AntalVali.com

Vegyszermentes sorozatunk előző részéből már tudjuk, milyen kifogástalanul dolgozik az ecet az ablakokon, az olívaolaj a fafelületeken, a bikarbonát a foltokon. Ezúttal a vizesblokkban tevékenykedtünk, és a munka közben még egy vegyszermentes mosást is beindítottunk.

Szervezetünk nap mint nap tízezernyi vegyszerrel érintkezik, pedig a háztartásban használt holmik nagy része kikerülhető, és könnyedén helyettesíthető olyan anyagokkal, amelyeknek egy része minden asszonyka birodalmában megtalálható, ráadásul legtöbbször kevesebb pénzből jön ki, mintha flakonszám vásárolnánk a legújabb tisztítócsodákat. Hogy ne a velük kapcsolatos bizalmatlanság legyen a fő ok, amiért újra és újra a szekrény mélyén, vagy a bolt polcán maradnak, elhatároztuk, hogy kipróbáljuk ezeket a természetes, szelíd, de ugyanolyan hatékonynak mondott szereket munka közben. Sorozatunk előző részében a belső terekben takarítottunk vegyszerek nélkül, most pedig a vizesblokk felé vettük az irányt, de a vízkőeltávolítás és kádsúrolás mellett egy mosóprogramot is beindítottunk - vegyszerek nélkül, természetesen. Fürdőszobánk több hetes kosszal várta a vegyszermentes megmérettetést.

Nagy játékos vízkő ellen: az ecet

Az ecet már több fronton is bizonyított, de jól tudjuk, a vízkőoldásban is bevethető játékos, ezért ez volt az első flakon, amit magunkhoz vettünk a fürdőszobai takarítás szervezése közben. Mivel a biotisztítószerek nagy részét igen borsos áron mérik, és mi olcsón akartuk megúszni a vegyszermentességet, csupán mosódiót és mosószódát vásároltunk, de másra nem is volt szükségünk.

A takarítást vízkőoldással kezdtük, amihez eceten kívül csak egy műanyag kesztyűre volt szükségünk. Utóbbira azért, mert az ecet, lévén egy sav, aprócska, szabad szemmel nem is látható hámsérüléssel érintkezve bizony csíp, bár közel sem okoz olyan csúnya sérüléseket, mint egy vegyszeres, erősen klóros tisztítószer. Tömény, 20 százalékos ecetet használtunk, amit egy tisztítószivacs segítségével oszlattunk el az átlagosan vízköves csaptelepeken és a WC belsejében, de kapott belőle a tükör is. A vasárnapi ebédhez felszolgált uborkasaláta alapanyaga úgy oldotta a lerakódásokat, mintha csak egy kávéfoltot akartunk volna frissiben feltörölni, sőt a kádban található állandó vízcsöpögés okozta sárga csíkot is makulátlanul eltüntette, de hasonlóan jól dolgozott a csempék vékony vízkőrétegén is.

Súroláshoz: mosószóda

A vízkőlerakódások eltávolítása után a súrolás volt a következő feladat, amihez kizárólag mosószódát használtunk. A kétkilós kiszerelésű fehér por ezer forintba sem került, és használata során kiderült, jó ideig elég egy ekkora mennyiség: a kád, a mosdó és a WC tisztításához és a felmosáshoz egy kis tálkára valót használtunk el belőle. A környezetbarát tisztítószer nemcsak a súrolásban bajnok, hanem kiváló vízlágyító is, sőt mosásra, mosogatásra is használható, de az is kiderült róla, hogy kiválóan tünteti el a csempefugák makacs szennyeződéseit. A kád belsejében végigfutó "szappangallér" oldásához és az egyéb szennyeződésekhez töményen használtuk, amihez szintén egy súrolószivacs segítségét vettük igénybe. Könnyedén tüntetett el mindent, tiszta és fényes lett a mosdó és a kád, sőt a WC is. A fürdőszobai szekrények tisztításához szintén mosószódát használtunk, ezúttal azonban hígítva, körülbelül két evőkanálnyit tettünk egy kisebb lavór vízbe. A lefolyót sem akartuk koszosan hagyni, ezért egy kis maréknyi mosószódára egy pohárka ecetet öntöttünk, majd az egészet forró vízzel öblítettük le. 

Mivel a lefolyónk egyébként nem volt eldugulva, nem tudjuk, hogy használt-e a szer, de forrásaink szerint jól tisztítja a csövek szennyeződéseit. Gyenge pontra a felmosásnál találtunk, ugyanis a sötét kő foltos maradt, amiket csak többszöri vizes áttörlés után sikerült eltüntetni. A dolgot persze nem hagytuk annyiban, és utánanéztünk, mi lehetett az oka. Valószínűleg túlságosan meglódítottuk a zacskót, rossz volt az arány, mert az ezzel foglalkozó fórumokon csak jókat olvastunk a mosószódás felmosásról, bár az igaz, hogy inkább a kültéri járólapokkal kapcsolatban méltatták. Azt már tudjuk, hogy felmosásra az ecet és a teafaolaj kombinációja is megfelelő, ezért szerintünk a belső terek felmosásához inkább az utóbbi párosítás a nyerő. 

Mosáshoz: mosódió

A vizesblokk szépítgetése közben egy mosóprogramot is beindítottunk, de ezúttal a mosópor és az öblítő a fürdőszobaszekrényben maradt, helyette nyolc darab mosódió-héjat helyeztünk egy kis vászonzsákba, az utasításoknak megfelelően kicsit még összetörtük, majd a ruhák közé tettük a mosógépbe. Az indiai eredetű mosódió jellemzője, hogy vízzel érintkezve szappanként viselkedik, és nemcsak a ruhák mosására, hanem hajmosásra, levéltetvek ellen vagy állatsamponnak is használható. Bőrbarát, antiallergén, ezért érzékeny bőrűek és allergiások is használhatják, védi a színeket, semlegesíti a szagokat és egy adag többször is felhasználható. Azt is meg akartuk nézni, hogy a foltok eltávolításában mekkora ász a dióhéj, ezért egy régi pólóra két helyen kávét löttyintettünk, majd egy fél óra múlva az egyik foltot bedörzsöltük mosószódával, a másikat pedig anélkül tettük a gépbe, hogy bármivel kezeltük volna előtte.

Mivel a cél az abszolút vegyszermentesség volt, az öblítő helyére ezúttal ecet került, nagyon kis arányban hígítva, mert azt olvastuk, hogy jót tesz a színeknek, meg persze a mosógépnek is. Szkepticizmusunk itt erősödött fel leginkább, mert nem tudtuk elképzelni, hogy nem büdös ecetszagú ruhákat fogunk kiemelni a mosógépből. 

Autentikus, ecettel öblítő forrásunk szerencsére megbízhatónak bizonyult, mert a program lejárta után friss, ecetszagot nyomokban sem tartalmazó tiszta ruhákat emeltünk ki, és bár a fehér tesztpóló nem lett teljesen makulátlan, mert a kávéfolt nagyon halványan még látszódott, de mindkét plecsni ugyanolyan halovány lett. Tehát a mosódió egyedül is elbánt a kávéfolttal. Lehetséges, hogy ha egy forróbb, hatvan fokos programot állítunk be, akkor ennyi sem látszódott volna. A mosódiós-ecetes mosás tehát bevált, és közben egyetlen csepp vegyszert sem használtunk, ráadásul árban sem jöttünk ki rosszabbul. Egy másfél literes folyékony mosószer és hozzá az öblítő körülbelül négyezer forintba kerül, ezzel szemben a fél kilós mosódió háromezer forint volt, és számításaink szerint legalább két hónapra elegendő, az ecet ára pedig elhanyagolható, főleg, ha figyelembe vesszük, mennyi mindenre használható. Mi ugyan színes ruhákat mostunk (a tesztpólót leszámítva), de a fehér ruhákra is van vegyszermentes megoldás: a bioboltokban fehérítő sót is lehet a mosódió mellé vásárolni. 

A természetes szerek ajánlott felhasználási módjai:

• Ecet: hígítva ablak-és tükörtisztításra, kevésbé szennyezett felületek felmosására, töményen vízkőoldásra tökéletes, de öblítő helyett is használhatjuk hígítatlanul
• Szódabikarbóna: vízzel keverve folttisztító és súrolószer
• Mosószóda: kiváló mosásra, súrolásra, kültéri felületek felmosására, általános tisztítószerként, nagyszerű vízlágyító
• mosódió: ruha-és hajmosásra, állatok fürdetésére, levéltetvek ellen alkalmazható

És ha már csak az öblítőillat hiánya tart vissza minket a környezetbarát mosástól, eláruljuk, hogy ez is megoldható. Cseppentsünk néhány csepp illóolajat egy-két vattapamacsra, és tegyük a szekrénybe a ruhák közé. Beválik, kipróbáltuk.

Nagy Melinda

(Forrás: noilapozo.hu) - Köszönet érte Hortenziának