hogy miért nem eszik bolti kaját a Pici. Egyik alkalommal elég késön értünk haza a boltból és a kislány már nagyon éhes volt. A Drága Párom ajánlására kipróbáltuk azt a "nagyon finom" ételt, elöször megkóstoltam én, csak annyit mondtam: ha ezt ö megeszi, akkor kutya legyek Hát, nem lettem , mert olyat fintorgott, hogy onnantól kezdve ki nem nyitotta a száját és az egész étel eltünt a süllyesztöben És a Párom sem mondogatja, hogy próbáljuk már meg... Tudom, hogy nincsen értelme. Amit mi csinálunk neki, azokat olyan jó ízüen eszegeti, hogy minden pénzt megér, és azok a csodálatos mosolyok Szóval, igazolódni látszott, hogy mégiscsak jól csinálom.

Szia Plútó!

Nagyon élvezem az írásaidat, főleg mivel egy kétéves gyakorló anyukája vagyok. Eddig igyekeztem odafigyelni, hogy mit adok a kölyöknek, de azt hiszem, sok ponton elbuktam (bio tejpép, miegymás)... mindegy, ezen már nem érdemes keseregni, a jövőn kell változtatni. Ami rossz, hogy most került bölcsibe, ahol ugye tudjuk mi a helyzet a kaja terén...

Amit kérdezni szeretnék: hol szerezted meg az említett rajzfilmet? Én is emlékszem rá, nagyon szerettem, és szívesen megmutatnám a kisfiamnak is. Előre is köszi! Zsu