AntalVali.com

Bár az idei szúnyoginvázió elsősorban a rendkívül csapadékos tavasz és nyár, illetve a szakszerűtlen védekezés következménye, az évről évre súlyosbodó szúnyogprobléma a klímaváltozással is összefügg.

Két, Európában újnak számító szúnyogfaj minden jel szerint a felmelegedés miatt kezdett terjedni a kontinensen. Bár egyelőre egyik sem számít gyakorinak, az általuk terjesztett betegségek miatt mindkettő figyelmet érdemel. Egyikük, a Délkelet-Ázsiából származó tigrisszúnyog eredeti élőhelyén bizonyítottan terjeszkedik északi irányban.

Európai megjelenése alapvetően kereskedelmi folyamatokkal függ össze (egy részük a tengeren, autógumi-szállítmányokkal érkezik – a rovarok még Ázsiában petéznek bele a gumiabroncsok belsejében összegyűlő esővízbe, ám a lárvák már Európában fejlődnek ki, de egyes hírek szerint beiszapolt bambusztövekben is megtalálták már a lárváit), ám az, hogy kontinensünk nyugati felén is képes szaporodni, nagy valószínűséggel szintén a felmelegedéssel függ össze.

Németországban, Hollandiában és Olaszországban bizonyítottan jelen van, onnan kelet felé halad, és fertőz is – Észak-Olaszországban már egy kisebb, 200 embert érintő Chikungunya-járványt is okozott (ez a betegség influenzaszerű tünetekkel jár, de a nálunk szokásos szezonális influenzánál súlyosabb, és általában erős ízületi fájdalom kíséri). Magyarországhoz legközelebb a Vajdaságban, Újvidéken észlelték.

A másik veszélyes jövevény a homoki szúnyog: a Földközi-tenger medencéjében honos, eddig főként annak déli sávjában elterjedt vérszívó, illetve az általa terjesztett, elsősorban a kisgyermekek és a legyengült immunrendszerűek számára veszélyes (a nehéz felismerés miatt nemritkán halálos) leishmaniázis eddig legfeljebb alkalmi, behurcolt betegségként jelent meg Európa közepén, mostanában azonban már terjedni is képes.

Ehhez a szúnyogon túl az is kellett, hogy a kórokozó megéljen a mi éghajlatunkon, amit megint csak a klíma melegebbé válása tett lehetővé. Becslések szerint egyedül Németországban legalább 20 ezer kutya hurcolja a kórt (a kutyák az első számú gazdaállatok), és Délnyugat-Németországban már helyben keletkezett, azaz nem behurcolt járványra is volt példa. Ez a betegség már Magyarország délnyugati csücskében is felbukkant.

Szintén a klímaváltozásnak „köszönhetjük” a nyugat-nílusi vírus veszélyének erőteljes fokozódását. A kórokozót a hetvenes években mutatták ki először nálunk, tünetekkel járó megbetegedéseket azonban csak 2003 óta okoz (akkor madarakon jelent meg, 2007-ben már emberen is). Eredeti élőhelyén több mint negyvenféle szúnyog terjeszti, így a kutatók szerint valószínűleg nálunk is több szúnyogfajhoz köthető a terjedése – főként olyanokhoz, amelyek elsősorban madarakat kínoznak, embert csak alkalmilag.

Idehaza a legtöbb fertőzés, illetve járvány az ősz elejére esik, amikor a vonuló madarak elköltöznek, és a szúnyogok új vérforrás után néznek. Az enyhébb esetben influenzaszerű tüneteket, néha azonban agyhártya-, illetve agyvelőgyulladást okozó betegség gyorsuló ütemben terjed, amit megint csak a klímaváltozással hoznak összefüggésbe. Erősen hőmérsékletfüggő ugyanis, hogy egy beteg állat vérével a szúnyogba került vírus ott mennyi idő alatt szaporodik el (ha húsz fok helyett harminc fok a napi átlaghőmérséklet, akkor a szaporodási ciklus 2-3 hétről 2-3 napra rövidülhet).

Ahogy a szúnyoginváziók Magyarországon is egyre inkább népegészségügyi kockázattá válnak, szakértők szerint sürgősen felül kell vizsgálni a védekezés gyakorlatát, és jóval több forrást kell erre fordítani, az irtást a lakott területekről ki kell terjeszteni a főbb szúnyogélőhelyekre, és nagyobb szerephez kell juttatni a biológiai módszereket.

szerző: Hargitai Miklós/Népszabadság

Vigyázat, tigrisszúnyog! - Netambulancia.hu

Mindenki tart tőle, nemcsak a neve miatt, hanem azért is, mert nappal is csíp és vírusfertőzést okoz. Az European Center for Disease Prevention and Control (Ecdc) éppen ezért regisztrálja a kellemetlen rovar megtelepedésének helyeit a mediterrán térségben és a kontinentális Európában 28 országban jelen lévő hálózatán keresztül.

Az idei jelentése szerint a szúnyog Olaszországban terjedt el a leginkább a klimatikus viszonyok miatt, és ez az ország marad valószínűleg a jövőben is kedvenc helye.

Az Ecdc azonban jelentős kolóniákat jelzett Franciaországban, Görögországban, Spanyolországban, Albániában, Horvátországban és Szlovéniában is. Az Aedes albopictus szereti a folyók környékét, a tengerpartokat és az 500 méter tengerszint feletti magasság alatti területeket.

A tigrisszúnyog az USÁ-ból került Európába és ott már 26 államban telepedett meg. Olaszországba 1990-ben került, egy venetói gyár importálta használt ponyvákkal. A szúnyog 1997-ben megjelent Rómában is, majd három évvel később „átlépte" az ország határait.

Az olasz egészségügyi szervek szerint a perspektívák nem rózsásak. Mivel azonban a szúnyog eddig ismerten sárgalázat, Nílus-betegséget okoz (ez utóbbi tavaly Venetóban és Emilia-Romagnában lótenyészeteket sújtott), és terjesztője egy kevéssé ismert, chikungunyának elnevezett vírusnak, amely lázat, fejfájást, ízületi fájdalmakat okoz (2007-ben Olaszországban 292 embert fertőzött meg vele egy Indiából hazatérő nő), a terjedés lassítása érdekében cselekedni kell!

A helyi hatóságoknak monitoroztatni kell a rovarokat, minden esőzés után le kell csapolni a közterületeken a megmaradt tócsákat - a temetőket sem szabad kihagyni. A polgárokat fel kell szólítani, hogy ne hagyjanak vízzel teli edényeket az erkélyeken, a csatornanyílásokból szedjék ki a nedves üledéket és jelezzék a lehetséges gócokat. Akinek szökőkútja van, annak célszerű kis halakat nevelni benne, mert ezek imádják a szúnyoglárvát.
A csípések ellen ajánlatos speciális krémeket használni és riasztó keverékeket helyezni az ablakokba, mivel a szúnyog változtatott szokásain: míg kezdetben nyár végén a szabadban kezdett csípni, most már májusban akcióba lép a lakáson belül is.

Szerző: GNL

Óvakodj az ázsiai tigrisszúnyogtól

Az Aedes albopictus, vagyis ázsiai tigrisszúnyog eredeti élőhelye nevéből fakadóan egyértelmű, mégis Európában okozott riadalmat. A trópusi betegséget terjesztő szúnyog a kereskedőkkel jutott el az öreg kontinensre

Ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus)

Az ázsiai tigrisszúnyog könnyen felismerhető különös mintázatáról: fekete testén fehér csík húzódik hosszában végig, hosszú lábai, fekete-fehér csíkosak. A Délkelet-Ázsiai trópusi és szubtrópusi területeken őshonos, de más kontinensekre, többek közt Európába is eljutott az államok közti kereskedelem, nevezetesen az igen kelendő szerencsebambusz segítségével.

Ázsiai tigrisszúnyog

Halálos betegségeket terjeszt a tigrisszúnyog

Ez a szúnyogfajta sok súlyos, vagy halálos fertőzés, többek közt a nyugat-nílusi agyhártyagyulladás, csikungunya- és dengue-láz ,vagy a japán enkefalitisz terjesztéséért állítható a vádlottak padjára. Egy a Guardian-ben megjelent cikk szerint ezek a bosszantó rovarok képesek alkalmazkodni hazájukétól merőben eltérő éghajlathoz is, de nyomtalanul el is tűnhetnek. Az ázsiai tigrisszúnyogok inkább a meleg és nedves területeket élnek. Az elmúlt években a trópusi területeken élők első számú közellenségé vált. Ellentétben a többi, általunk is ismert szúnyogfajtától az ázsiai tigrisszúnyog nap közben is szívja áldozatai vérét, napszaktól, nedvességtől, hőmérséklettől és a napsugárzás mértékétől függetlenül.

A tigrisszúnyog mérete 2-10 mm között mozog, de a hímnél amúgy is testesebb nőstény ennél nagyobbra is nőhet, a peték lerakása előtt. A hímek csápja nagyobb és vastagabb, ám ez szabad szemmel nem látható. Az antenna funkciót is betöltő csápokon hallóreceptorokat találhatók, amelyekkel a hímek meghallják a nőstények zümmögését.

Áldozatról áldozatra szállva terjeszti a halálos trópusi fertőzéseket

Mint minden szúnyog, normális esetben a tigrisszúnyog is virágnedvekkel és nektárral táplálkozik, viszont a szaporodáshoz friss vérre van szükségük, és tekintettel arra, hogy a szúnyogoknak nincs más dolguk, mint utódokat létrehozni, szinte egész életükben vadásznak. A nap közben is cserkésző vérszívók nem csak emberekre repülnek. Megtámadnak más melegvérű emlősöket, rágcsálókat és madarakat is. Mivel egyetlen testből egyetlen csípéssel nem jutnak elegendő táplálékhoz, egyik testről a másikra repkedve sebzik meg az áldozatot, így terjesztve a betegségeket.

Hogyan szabaduljunk meg tőlük? A legjobb és minden szempontból leghasznosabb módja a szúnyoginvázió megelőzésének a folyók, tavak, patakok partjainak megtisztítása lenne - a rengetek hulladéktól és szeméttől. A poshadó, nedves helyek ideálisak a lárvák kiköltéséhez, a szemetes rész igazi szúnyogparadicsom, fajtától függetlenül. Kiirtásuk nem könnyű feladat, hiszen bármilyen apró pocsolyába befészkelik magukat, és fagypont felett már könnyedén áttelelnek. Amíg támadnak, nincs más lehetőségünk, csak a védekezés. szúnyoghálóval, szúnyogirtó szerekkel, és a vizes helyiségek fertőtlenítésével. Ha a szúnyog a házunkba telepszik, és fészkét nem távolítjuk el, a rovarölők és riasztók teljesen hasztalanok.

forrás: Háziállat Magazin

Életveszélyes tigrisszúnyog terjed Európában

Nyári alkonyok kellemetlen állata a szúnyog. Csíp, és ott van mindenütt. Az ázsiai szúnyog ennél sokkal veszedelmesebb: súlyos betegségeket terjeszt. Már Európában van.

Pár éve jött divatba Európában, hogy az őshonos fák, cserjék, virágok helyett egzotikus növényeket telepítenek a kertekbe, parkokba. Az egyik legnagyobb sláger mostanában a szerencsebambusz, avagy lucky bamboo (Dracaena sanderiana), ami úgy tűnik, nem csak örömet hoz magával Ázsiából, hanem az ázsiai tigrisszúnyogot is.

A holland növényvédelmi szolgálat vizsgálata nemrég kiderítette, hogy a szúnyog, amely különféle betegségeket hordozhat, gyakran a növénnyel együtt kerül be Európába. Az ázsiai tigrisszúnyog több trópusi betegséget is terjeszt, többek között a csikungunya- és a dengue-lázat vagy a japán enkefalitiszt is. A trópusi és szubtrópusi Ázsiából származó szúnyogfaj viszonylag könnyen felismerhető feltűnő mintázatáról: hátsó lábai fekete-fehéren csíkozottak, hátán és a szeme közt pedig egy fehér vonal húzódik.

A veszedelmes lényt ha egyszer behurcolták, ugyanolyan nehéz elbánni vele, mint hazai vérszívó rokonával, mivel a lárvák jószerével bármelyik pocsolyában kifejlődhetnek. Van viszont egy gyenge pontja: miután trópusi szörny, ezért érzékeny a hidegre. A kutatók azonban úgy vélik, hogy már abban az esetben is áttelelhet, ha a téli középhőmérséklet fagypont felett alakul. Nálunk még nem találkoztak vele, és hál istennek a telünk is kemény volt, a szakemberek ennek ellenére borúlátóak. Szinte biztosra veszik, hogy hozzánk is behurcolják a divatos bambusszal.

szerző: Balogh Géza, forrás: Szabad Föld On-line