Egy új malajziai tanulmány szerint a szélsőségesen száraz bőrű felnőttek számítógépes ujjlenyomat azonosítása négyszer gyakrabban vall kudarcot, mint egészséges társaiké.
"A biometria használata egyre elterjedtebb a mindennapi életben, ezért a bőrgyulladás komoly problémát jelenthet". – mondta Dr. Lee Chew Kek, a Kuala Lumpur Egyetem bőrgyógyász professzora. „Erős hatással lehet mind a gazdaságra, mind a munkaerő piacra, sőt, a biztonságra is”.
Az ujjlenyomat az a különleges és egyedi vonás, amely hosszú ideje a legmegbízhatóbb személyazonosító. Hasonlóan megkülönböztető és egyedi biológiai vonás még a szem írisze, sőt, akár még a gépelési mód is.
A duzzadt, kirepedezett bőr megváltoztathatja az ujjlenyomatok rajzolatát, amelyet egyre nagyobb számban használnak biztonsági ellenőrzésként, valamint épületekbe történő belépési kódként.
Egy korábbi, dán tanulmány szerint az embereknek világszerte 15%-a szenved kéz dermatitisztől, amelyet általában egy allergiás reakció vált ki.
Lee elmondta, hogy kórházi igazolást biztosít azoknak a pácienseknek, akiknek nem lehet malajziai, biometrikus személyi igazolványuk (MyKad kártya) az azonosíthatatlan ujjlenyomatuk miatt.
A kutatásvezető szerint nincs olyan korábbi tanulmány, amely azt vizsgálta volna, hogy a dermatitiszes betegek milyen gyakran „buknak meg” az ujjlenyomat teszten.
A kutatócsoport megvizsgált száz egészséges egyént, valamint száz olyan beteget, akiknek az ujjbegyét is érinti a kór. Minden résztvevő olvasható MyKad kártyákat kapott.
Minden páciensnek három lehetősége volt, hogy az ujjlenyomat leolvasó segítségével a MyKad kártyán szereplő ujjlenyomattal pontos egyezést kapjon.
A száz dermatitiszes betegből 27-nek nem sikerült az azonosítás, míg az egészséges csoportból csak kettőnek. A betegek közül 84-nek helyenként hiányzott vagy foltos volt a rajzolat az ujjbegyén, ami az érdes bőrfelületnek tudható be. Minél nagyobb területen észlelhető szöveti rendellenesség, annál valószínűbb, hogy a páciens megbukik az azonosító teszten.
Mindkét csoportban volt olyan, akinél rendellenes fehér vonalak is jelen voltak a lenyomatban. Ezek valószínűleg ráncoknak vagy vágásoknak tudhatók be. Bár, a dermatitiszben szenvedők között sokkal nagyobb számban fordult elő ez a jelenség. A kutatók azt gyanítják, hogy a vágások tönkre tehetik az ujjbegyek apró barázdáit.
A tanulmány kis mivoltának ellenére megjelent az Archives of Dermatology-ban. Dr. Peter-Jan Coenraads, a holland Groningeni Egyetem szakértője azt nyilatkozta, hogy ez egy kiemelten fontos téma, amelyről az összes bőrgyógyásznak tudnia kell.
„Az emberi szervezet sokkal változékonyabb annál, sem mint azt a biztonsági hatóságok szeretnék hinni.” – mondta Coenraads, aki nem vett részt a tanulmányban.
„A dermatitisz egyike azon tényezőknek, amelyek ténylegesen hatással vannak az ujjlenyomat minőségére.” – mondta Steve Fischer, az FBI szóvivője.
„Az FBI átlagosan 160.000 ujjlenyomatot elemez naponta, amelynek kb. 3%-a nem megfelelő a szegényes minőség miatt.” – írta Fischer
Ugyanakkor, arról sajnos nincs adat, hogy ez milyen mértékben hozható összefüggésbe a dermatitisszel.
Azóta a kéz dermatitisz nem egy ritka probléma: „Feltehetően az emberek jelentős hányada kerül majd hátrányos helyzetbe az ujjlenyomat technológia kapcsán.” – magyarázta Dr. Bruce Brod, a Pennsylvania Egyetem professzora, aki szintén nem vett részt a tanulmányban.
Mint ahogyan a jelen tanulmányban részt vevő páciensek nagy többsége is, úgy a többi dermatitisszel küzdő beteg nagy része is erős allergiás tüneteket produkál. Akár a munkahelyükön is folyamatos irritációnak lehetnek kitéve.
Például az egészségügyi dolgozók, akik folyamatosan mossák a kezüket, vagy egy műszerész, aki folyamatosan piszkos csavarokat fogdos, és gépek belsejében matat.
„A kéz dermatitisz ügyében még mindig le vagyunk maradva. A probléma már-már a „krónikus” irányba tart.” – tette hozzá Brod a Reuters Health-nek.
Fordította: Dudás Anita
További Hírszem:
Hozzászólások
Hozzászólás írása