Élet a halál küszöbén

5 hiba, amit a haldoklók leginkább megbántak 

Éveken át dolgoztam a hospice szolgálatnál, pácienseim azok voltak, akik hazamentek a kórházból meghalni. Igazán különleges időszakot osztottunk meg egymással: velük voltam az életük utolsó három-tizenkét hetében. Az emberek nagyot tudnak fejlődni, amikor szembenéznek a saját halálukkal. 

Megtanultam, hogy sose becsüljem alá senki fejlődési lehetőségeit. Néhány változás rendkívüli volt. Mindegyikük sokféle érzelmet tapasztalt meg, ahogy ez várható is: elutasítást, félelmet, haragot, megbánást, még több elutasítást és végül elfogadást. Minden egyes páciens végül megtalálta a békéjét, mielőtt továbbindult volna, mindegyikük. 

Amikor arról kérdeztem őket, hogy van-e valami, amit megbántak, vagy van-e olyasmi, amit másként csináltak volna, hasonló témák merültek fel mindegyiküknél. Íme, az öt legtöbbször előforduló tévedés ezek közül: 

1. Bárcsak lett volna bátorságom úgy élni az életem, hogy hű legyek önmagamhoz, nem úgy, ahogy mások elvárták tőlem! 

elet_a_halal_kuszoben_01

Ez volt a legtöbbször előforduló vágy az összes közül. Amikor az emberek rájönnek, hogy az életüknek mindjárt vége és visszanéznek, könnyű meglátni, hogy mennyi álmuk maradt, amit nem váltottak valóra. A legtöbben az álmaik felét sem vették figyelembe és úgy kellett meghalniuk, hogy tudták: ez a saját döntéseik vagy épp döntésképtelenségük következménye. 

Fontos, hogy igyekezz legalább pár álmodat megvalósítani életed során. Attól a pillanattól kezdve, hogy az egészséged tönkremegy, már késő. Az egészség szabadságot ad, amit kevesen értékelnek egész addig, amíg már nincs meg nekik. 

2. Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat! 

Ezt mindegy egyes férfi páciensem mondta, akit ápoltam. Hiányzott nekik az, hogy lássák a gyerekeiket felnőni, fájlalták, hogy nem töltöttek elég időt a kedvesükkel. Néhány nő szintén bánta ezeket a dolgokat, de a nők főleg az idősebb generációból valók voltak, így a legtöbb női páciens nem volt családfenntartó. 

Azzal, hogy leegyszerűsíted az életed és tudatos döntéseket hozol, elképzelhető, hogy nem kell akkora bevétel, mint amit gondolnál. És azzal, hogy több teret engedsz önmagadnak az életedben, boldogabbá válsz és nyitottabbá azokra az új lehetőségekre, amelyek jobban illenek az új életmódodhoz. 

3. Bárcsak lett volna bátorságom, hogy kifejezzem az érzelmeimet! 

Sokan elnyomták az érzelmeiket azért, hogy elkerüljék a konfrontációt másokkal. Ennek eredményeképpen megelégedtek egy középszerű élettel és sosem váltak azokká, akikké válhattak volna. Sokan betegségeket teremtettek maguknak állandóvá vált keserűségükkel és neheztelésükkel, bosszankodásukkal. 

Mások reakcióit nem tudjuk kontrollálni. Bár az emberek természetesen reagálni fognak arra, ha megváltozol és őszintén kezdesz kommunikálni, a végén mindez egy egészen új, egészségesebb szintre emeli a kapcsolataidat másokkal. Vagy ez történik, vagy az egészségtelen kapcsolódások eltűnnek az életedből. Akárhonnan nézzük, jól jársz, ha felvállalod önmagad. 

elet_a_halal_kuszoben_02

4. Bárcsak kapcsolatban maradtam volna a barátaimmal! 

Gyakran nem ismerték fel a régi barátokkal való kapcsolattartás fontosságát és hasznát, amíg közel nem kerültek a halálukhoz és nem tudtuk mindig megtalálni a régi barátaikat. Sokan annyira elmerültek a saját életükben, hogy aranyat érő barátságokat hagytak elsikkadni az évek folyamán. Sokan bánták, hogy nem szántak elég időt és figyelmet a barátaikra. Mindenki hiányolta a barátait haldoklása során. 

Gyakran előfordul elfoglalt életünk során, hogy elhanyagoljuk a barátságainkat. De amikor szembetalálod magad a közelgő halállal, az anyagias dolgok már nem számítanak. Az emberek el akarják ugyan rendezni a pénzügyeiket, ha lehetséges, de nem a pénz vagy a státusz a fontos számukra ilyenkor. Rendet akarnak tenni, hogy ezzel segítsék azokat, akiket szeretnek. Általában sajnos ilyenkor már túl betegek vagy fáradtak ahhoz, hogy ez sikerüljön nekik. 

A végén minden a szeretetről és az emberi kapcsolatokról szól. Mindössze ez marad az utolsó hetekben fontos, a szeretet és az emberi kapcsolatok. 

5. Bárcsak engedtem volna magam boldogabbnak lenni! 

Ez egy meglepően gyakori vágy. Sokan csak a halálos ágyukon jönnek rá, hogy a boldogság választás kérdése. Régi viselkedési mintákba és szokásokba ragadtak bele. Az ismerős dolgok kényelmes komfortja elárasztotta az érzelmeiket és az egész életüket. A változástól való félelem arra késztette őket, hogy szerepet játsszanak mások és önmaguk előtt is. Miközben legbelül arra vágytak, hogy végre egy jót kacagjanak és bohóckodjanak és vidámság legyen az életükben. A halálos ágyadon fekve egyáltalán nem gondolsz arra, hogy mások mit gondolhatnak rólad. Milyen csodálatos dolog újra képesnek lenni mosolyogni! 

Az élet egy választás. Ez a TE életed. Válassz tudatosan, válassz bölcsen, válassz őszintén. Válaszd a boldogságot! 

Fordította: Tamás Krisztina Tara - Hivatásos Múzsa 

Ha úgy érzed, hogy még erőd teljében változtatni szeretnél az életedben és elakadtál, keress meg! Új nézőpontokat adok, együtt megtaláljuk az utat a mosollyal telibb életedhez. 

Nem vagy egyedül! 


További Hírszem: 

Forrás: 
http://www.harmonet.hu/psziche/62556-5-hiba,-amit-a-haldoklok-leginkabb-megbantak.html
5
Értékelés: Nincs Átlag: 5 (5 votes)

Hozzászólások

paripa's picture

Jobb későn, mint soha?

Szia Zsani!

Újra egy csupa-lélek téma, újra köszönjük.

Tudod, évekkel ezelőtt mesélte valaki, hogy az ő anyukája sajnos egész életében igazi gonosz asszony volt, csak a rosszat kereste, adta mindekinek, csak azt látta a világból. Egyszercsak egy nagyon nagy betegséget állapítottak meg nála, adtak neki még egy-két hónapot.  .....És akkor bekövetkezett egy csoda. Az anyja teljesen megváltozott, mindenkivel jó és szertetetteljes lett  (eleinte csak a búcsúzkodások miatt), egyszercsak megtanulta szeretni az embereket és mindent. És ez a változás egy csodát adott az állapotában, az orvosi jóslattal ellentétben még évekig élt, a saját gyerekével csodálatos kapcsolata lett, és maradt is, amig még élt a mama, pár évig.

Ez a valós történet jutott eszembe, hogy a halál közelsége kellett ahhoz, hogy JÓVÁ VÁLJON valaki, hogy megtanuljon valamit, amit addig sose tudott: SZERETNI.

Tisztellek érte Zsani, hogy az élettől elköszönő emberekkel foglalkoztál szeretettel, nem sokan képesek ám erre, tiszta fej kell hozzá, és nagy-nagy lélek, ezt csak úgy lehetett csinálni. Biztos vagyok benne, hogy Téged nem lemerítettek a megtapasztaltak, hanem gazdagodtál általa.

Szeretettel Adri

 

Értékelés: Nincs
Zsani's picture

élettől elköszönő emberek

Szia Adri! 

A cikket csak szerkesztettem, megírója nem én voltam (lásd forrás). Egyébként minden elismerésem az övé.  

Viszont édesapám nincs a legjobb bőrben, nemrég, egyik vasárnap én vittem be a sűrgősségire. Egy hetet volt kórházban, s az orvosok azt mondták, bármikor elviheti... Önellátó, nincsnek fájdalmai, éppen ezért nem is érzi magát betegnek. Az életmódja katasztrófális, változtatni azonban nem hajlandó. Szerettem volna ebben segíteni, azonban két kézzel utasította el. Voltak is veszekedéseink ebből.

Átgondolva jobbnak tartom, ha a kapcsolatunkra helyezem a hansúlyt. Nem tudni mennyi időt tölthetünk még együtt, s ezt próbálom a lehetőségekhez mérten kihasználni. Ehhez is rengeteg erő, szeretet, megértés és elfogadás szükséges. 

Üdvözlettel, Zsani 

Értékelés: Nincs
Sné's picture

Élet a hahál küszöbén még időben.

Csak köszönni tudom ezt az írást! Csodálatos! Már rég megfogalmazódtak ezek a dplgok bennem is, csak a megvalósítás döcögős, de ez a cikk, megadta a lendületet hozzá.

Milyen bölcs és igaz. Mekkora ajándék ez, hogy időben változtathatunk. És ami nagyon érdekes, hogy gyerekként, pont láttam ezeket a hibákat a felnőttekben, hogy saját maguknak gyártanak akadályokat és nemlétező hibákat keresnek, valamint felveszik a keserű, önsanyargató vagy mártír álarcot. De miért? Akkor megfogadtam, ha felnőtt leszek, én egyszerű és őszinte életet szeretnék élni. Már majdnem kezdtem elfelejteni ezt a fogadalmamat, így életem 36. évében. Engem is húz magával, sodor ez a világ, ahol csak a külcsín számít, a belső dolgok eltörpülnek. Most felelevenedett bennem a gyerekkori érzés e cikk olvasásával és gyorsan teszek is azért, hogy ne merüljenek feledésbe, boldog gyermekkori énem, felhőtlen, derűs, elszánt gondolatai.  

Köszönöm az ébresztőt, még időben jött!

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (1 szavazat)
Zsani's picture

dolgozom rajta

Igen nehéz a beidegződéseket formálni. Erő és kitartás. Erő és kitartás. Ennek ellenére nagyon tetszik. Jó "játék"! 

Pont ezen dolgozom! 

Értékelés: Nincs
Tartalom átvétel