Ártalmasak lehetnek a konzervek

A Journal of the American Medical Association lapjain megjelenő tanulmány a biszfenol-A (BPA) eddig nem sejtett mértékű és főként forrású, fokozott veszélyeire figyelmeztet. A világon rengetegen esznek alkalmanként konzervlevest. 

A Harward kutatóinak eredményei tudniillik azt bizonyítják, a műanyagok adalékaként általánosan használatos biszfenol-A-t tartalmazó konzervált leveseket fogyasztók szervezetében fehalmozódik a vizsgált anyag. Egyébként, nem gondolná az ember, de a tárgyalt anyagot használják még orvosi eszközökben úgymint kanülök, katéterek, továbbá fogászati anyagoknál, például fogtöméseknél is. Megtalálható az élelmiszeripari csomagolóanyagokon, például befőttesüveg-tetők belső, rozsdásodást gátló műanyag bevonatán is. 

artalmasak_lehetnek_a_konzervek_01

Elektronmikroszkópos felvételek egy normál és egy BPA-val kezelt majom agyáról. Jól látható a szinapszisok pusztulása. (A szinapszisokat kis nyílhegyek jelölik) 
Fotó: Hajszán Tibor

Hihetetlennek hangozhat, de a harwardi vizsgálatok szerint azok vizeletében, akik 5 napon keresztül napi egyszer egy adagnyi konzervlevest megettek, azoknál a BPA növekedésének mértéke több mint 1200 százalékos volt. A hormonrendszerünkre jelentős mértékben rombolóan ható BPA káros hatásai egyébiránt összefüggésben vannak még a cukorbetegséggel is. 

Régóta tudott, hogy a rendszeresen BPA tartalmú flakonokból ivók szervezetében megnő a BPA-szint. Ám Jenny Carwile, a harwardi tanulmány vezető szerzője szerint, természetesen kontrolcsoporttal végzett mérési eredményeik azt sugallják, hogy a konzervlevesek az eddig hitteknél még nagyobb aggodalomra adnak okot. Különösen, mert az egész Földet számba véve viszonylag széles körben elterjedtek. A fémből készült konzervdobozok belső, étellel érintkező felszínét BPA-tartalmú műanyag védőréteggel vonják be, és aztán ebből a védőrétegből kerül be, oldódik ki a BPA az élelmiszerbe. 

Az se feledhető, amióta ez az anyag használatban van, évről évre jelentősebb mennyisége szennyezi a felszíni vizeket, imigyen aztán ivóvízrendszerekbe is bejut, ilyképp közvetlen úton juthat az emberek szervezetébe. 

Káros hatását több más kutatás is alátámasztja. Érdeklődésünkre Hajszán Tibor agykutató, az amerikai Yale Egyetemen végzett BPA-val kapcsolatos kutatásai alapján azt mondja: „A BPA egyik legnagyobb veszélye, hogy már nagyon kis mennyiség szervezetbe jutása esetén is megfigyelhető majmok agyában az idegsejtek közötti kommunikációt szolgáló szinapszisok pusztulása. A tartósan fennálló szinapszis pusztulás pedig olyan betegségek kiváltó oka lehet, mint a depresszió, vagy az elbutulással járó Alzheimer-kór." 

Írta: Csibrányi Zoltán 


További Hírszem: 

Forrás: 
http://www.ng.hu/Tudomany/2012/04/artalmasak_lehetnek_a_konzervek
Értékelés: Nincs Átlag: 5 (1 szavazat)

Hozzászólások

Picit reménykedem benne, hogy

Picit reménykedem benne, hogy pár éven belül divatja lesz az otthoni liofilizáló (fagyasztva szárító) gépeknek. Megoldást jelentene. Egyelőre még egy meglehetősen drága és elsősorban ipari eljárás.

Értékelés: Nincs

BPA a befőttesüveg tetőn

Komolyan elgondolkodtam a cikken. Én már pér éve tartósítószer nélkül teszem el a lekvárt, befőttet, stb. A főzés után fejtetőre állítom az üveget,így a benne maradt levegőt csirátlanítom, aztán dunsztolom. Így soha nem  romlott meg a befőttem. De, ha a tetőn ott a BPA, akkor mit csináljak? Ha nylon fóliát teszek rá, akkor nem zár rendesen. Meg a nylon sem egészséges, és az alufólia sem. Van  valakinek ötlete?

Értékelés: Nincs

BPA a befőttesüveg tetőn

Én is így szoktam, de már kipróbáltam a befőttre való celofán+gumi módszert (fejreállítás nélkül persze), és úgy sem romlott meg semmi.

Régen marhahólyagot kötöttek a befőttekre, abban biztos nincs szintetikus anyag (ha biomarha...), de nem tudom, mi a jó megoldás, mert a befőttjeim kedvéért nem szereték részt venni a gyilkolásban.

Értékelés: Nincs

Hozzászólás írása

Tartalom átvétel